A cikk szerzője:

Duma György ügyvezető igazgató
MSc Kft.

Gyurity Mátyás műszaki igazgató
MSc Kft.

A Déli összekötő vasúti Duna-híd (3. rész) – A felszerkezet tervezése

A Déli összekötő vasúti Duna-híd jelentőségét a nagyfolyami átkelés tényéből fakadó szerepén túl az adja, hogy több európai közlekedési folyosó metszéspontjában található. Ezek után az sem meglepő, hogy a hídon átvezetett vas­­- úti pálya Magyarország legnagyobb forgalmú pályaszakasza. Tekintettel a főváros szövetén belüli elhelyezkedésére, környezetének be­építettségére és az ottani városi, kulturális és lakófunkció jellegére, tervezése esztétikai és környezetvédelmi szempontokat is felvet.

A tervezési feladat tehát az volt, hogy mindezen körülmények figyelembevétele mellett gazdaságosan megépíthető és üzemeltethető, ugyanakkor magas üzembiztonsági szintű, a környezetébe harmonikusan illeszkedő, zaj- és rezgésvédelmi szempontból is elfogadható hídszerkezetet tervezzünk.
A tervek az Eurocode szabványsorozat alapján és a MÁV H.1.2. Utasítás figyelembevételével készültek, LM 71, SW0, SW2 jelű hasznos teher és α = 1,21 rendeltetési tényező figyelembevételével.
A híd tervezési sebessége v = 160 km/h, míg a vasúti pálya tervezési sebessége
v = 120 km/h.

A felszerkezet bemutatása

A meglévő, megmaradó alépítmények elhelyezkedése alapvetően meghatározta a felszerkezet támaszkiosztását (1. ábra), emellett kézenfekvő volt a jelenlegi rakparti felszerkezetek közbenső támaszai­nak megszüntetése és ezáltal tágasabb parti nyílások létrehozása a közúti híddal összhangban. Ily módon körvonalazódott négy medernyílással és két parti nyílással kialakított felszerkezet képe. A felszerkezet tervezett támaszkiosztása ennek megfele­lően 49,26 + 4 × 98,52 + 49,26 m, a fel­szerkezet teljes hossza 493,60 m.
A tervezési diszpozíció három vágány átvezetését írta elő a Duna felett, a vasúti forgalom legalább két vágányon való építéskori fenntartásával. Ebből adódóan három azonos kialakítású, de különálló felszerkezet megtervezésére került sor a meglévő kettő helyett (2. ábra).

1. ábra. A híd látványa napjainkban (Fotó: Gyurity Mátyás)

2. ábra. A jelenlegi hidak elrendezése (Fotó: Duma György)
A három korszerű felszerkezet [1] tehát egyforma kialakítású (3. ábra), hatnyílású, párhuzamos övű, folytatólagos többtámaszú rácsos főtartós acélszerkezet, szimmetrikus háromszög rácsozással (4. ábra). A főtartók felső öveit a főtartóhatásnak kevésbé alárendelt K alakú rácsozás támasztja ki egymáshoz. A főtartók tengelytávolsága 5200 mm, hálózati magassága 8000 mm.

3. ábra. Tervezett keresztmetszeti elrendezés (Forrás: MSc Kft.)

4. ábra. Oldalnézet (Forrás: MSc Kft.)A pályaszerkezetet kereszt- és hossztartókkal, valamint hosszbordákkal merevített, korszerű kialakítású ortotróp pályalemez alkotja. A szerkezeti magasság 1230 mm. A megfelelő csapadékvíz-elvezetés céljából a pályalemez keresztirányban tetőszelvényű, kb. 2%-os kereszteséssel.
A felszerkezet hegesztett kivitelben készül, S355-ös acélanyag felhasználásával. Egy-egy felszerkezet teljes acélszükséglete kb. 2800 t, ebből a vasúti terhet viselő fő tartószerkezet tömege kb. 2400 t (kb. 4,80 t/m).
A teljes acélszerkezet az előírásoknak megfelelő korszerű korrózióvédő bevonatrendszert kap.
Mindhárom felszerkezeten egyoldali,
100 cm névleges szélességű, diszkrét megvilágítású üzemi járda fut végig. A hídfelügyeleti munka elősegítése és kisebb karbantartási/javítási fel­adatok elvégzése céljából ugyancsak mindhárom felszerkezet medernyílásaiban –
felszerkezetenként egymástól független – vizsgálókocsikat szerelnek fel.
A villamos vontatás felsővezeték-tartó szerkezetét a teherhordó szerkezeti elemekbe integrálva tervezzük. A MÁV-
vezetékek az üzemi járda járószintje alatt elhelyezett kábelcsatornában futnak, külön-külön védőcsőbe helyezve. A déli oldali felszerkezetre hajózási jelzéseket szerelnek majd fel. A hídfelügyelet korszerűsítése érdekében, továbbá a híd tartószerkezeti viselkedésének állandó megfigyelése céljából a hídon monitoringrendszert építenek ki.
A tervek szerint vízi úton helyszínre érkező nagyelemes gyártási hídegységek vízről való beemeléssel kerülnek a helyükre, majd a teljes felszerkezet összeállítása a helyszíni illesztések elkészítésével ér véget.

A cikk folytatódik, lapozás:12Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Solymossy Imre: Az Északi vasúti Duna-híd tervezése. Sínek Világa, Különszám, 2009, 9–13. o.
  • [2] Solymossy Imre: Hídesztétika. Javaslat a Déli összekötő vasúti Duna-híd környezetbe illeszkedő átépítésére. Sínek Világa, Különszám, 2006, 69–69. o.
  • [3] Gyurity Mátyás: Gondolatok a hidak esztétikájáról. Sínek Világa, 2016/5, 19–23. o.
  • [4] Gyurity Mátyás: Vasúti acélhidak tervezésének elmúlt két évtizede. MAGÉSZ-Acélszerkezetek, 2016/2, 36–41. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©