A cikk szerzője:

Daczi László főmérnök
MÁV Zrt. PÜ. Pályalétesítményi Főosztály

A MAINLINE projekt ismertetése

A MAINLINE projekt egy európai uniós támogatású, UIC által vezetett projekt, melyben felkérésre a MÁV Zrt. is részt vesz. A projekt célja olyan módszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek használatával egyes infrastruktúra-elemek teljes élettartama növelhető, másrészt egy életciklus-kiértékelő eszköz (LCAT számítógépes program) kidolgozása, mellyel életciklus-számítások végezhetők. A projekt hidak, bevágások, alagutak, támfalak, vágányok és kitérők infrastruktúra vagyoneszközökkel foglalkozik. Hároméves időtartama során a fenti témákkal kapcsolatban 22 szakmai és 10 belső, tehát összesen 32 dokumentumot dolgoz ki, a szakmai dokumentumokból még 5 hátra van. Írásunk vázlatosan mutatja be a projekt célját és eddigi eredményeit, figyelemfelhívás céljából. Ezek az eredmények, részben magyarul, a Pályavasúti honlapon megtalálhatók.


A dokumentum következő fejezete a vágánymerevség homogenizálás megoldási javaslatát tartalmazza a kitérőkben. A vágánymerevség hirtelen változása nagy dinamikus terhelést okoz, ami vágányromláshoz vezet (RCF hibák kialakulása, eltérő vágánysüllyedés stb).
Összehasonlítva a folyóvágánnyal, a ki­térők merevebb szakaszt képviselnek a sí­nek nagyobb száma, a hosszabb és nehezebb aljak stb. miatt (17. ábra).

17. ábra. A vágány merevségének változása a kitérő körzetben
A megvizsgált megoldások homogenizálják a vágánymerevséget a kitérőben és az átmeneti szakaszon a folyóvágányhoz, az alábbiak segítségével:

  • puha sínalátétek (URP),
  • rugalmas bordás alátétlemezek,
  • alj alatti betétek (USP),
  • ágyazat alatti szőnyegek (UBM),
  • URP, USP és UBM kombinálása,
  • alépítményi rétegek megerősítése,
  • szintetikus (műanyag) aljak.

A legismertebb szintetikus alj az FFU (szálerősítési habosított uretán). Ilyen aljakat Japánban már 1985-től használnak. A műanyag aljak európai térhódításának egyik fő oka, hogy néhány éven belül lejár a kreozottal történő talpfatelítés környezetvédelmi engedélyezése, és a talpfák egy alternatívája a műanyag alj lehet. Műszakilag megfelelő, ám egyelőre drága megoldás.

D4.1 Jelentés a jelenlegi monitoring és vizsgálati módszerek kiértékeléséről a romlási modellekkel kapcsolatban

A D4.1 dokumentum a projektben meghatározott vagyoneszközökkel kapcsolatban az alábbi vizsgálati módszereket ismerteti:
Bevágások:

  • szemrevételezéses vizsgálat,
  • hajlásmérők,
  • optikai észlelés és mérés (LiDAR),
  • brillouin optikai idő alapú visszaverődés-mérés (BOTDR),
  • ellenállóképesség-mérések,
  • globális helymeghatározás,
  • interferométeres apertúra radar,
  • egyéb technikák.

Acélhidak:

  • szemrevételezéses vizsgálat,
  • optikai szálas megfigyelés,
  • folyadékbehatolásos tesztek (diffúziós el­já­rás),
  • ultrahangos vizsgálat,
  • radiografikai (röntgen-) vizsgálat,
  • akusztikai kibocsátás vizsgálata (Bark­hauseni-zaj),
  • mágnesesrészecske-vizsgálat,
  • fáradásmonitoring (terhelési spektrumok meghatározásával).

Alagutak beton- és falazott bélésekkel:

  • szemrevételezéses vizsgálat,
  • ultrahangos technika,
  • örvényáram,
  • hőképezés,
  • lézerszkennelés,
  • impulzus-idő kamera,
  • digitális kép korreláció,
  • ütéshatásvisszhang,
  • egyéb technikák.

Folyóvágány és kitérők:

  • gépesített vágánymérés,
  • örvényáramos mérés,
  • űrszelvénymérés,
  • ultrahangos mérés,
  • kitérők monitoringja,
  • egyéb vizsgálatok.

Támfalak:

  • szemrevételezéses vizsgálat,
  • GEO készülékek,
  • talajba behatoló radar (georadar),
  • lézer vagy optikai észlelési és osztályozási (LiDAR) rendszer.
A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©