A cikk szerzője:

Fülöp Zoltán híd- és alépítményi szakértő
MÁV Zrt.

Szabó István pályalétesítményi szakértő
MÁV Zrt.

A Szajol–Püspökladány vonalszakasz korszerűsítése 2011 és 2015 között, az üzemeltető szemszögéből

Az utóbbi évek nagy vasútépítési munkáit bemutató írások sorában ezúttal a Szajol–Püspökladány vonal­szakasz 2011 és 2015 között megvalósult korszerűsítését ismertetjük. Ahogy az a címben is olvasható, ez az írás az üzemeltető szemszögéből mutat be néhány érdekességet, üzemeltetői gondot, közösen megoldott problémát, és a cikk végén a szerzők kitérnek a még jelenleg is fennálló megoldandó kérdésekre. Megemlítenek pár fontos tényadatot annak érdekében, hogy a tisztelt Olvasó, aki eddig nem ismerte ezt a hatalmas munkát, megérthesse, miért is neveztük ezt a projektet az ország legnagyobb és legzökkenőmentesebben kivitelezett vasútépítési munkájának.


Meg kell említeni, hogy területünkön elsőként itt építettek be a hídfőknél bordás kiegyenlítő lemezt (4. kép), amely a támaszponti szögelfordulás káros hatásait korlátozza. Úgyszintén elsőként építettek be B60 VM jelű nagynyitású dilatációs készülékeket, a hídszerkezetek kezdőponti oldalán ikerdilatációs, a végponti oldalon szimpla dilatációs szerkezeteket. Az Edilon rendszerű rugalmas sínleerősítés kinyomódott kötőanyaga – jellemzően a kétkomponensű kötőanyag – elvált a vályúlemeztől, és kinyomódott. A hibás helyeken milliméter nagyságrendű elmozdulásokat észleltünk. A hibás helyeken a kivitelezés után két évvel került sor garanciális javításra.

3. kép. Az Apavári híd kitolt állapotban és az új cölöp­összefogó gerenda (Fotó: Fülöp Zoltán)

 4. kép. Az Apavári híd új bordás kiegyenlítő lemeze (Fotó: Fülöp Zoltán)

Összességében a korszerűsítés után egy jól üzemeltethető és a mai napig jól működő hidat vett át üzemeltetésre a hídszolgálat. A korszerűsítéskor több új megoldást is alkalmaztak, ezeket az üzemeltető folyamatosan figyelemmel kíséri, tanulmányozza, szükség esetén pedig beavatkozást indítványoz.
A 2013-as esztendő is hozott „meglepetést”. Ekkor derült ki, hogy Püspökladány állomáson a fűtőház (5. kép) műemlék épület. Bonyolította a püspökladányi hely­zetet, hogy – tervezési hiba miatt – a lepusztult oldalrakodó bontásával nem számolt a projekt.

5. kép. A püspök­ladányi fűtőház műemlék épülete (Fotó: Szabó István)
A fűtőházzal kapcsolatban megindultak a tárgyalások a műemléki hatóságokkal, a várossal, a vasút felső vezetésével. Hosszú tárgyalássorozat után az a döntés született, hogy az épületet téglánként lebontva úgy kell megőrizni, hogy újra építhető legyen. A későbbiekben döntenek majd az újraépítés helyéről. Az elhúzódó tárgyalások és a lassú döntéshozás miatt át kellett dolgozni a teljes 2014–2015-ös vágányzári programot. A közös gondolkozás eredményeként a teljes munkát illetően ez az átdolgozás sem jelentett a munka befejezésénél egyetlen nap csúszást sem. A 2014-re tervezett Püspökladány állomás teljes átépítését 2015-re kellett átprogramozni, és felcserélni a 2015-re tervezett Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás átépítéssel. Természetesen az állomásokhoz kapcsolódó összes nyílt vonali problémát megoldva, új menetrendszerkesztéssel, a teljes építési program átdolgozásával. Az üzemeltető forgalmi szakága és vezetősége végig rugalmasan állt a kialakult helyzet megoldásához. Rengeteg többlet szellemi energia befektetésével sikerült megtalálni a legjobb megoldást.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©