Gábor Miklós

Javaslatok a fogyatékossággal élők átvezetésének elősegítésére

1. Előzmények

A projekt keretében 2014-ben készített kutatási és elemzési feladatok során már foglalkoztunk a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára kényelmes és biztonságos kialakítású vasúti átjárók problematikájával [7].
Az idézett munka elkészítésekor áttekintettük a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek esélyegyenlőségét támogató nemzetközi és hazai jogszabályokat, valamint a rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatokat [8], kutatási jelentéseket. Ezt a témát azonban most további szakirodalmi anyagok és szabályozások összegyűjtésével és konkrét ajánlásokkal bővítettük, figyelembe véve az időközben bekövetkezett változásokat az uniós szabályozásban és a hazai jogalkotásban. Ezeket a javaslatokat a döntéshozó állami szervezetek figyelmébe ajánljuk, akik kellő megfontolás nyomán tudják majd kidolgoztatni a konkrét kialakításokra, megoldásokra vonatkozó javaslatokat, előírásokat.

2. A munkacsoport ajánlásai

A fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára a vasúti átjárók járhatóságával kapcsolatos megoldandó feladatok:

• az átkelő felismerése, azonosítása,
• döntéshozatal az áthaladásról,
• tájékozódás és fizikai megközelítés.

Ezek részleteivel már az előkészítő irodalomtanulmány készítésekor foglalkoztunk. Mindezek alapján összefoglaljuk, hogy a hazai gyakorlatban milyen szabályozást javaslunk.
A közúti forgalom számára kialakított, csapórúddal kiegészített fényjelzővel biztosított vasúti átjáróban kiépített gyalogosátvezetés általános elrendezését a 7. ábra mutatja, ahol fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek közlekedésére is alkalmassá tett gyalogosátvezetés látható merőleges keresztezés esetén. Természetesen az átjáró hegyesszögű kialakítása is lehetséges.

2.1. Az átjárók kialakítása

A közlekedési létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998. évi XXVI. törvényben foglaltakat, valamint az e-UT 03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása [10] előírásait.
Olyan vasúti átjárókat vagy önálló vas­úti gyalogos-átkelőhelyet kell a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek igényei szerint kialakítani, amelyek közelében egészségügyi intézmény, bevásárlóközpont van, illetve alkalmanként nagy gyalogosforgalom várható (üdülőövezet, jelentős gyalogosforgalmat vonzó létesítmények).

2.2. Biztosítási mód

A fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára kialakított vasúti átjárók és vasúti gyalogos-átkelőhelyek biztosítási módját az egyéb vasúti átjárók biztosításával megegyezően kell megválasztani. A jellemzően vakok és gyengénlátók által használt vasúti átjárókat lehetőség szerint biztosított átjáróként kell kiépíteni.
A nem biztosított vasúti átjárókat és vasúti gyalogos-átkelőhelyeket terelőkorláttal vagy nyitható rácsos kapuval kell ellátni. Az utóbbi Magyarországon eddig nem alkalmazott megoldás, de használata megfontolható a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek számára, valamint kis forgalmú önálló vasúti gyalogos-átkelőhelyként kialakított átkelők esetén.

A 8. ábra önálló vasúti gyalogos-átkelőhely biztosítását mutatja nyitható, kulcsra nem zárt rácsos kapuval. Az ábrán látható tábla felirata: „Ne menjen át az átjárón, mielőtt mindkét irányban körülnézett volna; az egyik vonat eltakarhatja a másikat.”
A lehetséges biztosítási módok:
• fénysorompó,
• teljes csapórudas sorompó (a gyalogosátvezetés szempontjából).