Jelentősebb alépítményi munkáink

• A Déli pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar között az alagút kijáratánál megcsúszott rézsű (2015. január 25.) ideiglenes helyreállítása (23–24. ábra) [29].
• Komárom új árvédelmi töltés építése 2014–2015 között (beruházó: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság), ennek eredményeként a vasúti töltés kiváltása megtörtént az árvédelmi elővonalból, így árvédelmi védekezésekkor tehermentesült a vasúti alépítmény, és zavartalan a forgalom [30].
• Vác–Verőce állomásköz töltéstámasztó, háromszintes súlytámfal építése [31], melynek nyomán 2010-ben a tavaszi viharban elázott, megcsúszott, forgalomkizárt bal vágányt újra forgalomba helyeztük (25. ábra).
• Almásfüzitő–Neszmély árvízkárosodás, töltéselmosódás helyreállítása 2013-ban.
• Bicske–Szárliget és Szárliget–Tatabánya állomásköz sziklabevágás védelme (50 000 m²) acél- és netlonhálóval.
• Rézsűbiztosító és hó-, szélfogó fejes fa ültetvényezés 5 ha területen (Gödöllő, Biatorbágy–Herceghalom között).
• Mesterséges, 85-ös szögállású rézsű biztosítóhálózással kombinált fejes fa ültetvény Somoskőújfalu állomáson.
• Nagymaros–Szob állomásközben a Szent Mihály-hegy hegyoldala mellett súlytámfal építése.

A közeljövőben tervezett munkáink

• Déli összekötő vasúti híd tervezett korszerűsítése a 3. új szerkezet beépítése, majd Ferencváros–Kelenföld között harmadik vágány építése, melynek kapcsán megújulnak, illetve átépülnek, új szerkezetet kapnak nagyobb városi hídjaink is (Budafoki út, Fehérvári út, Bartók Béla út).
• Gubacsi Duna-ág híd tervezett átépítése, új szerkezet beépítése.
• Bp. Liszt Ferenc reptér felé vezető létesítendő új vonal műtárgyai.
• Vonali rehabilitációk műtárgyainak felújítása, átépítése.
• Támogatjuk kísérleti anyagok tesztelését, bevezetését (kompozit/műanyag lemezes járóburkolatok, hídkorlátok, kompozit vizsgálólépcsők, antigraffiti oldószerek, bevonatok stb.).
• Gyalogos-aluljáróink szépítése érdekében a MÁV Zrt. pályázatokat hirdetett meg diákok részére, ennek eredményeképpen területünkön 2017. IV. negyedévében három aluljáró kifestése történt meg (26. ábra).

További feladataink

• A hidak és a hídkörnyezetük gondozása, műtárgyak körüli gazosodás megszüntetése, kaszálása, mederelfajulás megelőzése, több mint negyedmillió m² területen.
• Gyalogos-aluljáróink festés-mázolást igénylő felületei összesen: 119 500 m², ezek folyamatos karbantartása.
• A gyalogos-aluljárókban, felüljárókon és a műtárgyak szerkezetén lévő graffiti megszüntetésével és egyéb, vandalizmus okozta károk helyreállításával kapcsolatos feladatok, beleértve a rendőrséggel való kapcsolattartást is.
• Tervegyeztetéseink a vasúti vonali rehabilitáció keretében évente átlagosan 50-70 alkalommal.
• Az átépítendő pályaszakaszokon üzemeltetői szakfelügyelet és a koordinációkon való aktív részvétel.
• Provizóriumaink folyamatos karbantartása, azok naprakész használhatóságának biztosítása.
• Vasút alatti átvezetéseink engedélyezése évente átlagosan 100-120 alkalommal.
• Az igazgatósági területen elvégzendő vegyszeres gyomirtás koordinálása és lebonyolítása.
• Az árvízi védekezés előkészítése, technológiájának kidolgozása, annak betartatása.
• Alépítményes feladataink keretében végezzük a műtárgyak (alagutak, vízáteresztők, tám- és bélésfalak, gabionfalak, partvédművek, görgetegfogók, szivárgók, vasúti járműmérlegek, vizsgálóaknák, tolópadok stb.) vizsgálatát és karbantartását.
• Tevékenységünk kiterjed még a talajmechanikai, geodéziai munkákra, az alépítményt stabilizáló erdészeti tevékenységre, a korszerű vizsgálati módszerek (hőkamera, georadar) alkalmazására is.

A pályafenntartás szervezete igazgatóságunkon

A MÁV 1945. évi 6. számú Hivatalos Lapjában közöltek szerint az akkori Buda­pesti Üzletvezetőséghez 14 osztálymérnökség tartozott: Budapest-Józsefváros, Budapest-Ferencváros, Budapest-Kelenföld, Budapest-Terézváros, Budapest-Magdolna­város, Győr, Tata, Hatvan, Székesfehérvár, Dunaföldvár, Esztergom, Balassagyarmat, Szolnok, Vác [1].
Már a következő években változások történtek az osztálymérnökségek számában, vonalhosszában.
1952-ben változtatták meg az osztálymérnökség elnevezést pályafenntartási fő­nök­ségre.
1957-ben a Budapesti Igazgatóságnál 12 pályafenntartási főnökség volt: Budapest-Ferencváros, Budapest-Józsefváros, Budapest-Krisztinaváros, Budapest-Angyalföld, Budapest-Terézváros, Esz­tergom, Győr, Székesfehérvár, Szolnok, Vác, Budapest Elővárosi Vasút, Épü­let­­fenntartási Főnökség. 1989-ben területünkön már csak hat főnökség látta el a pályafenntartási feladatokat: Budapest-Angyalföld, Budapest-Ferencváros, Budapest-Terézváros, Győr, Székesfehérvár, Vác (ekkor a szolnoki pályafenntartási főnökség a debreceni igazgatósághoz tartozott).
A MÁV területén kizárólag a Budapesti Igazgatóság területén létezett a kiemelkedő hídállag miatt két időszakban önálló „hidász” főnökség. 1975 és 1993 között Hídfenntartó Főnökség néven, majd 2005 és 2017 között Mérnök Létesítményi/Híd és Alépítményi Alosztály, majd Híd és Alépítményi Főnökség néven.
Az utóbbi időszakban a híd pályafelügyeleti és fenntartási tevékenységet 27 pft. szakasz 7 kirendeltséggel, valamint 5 hidász szakasz 1 kirendeltséggel látja el területünkön 5 pályafenntartási főnökség és – 2017. december 31-éig – egy önálló hidász főnökség irányítása alatt. A Híd és Alépítményi Főnökség a 2018. január 1-jétől életbe lépő Működési és Szervezeti Szabályzat (MSZSZ) módosulása nyomán megszűnt, szakaszai a területileg illetékes pft. főnökségekbe, a központi törzs pedig a Területi Pályalétesítményi Osztályba olvadt be.
A pályafenntartási és hidász főnökségek fő jellemzőit és vezetőit a 3. táblázat foglalja össze.
Az igazgatósági szakmai osztályok jelenlegi létszámát és vezetőit a 4. táblázatban ismertetjük.

Igazgatóságunkon a forgalmi csomópontok száma 13, a TEBO-hoz tartozó főnökségek száma 6 (2 bizt.ber, 2 felsővezetékes, 1 távközlési, 1 energiaellátási), a TIZO-hoz pedig 2 főnökség tartozik.
A pályafenntartási főnökségek vonal­hálózatát a 27–28. ábrák már az új MSZSZ szerint mutatják.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük a Területi Pályalétesítményi Osztály és a Pft. Főnökségek munkatársainak a szükséges adatok összegyűjtését, a fényképeket és minden segítséget, amit cikkünk megírásához nyújtottak. Köszönjük Almási Zoltán, Hortobágyi Frigyes és Kummer István kutatómunkáját is.