A cikk szerzője:

Dr. Augusztinovicz Fülöp egyetemi tanár
BME

Csortos Gabriella PhD-hallgató
BME

Dr. Kazinczy László † egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Út- és Vasútépítési Tanszék

A vasúti közlekedés zajvédelme (1. rész) – Kutatás-fejlesztés

A MÁV Zrt. és a BME Út és Vasútépítési Tanszék között 2015-ben hároméves kutatás-fejlesztési szerződés jött létre „A vasúti közlekedési zajvédelem pályavasúti vonatkozásainak laboratóriumi és helyszíni vizsgálatai” címmel. A kutatás eredményeit háromrészes cikksorozatban tesszük közzé. Célunk, hogy a vasúti szakemberek átfogó képet kapjanak a vasúti infrastruktúra zaj- és rezgéshatásairól, azok csökkentésének módjairól és a műszaki megoldások lehetőségeiről.


A táblázatban felsoroljuk – a teljesség igénye nélkül – a vasúti pálya elemeit, az azokhoz tartozó, üzemi körülményekből vagy nem megfelelő karbantartásokból fakadó zaj- és rezgésforrásokat. Összefoglaljuk a beavatkozási lehetőségeket, valamint ismertetjük az intézkedések zaj- és/vagy rezgéscsillapító hatásait. A megoldások közül a projekt során többet helyszínen és laboratóriumi körülmények között is vizsgáltunk, a továbbiakban ezek tulajdonságait, működési mechanizmusait és alkalmazásuk fontosságát mutatjuk be. A következő két részben ezeknek az elemeknek a mérési eredményeit is részletezzük.


A sínegyenetlenség szorosan összefügg az eredő zajkeltéssel. A sínfelületi hibák – mint például a hullámos kopások – a nem kívánt zajterhelés mellett a vasúti pálya nagyobb dinamikai igénybevételét is okozzák. Ma már a normál pályafenntartási folyamat részévé kell válnia a síngondozásnak, a jó minőségű sínfelület biztosításának. Ennek egyik elengedhetetlen eszköze a sínek folyamatos karbantartása – a hibák nagyságának és a megmunkálás pontossági igényének függvényében – csiszolással, köszörüléssel, gyalulással vagy marással. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a nagyon jó állapotban tartott síneken továbbra is közlekedő hibás, egyenetlen (pl.: lapos) kerekek alapvetően is jelentős zajt okoznak, és ismételten feldurvítják a sínfelületet. Ha csak a sínszálakkal – és a kerekekkel nem – foglalkozunk, akkor önmagában a sínmegmunkálással – ami egyébként vitathatatlanul szükséges karbantartási munka – nem elég, illetve csak átmenetileg hatékony zajcsökkentés érhető el, előbb-utóbb a hibás kerekek ismételten lerontják a sínek állapotát.
Ma egyre gyakrabban alkalmazzák a sínszálak kamráiba helyezett, ragasztással vagy egyéb módon rögzített, erősen viszkózus tulajdonságú csillapító elemeket, amelyek új pályaszerkezeti elemként jelennek meg a vasúti pálya felépítményében. A rezgéscsillapító kamraelemeket a síngerinc – mint rezgésforrás – zajkibocsátásának csökkentésére használják. A síngerinc csekély tömege miatt könnyen rezgésbe jön, emiatt a rendszer akusztikai megítélésekor gyenge pontnak tekinthető, és egyben a pályaszerkezet legnagyobb zajkibocsátását is okozza. A kamraelemek, nagy belső súrlódásuk révén, a síngerinc rezgési energiáját alakítják át hővé.
A kerék-sín kapcsolatban rezgésbe került sínszál csillapítását közvetlenül és természetes módon a sínleerősítések végzik. Bár a sínleerősítések elsődleges feladatköre mechanikai jellegű, azonban a sínszálak megfogásának, ágyazásának körülményeitől és minőségétől függően az akusztikai jellegű igénybevételek kezelésében is szerepet vállalnak. Ebben leginkább a rugalmas kapcsolatot nyújtó (szorítókengyelek, spirálrugók), illetve a rugalmas megtámasztást vagy ágyazást biztosító elemek (közbetétek, alátétlemezek, kamraelemek stb.) vesznek részt. Kutatásunkban különböző típusú és rugalmasságú leerősítések vizsgálatát végeztük el.
A keresztaljak alsó felületére különböző eljárási módokkal rögzített rugalmas rétegek az aljpapucsok vagy keresztaljalátétek. Alkalmazásukkal a vágányok egyenletesebben fekszenek, a keresztalj alatti hézagok elkerülhetők, javítják a vágány minőségét, csökkentik az ágyazat romlását és kopását, valamint a fenntartási költségeket is. Elsődleges céljuk a pálya élettartamának hosszabbítása, ugyanakkor hatékony rezgéscsökkentő elemként is funkcionálnak. Rugalmas rétegként csökkentik az érintkezési/felületi nyomást, ezáltal a keresztaljakat függetlenítik az ágyazattól, a rezgésterjedés útját gátolják. Fontos azonban kiemelnünk, hogy – az általános vélekedéssel szemben – a levegőben terjedő zaj csökkentésére az aljpapucsok nem alkalmasak. Aljpapucsok beépítésével inkább növekszik az eredő hangnyomásszint, amit mérésekkel is bizonyítottunk.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Debreceni Egyetem MÉKK, Pannon Egyetem GK: Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul. Környezetgazdálkodás. A zaj jellemzői és egészségügyi hatása. Előadás. TÁMOP 4.1.2-08/1/A-2009-0032 számú projekt.
  • [2] Buskó András: Anomáliák a vasúti zaj­védelem területén. OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium, előadás, 2015. október 14–16.
  • [3] Dawn, T. M. and Stanworth, C. G.: Ground vibrations from passing trains. Journal of Sound and Vibration, Vol. 66. No.3. pp. 355–362. (1979).
  • [4] Ludvigh Eszter: Vasúti környezetvédelem. BME UVT, Közlekedési Környezetvédelem c. tantárgy előadási jegyzet, 2., bővített kiadás, Budapest (2003).
  • [5] Buskó András: Tervezett védelem a zajok ellen. Vasutas Magazin 67. évfolyam. 2017. február, 26. o.
  • [6] ISO 3095:2013 Acoustics – Railway applications – Measurement of noise emitted by railbound vehicles.
  • [7] MSZ EN ISO 3095:2013 Akusztika. Vasúti alkalmazások. Sínpályához kötött járművek zajkibocsátásának mérése.
  • [8] Common Noise Assessment Methods in Europe (CNOSSOS-EU) – JRC Reference Report, EUR 25379 EN. Luxembourg, az Európai Unió Kiadóhivatala, 2012, ISBN 978-92-79-25281-5.
  • [9] A Bizottság (EU) 2015/996 Irányelve (2015. május 19.) a 2002/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti közös zajértékelési módszerek meghatározásáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 168/1-822, 2015.7.1.
  • [10] Anon: Tanulmány a stratégiai zajtérképek készítéséhez kidolgozott közösségi zajszámítási eljárás (CNOSSOS) hazai bevezetésének feltételeiről, feladatairól. Budapest, 2017.
  • [11] A kormány 106/2017. (IV. 28.) Korm.rendelete a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (IX. 20.) Korm.rendelet módosításáról.
  • [12] A kormány 1237/2017. (IV. 28.) Korm.határozata egyes stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetéséhez szükséges intézkedésekről.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©