Az igazgatóság működési területének jellemzői és vonalhálózata

A régió vasútvonalai az Északi-középhegység középső és keleti vonulatai és az Alföld északi része által határolt területen futnak. Itt találhatók az ország egymástól folyóvölgyekkel elválasztott legmagasabb hegységei. A Zagyva és a Tarna között emelkedő Mátra, a Tarna és a Sajó meg a Borsodi-medence által határolt, hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége a Bükk, illetve a Bodrog és a Hernád völgyei között elhelyezkedő vulkanikus Zempléni-hegység. Itt húzódik az Aggteleki-karszt, a világörökség részévé nyilvánított 22 km hosszú Baradla-barlanggal.
A miskolci Pályavasúti Területi Igazgatóság területe a Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében lévő összes vasútvonalra, valamint egy-egy vasútvonallal Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjed.
Működési területünk fontosabb mutatóit a 2. táblázat tartalmazza, a 3. táblázat pedig HÜSZ vonalanként foglalja össze a jellemző adatokat. Vasútvonalaink hossza (nyílt vonal és átmenő vágányok) összesen 1208 vkm, ebből 314 vkm villamosított, 192 km kétvágányú pálya. Vonalainkon összesen 1388 csoport kitérőt és 923 útátjárót gondozunk.

A régióban korábban két PFT főnökség működött Miskolc és Hatvan székhellyel, a hatvani megszűnése óta azonban a miskolci főnökség fogja össze a teljes pályafenntartási szakszolgálatot Kondás Zoltán főnökségvezető irányításával. A főnökség területének nagyságára tekintettel két vezetőmérnök, Drucskó István Péter és Nagy Tibor végzi a rájuk háruló feladatokat.

A főnökséghez tartozó PFT szakaszok vágányhálózati adatait a 4. táblázat tartalmazza.
A Pályafenntartási főnökség egyik legfontosabb feladata – a menetrendszerűség biztosítása érdekében – a pályaállapot miatt bevezetett ideiglenes sebességkorlátozások felszámolása. Ezt szem előtt tartva, 2006-ban egységes monitoringrendszert dolgoztunk ki, melynek lényege, hogy a PFT szakaszok szakaszmérnökei (vonalkezelői) az általuk kezelt szakaszon havonta – egységes szempontok alapján – folyamatos ellenőrzést és vizsgálatot végeznek, melyet rögzítenek és értékelnek.

Az eredményeket a vezetőmérnökök foglalják össze. A monitoringtevékenység célja a szakaszok teljesítményének objektív mérése és értékelése, egységes követelményrendszer felállítása, vagyis végeredményben a szakaszok munkájának javítása.
A rendszer bevezetése óta érzékelhetően javult a pályafelügyeleti tevékenység ellátásának, valamint a hiba- és zavarelhárításnak a színvonala, ennek köszönhetően csökkent a lassújelek és a pályahibából bekövetkezett balesetek száma. Az elmúlt évek sebességkorlátozási adatait az 1. ábra, menetrendszerűségi adatait a 2. ábra tartalmazza.
Igazgatóságunk vasútvonalai a 168/ 2010. (V. 11.) Korm.rendelet 1–3. sz. mel­lék­leteiben található be­so­ro­lás­ka­te­gó­ri­ák szerint a 3. ábrán láthatók.

Országos törzshálózati vasúti pályák:
1. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák
80 (1) Budapest (Keleti pu.)–Hatvan–Miskolc–Mezőzombor
90 Felsőzsolca–Hidasnémeti–országhatár
2. Nem a transzeurópai vasúti árufuvaro­zási hálózat részét képező országos törzs­hálózati vasúti pályák:
80 (2) Mezőzombor–Sátoraljaújhely–országhatár
86 Vámosgyörk–Újszász
87 (1) Füzesabony–Eger
89 Nyékládháza–Tiszapalkonya-Erőmű
92 (1) Miskolc (Tiszai pu.)–Bánréve–országhatár
92 (2) Bánréve–Ózd
94 Sajóecseg–Tornanádaska–Híd­vég­ar­dó–országhatár

Regionális vasúti pályák:
85 Vámosgyörk–Gyöngyös

Egyéb vasúti pályák:
83 Mátramindszent–Mátranovák-Homokterenye
84 Kisterenye–Kál-Kápolna
88 Hejőkeresztúr–Mezőcsát
87 (2) Eger–Putnok
95 Rudabánya–Kazincbarcika
98 Szerencs–Hidasnémeti
275 Miskolc–Diósgyőr-Vasgyár
370 Sajóecseg–Sajóbábony   
371 Mezőkeresztes–Bükkábrány   
372 Nagyút–Visonta