A szóban forgó pályaszakaszt Buda és Kanizsa között 1861. április 1-jén helyezték üzembe. Eleinte a forgalom egy vágányon indult meg, de az alagút szelvényét kétvágányú forgalom akadálytalan kialakítására, bővíthetőre tervezték, majd később át is alakították. Az alagút tervei nem álltak rendelkezésünkre, és feljegyzéseket sem találtunk a szerkezetről. Főleg triász kori fődolomitban épült, mely a Gellért-hegy fő tömegét alkotja. A számunkra fontos kapuzatok környezete kedvezőtlenebb, oligocén kori budai (mállott) márgás összletekből tevődik össze. A kapuzatokat feltehetőleg előfejtéssel, és a falazat elkészülte után visszatöltéssel alakították ki [1]. A második világháború végén, az amerikai bombázások következtében a vasútvonal szinte teljesen megsemmisült, ezért sejthettük, hogy az alagút bejáratának környezetében lévő területen csak óvatos talajmozgatással lehet haladni, ami a kivitelezés során be is igazolódott, több bombát is találtunk a területen. A munkaterületet felülről a Csukló utca, oldalról pedig az Alsóhegy utca határolja (1. ábra).

A rézsűcsúszáshoz a 2014 decemberében és 2015 januárjában lehullott kimagasló mennyiségű csapadék és a kedvezőtlen talajrétegződés vezethetett. A csúszólap feltehetőleg két talajréteg határán alakulhatott ki. A csúszás a lemezes elválású barnássárga agyagmárga és az alatta fekvő (kékes)szürke iszapos agyag kedvezőtlen esésű réteghatárán következhetett be. Az előbb említett időszakban lehullott jelentős csapadék miatt, a felszínről beszivárgó vizek hatására a talajok nyírószilárdsága nagyon lecsökkent.

A 2. ábrán látható, hogy január 25-én és 30-án közel 20 mm csapadék esett ezen a területen. Az első csúszás január 25-én, a kisebb második csúszás január 31-én következett be. Vélhetően a márgaréteg alatt lévő keményebb iszapos agyagréteg felszínén alakult ki a csúszólap (3. ábra). A lecsúszott földtömeg az alagút szárny- és homlokfal csatlakozásának irányába mozdult, ezért a gyors beavatkozás elengedhetetlen volt. A csúszás az alagútkapuzattal szembe nézve, a jobb oldalon következett be, emiatt a felső 4-5 m magasságú részen ~60 fokos meredekségű megtámasztatlan felület keletkezett (4. ábra).