A cikk szerzője:

Daczi László főmérnök
MÁV Zrt. PÜ. Pályalétesítményi Főosztály

A MAINLINE projekt ismertetése

A MAINLINE projekt egy európai uniós támogatású, UIC által vezetett projekt, melyben felkérésre a MÁV Zrt. is részt vesz. A projekt célja olyan módszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek használatával egyes infrastruktúra-elemek teljes élettartama növelhető, másrészt egy életciklus-kiértékelő eszköz (LCAT számítógépes program) kidolgozása, mellyel életciklus-számítások végezhetők. A projekt hidak, bevágások, alagutak, támfalak, vágányok és kitérők infrastruktúra vagyoneszközökkel foglalkozik. Hároméves időtartama során a fenti témákkal kapcsolatban 22 szakmai és 10 belső, tehát összesen 32 dokumentumot dolgoz ki, a szakmai dokumentumokból még 5 hátra van. Írásunk vázlatosan mutatja be a projekt célját és eddigi eredményeit, figyelemfelhívás céljából. Ezek az eredmények, részben magyarul, a Pályavasúti honlapon megtalálhatók.

 

D2.1 Romlási és teljesítményspecifikáció a kiválasztott vagyoneszközökre

A dokumentum a kiválasztott vagyoneszközöknek megfelelően földmunkák, hidak, alagutak, vágány és egyéb szerkezetek fejezetekre oszlik.
A földmunkák közül a MAINLINE a talaj- és sziklabevágásokkal, továbbá azok határállapotaival foglalkozik. A Net­workRail üzemeltet és karbantart egy online adatbázist, mely vizsgálati felvételeket, eredményeket tartalmaz az angliai földmunkákról. Ez nagyjából 8762 km töltést, 5763 km talajbevágást és 495 km sziklabevágást fed le. A vizsgálat során minden 100 m földmunka kapott egy pontszámot a talajrézsű veszélyhelyzet-mutató (SSHI) algoritmusa vagy a sziklarézsű veszélyhelyzet-mutató (RSHI) algoritmusa alapján.
A hidak tekintetében a dokumentum ismerteti az acél- és betonhidak anyagtulajdonságait, sérülési és romlási mechanizmusukat, a fáradást, korróziót, a szegecselt fémhidak problémáit, a kovasav-reakciót, fagykárosodást, kóboráram-korróziót stb.
A falazott hidaknál ismerteti a hídtípusokat, anyagtulajdonságokat, valamint a sérülési-romlási folyamatot.
Az alagutak fejezetben az alagúttípusokat, a sérülési-romlási folyamatokat és a javítási lehetőségeket.
A teljesítmény és határállapot fejezet bemutatja a NetworkRail alagútra kidolgozott állapotjelölő indexet, melynek segítségével elemezni lehet a romlási trendeket.
A vágány fejezet ismerteti a felépítmény elemeinek sérülési-romlási mechanizmusát a kapcsolódó igénybevételeket és határállapotokat.
Az egyéb szerkezetek közül a dokumentum a támfalak meghibásodásaival és határállapotával foglalkozik. Az A függelék az ötféle vagyoneszköz romlásáról és monitoring lehetőségéről készített kérdőívre adott válaszokat tartalmazza.

D2.2 Romlási és beavatkozási modellezési technikák

Ez a dokumentum tartalmazza a vágányok és acélhidak, talajbevágások és alag­utak romlási és beavatkozási modellezési technikáit, valamint egy korrózió és bevonatok fejezetet.
A vágányminőség és -romlás fejezetet a Grazi Műszaki Egyetem készítette el, vágányminőségi mutatóként az MDZ minősítő számot használva. Az anyag szintén kiemeli a kezdeti vágányminőség és a megfelelő víztelenítés fontosságát. A to­váb­bi­akban az ágyazatminőség és alj alatti betétek (USP), valamint a megfelelő karbantartás szükségességét elemzi.
Az acélhidak fejezet a fáradást emeli ki fő meghibásodási módként, és a fáradás kiértékeléséhez alkalmazott módszereket is­mer­te­ti.
A talajbevágások fejezetben az állapotkiértékelési módszerek közül részletesen ismerteti a talajrézsű veszélyességi mutatót (SSHI) és a sziklarézsű veszélyességi mutatót (RSHI), azok kiértékelését, valamint a vasúti sziklarézsű-kockázat kiértékelését. Ezek a romlási és modellezési technikák szolgálnak alapul az LCAT-hoz (életciklus-elemzési eszköz).
Az alagút fejezet ismerteti az alagútromlás típusait, azok okait a falazott és lőttbetonnal bélelt alagutakban. A romlás okai a szulfáttámadás, fagyás-olvadás váltakozása, alkáli adalékok és betonacél korrózió. A betonrepedés és -leválás javítására szolgáló módszerek a lőttbetonos javítás, a szerkezeti injektálás és a szegmensekre osztott bélelésjavítás.

D3.1 A vasúti infrastruktúra építésének és cseréjének összehasonlító elemzése

A dokumentum ismerteti a műtárgyak és azok elemeinek cseréjét, az al­épít­mény­átépítést, a folyóvágány- és kitérőcserét.
A műtárgyaknál elkülöníti a kis, közepes és nagy hidak cseréjét.
A teljes hídcsere módszerei között tárgyalja az alábbiakat:

  • cserélés híd provizóriumok használatával,
  • cserélés előre gyártott elemekkel,
  • vízszintes betolás,
  • függőleges mozgatás és vízszintes betolás.

Ismerteti a felszerkezet cseréjét mobil darukkal, sínen járó darukkal, vasúti híd-szállítóval, hidraulikus gyámokkal, hosszirányú betolással, vízszintes betolással.
A vágányfektetési módszereknél külön tárgyalják a folyóvágány és a kitérő cseréjét.
A folyóvágánycserénél ismerteti a vágányfektető vonatot, az ágyazattisztító gépet és ezek kombinációját, a portáldarus módszert, a kotrókkal végzett vágánycserét, a vákuumos kitermelési módszert, az alépítmény-rehabilitációs gépeket, továbbá a Puscal módszert.
A kitérőcseréknél ismertetett módszerek tartalmazzák az alépítménycserével és alépítménycsere nélkül végzett kitérőcserét, a billenős kitérőszállító vagonokat, a Desec TL–70 géppel, vasúti darukkal és Plasser WM 500 kitérőfektető géppel történő kitérőcseréket.
A dokumentum melléklete hídcserére öt esettanulmányt tartalmaz.

D3.2 Módszerek a hídcserére

A dokumentum az alábbi főbb témakörökkel foglalkozik:

  • logisztika, híd információmodellezés, előkészítő munkák, hídcsere, befejező munkák,
  • hatékony anyaghasználat (szálerősítésű polimerek, nagy teljesítményű beton),
  • gyártási módszerek (előre gyártott hidak, hagyományos hidak),
  • egyedi nagy hidak cseréje.

A hatékony anyaghasználatban a szálerősítésű polimerek (FRP) alkalmazása egyre terjed, néhány terület: főleg lapok és csíkok formájában a meglévő hídszerkezetek megerősítésére, és bizonyos mértékig megerősítő rudakként (vasalások formájában), helyettesítve az acélt mint betonvasalást.
A MAINLINE projektben a MÁV részéről tesztszakaszt képező rétszilasi híd sarutörési problémáját is FRP alkalmazásával javították.
A vasút területén, az FRP-t eddig főleg a vasútvonalakat keresztező gyalogoshidakon használták. Egy példa St. Austell városban (Egyesült Királyság) a gyalogoshíd (8. ábra).

8. ábra. Üvegszál-erősítésű polimer gyalogoshíd, St. Austell, Egyesült Királyság, 2010
A nagy szilárdságú vagy nagy teljesítményű beton (HSC/HPC) a dokumentumban külön fejezetet kapott. A HPC nyomószilárdsága jellemzően 80 MPa felett van.
A gyártási módszerek fejezetben megtalálhatók a keretek, beton és acél hídpályák.
A híd alépítmény-építés fejezetben meg­oldást ismertetnek a vasúti hidak meg­erősítésére, úgy, hogy új fúrt acélcső cölöpöket építenek be a meglévő híd alatt vagy mellett. A cölöpökre kerek vagy négyszög keresztmetszetű alátámasztás épül (9–10. ábra). A kör keresztmetszetű oszlop csőből készül, a négyszög keresztmetszetű a földfelszín fölé felhozott cölöpök kibetonozásával (11. ábra).

9. ábra. Felhozott cölöpökkel kialakított alátámasztás

10. ábra. Cölöpök összebetonozása négyszög keresztmetszetű támasszá

11. ábra. FRP hídpálya belépítése a szomszéd vágányról

A dokumentum következő fejezete foglalkozik a hídpályacserékkel, például FRP kompozitokkal (12-13. ábra).
Egyes hídpályacserék folyamatát lépésenként ismerteti.

12. ábra. FRP hídpálya beépítése ugyanarról a vágányról

13. ábra. A Desec gémes darurendszer rajza (Forrás: Desec)

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©