Ezen a helyen csak az ott megfogalmazottakat kívánjuk újra hangsúlyozni, miszerint a diagnosztikáé és a gondolkodó mérnöké a jövő!
Két, alépítményeinkhez köthető eseményt – külön részletezés nélkül – azonban meg kell említeni: az egyik a 2013. évi dunai árvíz, a másik pedig idén januárban a Déli pu.–Kelenföld közötti alagút környezetében bekövetkezett rézsűszakadás.
Úgy gondolom, mindkét rendkívül nagy zavartatást okozó eseménynél sikeresen vizsgáztak főigazgatóságunk szakmai szervezetei.

Utasításaink, szabályzataink

Már tudjuk, hányan vagyunk, de vajon mi alapján látjuk el a napi munkákat, melyek a vezérfonalak?
Alábbi felsorolásunk – mivel a terjedelmi keretek behatároltak – első körben az elkészült vagy magas készültségi fokú utasításainkat és irányelveinket tartalmazza:
Elkészült vagy kiadás alatt álló utasítások:

• D.11. Utasítás I–II. kötet
• Közforgalmú gyalogos-aluljárókra vonatkozó tervezési irányelv
• Személyfelvonók tervezésére, kialakítására vonatkozó irányelv
• Vasúti hidak korrózióvédelmére vonatkozó utasítás
• Hídvizsgáló kocsikra vonatkozó tervezési és üzemeltetési irányelv
• Rugalmas ágyazású leerősítés karbantartási irányelve
• P–35 provizórium tervezési irányelve… és a lista folytatható!

Előkészítés alatt álló utasítások:

• D.5. Utasítás, Vasúti Hídszabályzat IX. fejezete
• Vasúti hidak szigetelésére vonatkozó irányelv
• Vasúti Alépítményi Diagnosztikai Utasítás
• Rugalmas ágyazású felépítmény tervezési irányelve
• Aluljárók akadálymentesítésére, kialakítására vonatkozó irányelvek
• Mozgólépcsők és járdák tervezésére és kialakítására vonatkozó irányelvek
• Árvízvédelmi Intézkedési Terv
• H.4. Utasítás befejezése
• Vasúti Hídszabályzat korszerűsítése az Euro­code szab­ványsorozat előírásai alapján:

            ❖ H.1.1. Vasúti hidak létesítésének általános előírásai
             ❖ H.1.2. Vasúti hidak méretezésének általános előírásai
             ❖ H.1.3. Vasúti acélhidak tervezése
             ❖ H.1.4. Vasúti vb., feszített vb. és betonhidak tervezése
             ❖ H.1.5. Vasúti öszvérszerkezetű hidak tervezése
             ❖ H.1.6. Vasúti hidak geotechnikai tervezése

Úgy vélem, számos hiánypótló, vagy tartalmában eddig nem létező, de mára szükségessé váló mű született meg az elmúlt három évben. Szándékaink szerint alapvetően a megjelenő igények felé mozgunk a hiányok pótlásával egyidejűleg.

Külön gondolatot érdemel a HGR-t felváltó MEDINA rendszer. A MEDINA, mely út az új hidász munkafilozófia felé. Tárgyilagosnak kell lennünk: a HGR a maga idejében úttörő és a jövőbe, a mába elvezető alapmegoldás volt. Mára már teljes körűen elavult, és felváltása több mint indokolt. A MEDINA egy minden elemében korszerű és felhasználóbarát alkalmazás lesz. A 2012-ben deklarált valamennyi elvárásunknak meg fog felelni. Részletes bemutatására itt most nincs mód, de néhány lényeges alaptulajdonsága ide kívánkozik:

• Mérnöki szerkezetek nyilvántartási, vizsgálati, értékelő és minősítő rendszere, alépítményi létesítményekre is kiterjesztve.
• A mindennapi munkát támogató és hatékonyságát növelő szoftverrendszer, mely több szinten fogja segíteni a kezelői és gazdálkodói feladatok ellátását.
• Biztosítani fogja megfelelő minőségű, folyamatosan (online) elérhető műszaki adatokat, a mérnöki szerkezetekhez (~ 14 000 db) tartozó letárolt diagnosztikai és törzsadatok, vizsgálati anyagok, tervtári dokumentumok online lekérdezhetőségével.
• Dokumentálja az előírásoknak megfelelően történő szerkezetvizsgálati felügyeleti tevékenységet.
• A diagnosztikai eredmények feldolgozása beépített algoritmusok segítségével történik.
• A döntéshozók számára a beépített költségkalkulátorral becslést lehet készíteni beruházási, felújítási, karbantartási és gondozási költségekre.

Ne feledjük, az alkalmazás éles üzemének dátuma: 2015. november 11.!

Az „Osztály”

A VIII. Pécsi Hidász Találkozónkon mondottak az Osztály jövőjéről egy tényleges hídépítéshez hasonlatos építkezést vizio­náltak. Mára elmondható, hogy a szervezeti és az élet adta – néha tragikus kimenetelű – változásokkal együtt kialakult egy tehetséges és sokra hivatott „kemény mag”. A hidas és alépítményes szekció párbeszéde folyamatossá vált, ideértve a környezetünkben lévő szakmai szervezeteket is. Javult a szakmai és emberi kommunikáció. Komoly szakmai kihívások tesztelik a csapatot nap mint nap, az elvárások életszerűen magasak, és a MEDINA-hoz hasonlóan új minőségű munkafilozófiát követelnek meg, mely talán így szól helyesen: „Adj többet, várj kevesebbet!”
Úgy gondolom, ezt a minőségi átalakulást igazolta vissza a szakmai közvélemény, amikor Erdődi László Zoltán hídszakértő főmérnök a hídszolgálat aktív munkavállalói közül elsőként kapta meg 2014-ben a Korányi-díjat!

Stratégiai kérdések

Az előző hidász találkozó óta eltelt időben nem sikerült elmozdulást elérni a felhagyott/üzemszüneteltett vasútvonalainkban lévő kb. 900 db műtárgyunk további sorsát illetően. Ez a mennyiség a teljes állag közel 10%-át jelenti, és ebből következően felügyeletük, vizsgálatuk, időszakos gondozásuk nem kevés pénzt, időt és energiát emészt fel.
Ebben a „műtárgy csokor”-ban a legkülönfélébb hídtípusok vannak, de jellemző a kisműtárgyak – 2,00 m és alatti nyílás – számossága. Ez a volumen a forgalom alatti átereszekkel együtt kiemelten a pécsi, miskolci és a szombathelyi területet érinti. A kis műtárgyak területi eloszlását a 13. ábra mutatja.
Érzékelhető és belátható, hogy a nagy felügyeleti területtel párosuló magas átereszszám a napi munka során komoly problémák forrása. Megoldás a politikai döntéshozók nélkül nem lehetséges, a jelen helyzet fenntartása pedig a MÁV Zrt. számára nem kívánatos.
A nagy nyílású – P–35 névre keresztelt – provizórium tervezési irányelvei el­készültek, az engedélyezési tervek még hátravannak. A megfogalmazott paraméterekkel bíró ideiglenes híd megléte a MÁV Zrt. számára alapvető szakmai, üzleti érdek, mely nélkül jelenleg csak 3,00 m nyílású műtárgyak építéséhez áll rendelkezésre provizórium.
A hídszabályzatunk alapvetései 2015-ben elkészülnek, ez azonban még nem jelenti a teljességet. További kiegészítő és részletező fejezetek megalkotásával tudjuk pótolni a több évtizedes hiányunkat.

Összegzés

Minden mérleg, beszámoló keres, és jó esetben talál egy vezérfonalat, mely alapján értelmezi helyzetét, és reális célokat fogalmaz meg. Jelen helyzetkép a hídszolgálat történéseit, céljait a humán kérdéskör köré kívánta illeszteni, annak tudatában, hogy minden mindennel összefügg.
Hídszolgálatunk az új és meglévő hídjait a megújult munkafilozófiával kívánja üzemeltetni, és ehhez folyamatosan fejleszti önmagát tudásban, szemléletben és a gondolkodás minőségében.
Záró gondolatnak az alábbiakat írhatjuk, melyben hitünk szerint az összeköttetést a hidak jelentik, és ha helyesen határozzuk meg fejlesztéseink fő irányait, ma is érvényes:
„Csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan, s olcsó összeköttetést szerezni…”
Gróf Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül, 1848.