A cikk szerzője:

Nagy Richárd egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem, Győr

A vasúti pályageometria romlási folyamatának leírása

Tanulmányom célja olyan elemző vizsgálat elvégzése volt, amely a vasúti pályageometria romlási elmélete alapján, a mai számítástechnikai lehetőségeket kihasználva, pontosabb és a gyakorlat számára hasznosítható pályaromlást jellemző összefüggéseket ír le. Egy új eljárás kialakításával és megfelelő algoritmus kidolgozásával az FMK–004 felépítményi mérőkocsi több mint egymillió mérési adatát sikerült feldolgoznom, majd vonalanként elemezni és értelmezni. Ez az eljárás olyan leíró függvényeket eredményezett, amelyek jól értelmezhető információkat szolgáltatnak a vasútvonalak geometriai romlásáról. Cikkemben az 1. számú Budapest–Hegyeshalom–Rajka és a 140. számú Cegléd–Szeged vonalhoz tartozó adatok elemzésének egy részét ismertetem.

4. Eredmények és következtetések

4.1. SAD(t) romlási függvények meghatározása

A 2. táblázatban láthatók az 1. sz. vonal és a 140. sz. vonal 48-as, 54-es, illetve 60-as rendszer felépítménnyel épített vágányszakaszok geometriai állapotromlására kapott exponenciális egyenletek, ahol a t az utolsó munkáltatás után eltelt fél évek számát jelenti. A fent látható eredmények alapján az adott vonalra jellemző, adott sínrendszerrel épített vágány romlási állapotát előre lehet becsülni a fél évek függvényében, amennyiben vágányszabályozás továbbra sem történik (8–9. ábra).

8. ábra. Az 1. sz. vonal vágánygeometriájának exponenciá­lis romlása, sínrendszer szerinti megosztásban, a fél évek számának függvényében

9. ábra. A 140. sz. vonal vágánygeometriájának exponenciális romlása, sínrendszer szerinti megosztásban, a fél évek számának függvényében
4.2. Romlási időkülönbség függvény meghatározása

Meghatározható továbbá az aktuális SAD54 minősítőszám birtokában, hogy az adott vonalszakaszon milyen SAD60 értékek álltak volna elő, ha 60 r. felépítménnyel épültek volna.


 [9] [10]

ahol
t az utolsó beavatkozástól eltelt fél évek száma,
b54, b60 az adott felépítménnyel rendelkező vágányméretezettségi tényező,
SADt54, SADt60 az 54, illetve 60 r. felépítménnyel rendelkező szakasz munkáltatást követő t-edik fél évében mért SAD értéke.
A [9] képletből fejezzük ki a t értéket:

 [11]

majd helyettesítsük be a [10] képletbe
   
 [12]

így a SADt60 azt mutatja meg, hogy az adott vonalon, ha az 54 r. felépítmény helyett a 60 r. felépítmény lenne, akkor a SAD értéke az utolsó munkáltatást követően t számú fél év elteltével mekkora értéket venne fel.
Tehát, ha egy meglévő vonal azonos fel­építménnyel, jelen esetben 54 rendszerűvel rendelkező szakaszait átépítenék 60 r. felépítményre, akkor kiszámítható, hogy hosszú távon mennyivel gazdaságosabb lenne a szabályozási beavatkozások elmaradása miatt az üzemeltetés, ha csak a beavatkozások számát tekintjük, azonos beavatkozási hatékonyságot feltételezve.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Coenraad Esveld: Modern Rail­way Track – Second Edition, MRT-Pro­duc­ti­ons, 2001, Zaltbommel.
  • [2] Fischer Szabolcs, Dr. Horvát Ferenc: A jó vasúti pályaállapot műszaki és gazdasági jelentősége. XIII. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia, Bükfürdő, 2012. április 25–27. Előadás.
  • [3] Dr. Horvát Ferenc: A vasúti pályageometria: fejlődés a kezdetektől napjainkig. Indóház – Vasúti magazin 9: (4) pp. 2–7. 2013.
  • [4] Peter Veit: Rail steel grades in track, Europien Railway Preview Volume 19, Issue 4, 2013.
  • [5] Peter Veit: A vasúti pályák fenntarthatóságáról. Sínek Világa, 2015/2.
  • [6] Dr. Vaszary Pál – Kandidátusi értekezés, 1992. Győr.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©