A cikk szerzője:

Pálinkás Ferenc okl. építészmérnök, vezető tervező
MÁV Zrt.

A XIX. századi indóház újjászületése – A Déli Vasút utolsó I. osztályú felvételi épületének teljes rekonstrukciója

Napjainkban különösen időszerűvé vált történeti vasúti épületeink felújítása, modernizálása. A korszerű, XXI. századi utasforgalmi terek kialakítása, mind a megérkezést, átszállást, mind a belső várakozást, jegyvásárlást illetően, elengedhetetlen része a vasútkorszerűsítési beruházásoknak. Ezek során gyakran találkozunk vasúttörténeti szempontból is értékes, 100-150 éves épületekkel, melyek modernizálása, teljes rekonstrukciója elkerülhetetlen, gyakran már a 24. órán is túl vagyunk a tervezés megkezdésekor. Ilyen az 1895 körül épült balatonszentgyörgyi vasútállomás felvételi épülete is, melyet szerettünk volna az utókornak megmenteni.

Az északi félnyeregtetős szárnyat korábban átépítették, az alépítményi munkák során figyelmen kívül hagyva az egykori boltozott szennyvíztározót, emiatt az épületnek ez a része megsüllyedt. Vizesedés és beázás miatt hasonlóképpen rossz állapotban volt a túloldali szárny is. Így mindkét részt a megtalált eredeti terveken szereplő tömeg- és homlokzati kialakítással építettük újra (10–15. ábra).

11. ábra. Díszítő téglafalazatok (Fotó: Pálinkás Ferenc)12. ábra. Emeleti zsalugáteres ablak, hely­re­állított párkányok (Fotó: Pálinkás Ferenc)

13. ábra. Kijárat a peronok felé (Fotó: Ruga Máté)14. ábra. Újragyártott kilincs (Fotó: Ruga Máté)15. ábra. Építészetileg hangsúlyos elemek (Fotó: Ruga Máté)

Másodsorban az eredeti homlokzati nyílásrendet állítottuk helyre (16. ábra), az eredeti díszítőtégla-párkányokat, li­zé­ná­kat és kőlábazatot, az ablakokat szegélyező vakolatdíszeket, a téglabetéteket pedig rekonstruáltuk (17. ábra). Az eredeti kvarchomokkő lábazat helyett kemény mészkövet alkalmaztunk. Megőrizve az eredeti öntöttvas oszlopokat és állványcsöveket, a perontető faszerkezetét teljes egészében újraépítettük.
Harmadik lépésként az épület környe­zetének rendezése történt meg. Az elő­lépcsők részbeni helyreállításával és új, az akadálymentes közlekedést biztosító rámpák kialakításával, térburkolással, zöldfelületek rendezésével, valamint egy új gépkocsi- és B+R parkoló (18. ábra) kialakításával.

16. ábra. A felvételi épület természetes fényben (Fotó: Pálinkás Ferenc)17. ábra. A főbejárat és akadálymentesítése (Fotó: Ruga Máté)

A felvételi épület belső kialakítása

A felvételi épület belső funkcionális világa, ellentétben a külsővel, nem szimmetrikus elrendezésű, hanem üzemi és utasforgalmi oldalakra tagolódik. A működés a felújítás előtti állapotban igen kaotikus képet mutatott. Ezt szüntettük meg az utasforgalmi és vasútüzemi funkciók csoportosításával, szétválasztásával. Az épület tengelyében az utasforgalom helyezkedik el, ehhez egyik oldalról kapcsolódik a forgalomirányítást tartalmazó helyiségcsoport, míg a vasútüzemi funkciókat – elválasztva az utasforgalmi terektől – a laktanyaépületben helyeztük el.

18. ábra. B+R kialakítása (Fotó: Pálinkás Ferenc)19. ábra. Váróterem az eredeti tervek alapján, utángyártott bútorokkal (Fotó: Pálinkás Ferenc)

Az épület eredeti közlekedési rendszere a MÁV hajdani I., II. és III. osztályú elkülönített várók feltárásán alapszik. Az osztályok megszüntetésével ez a közlekedési struktúra értelmét vesztette. A tervezett állapotban nem kívántuk visszaállítani az eredeti használatot, ugyanakkor átlátható közlekedési rendszerek és jól feltárható belső terek kialakítására törekedtünk.
Az eredeti burkolatok és felületképzések elpusztultak. A korabeli első-, másod- és harmadosztályú várók között minőség­beli különbség volt. A falakon faburkolatú mellvédfal, felette egyedi falfestés vagy szövettapéta, a mennyezetre gipszstukkó tükrös kiképzésű mennyezeti díszítés készült. Mivel a stukkós álmennyezetről semmilyen pontos adat nem volt, ezért ezt nem rekonstruáltuk, helyette hangsúlyos íves záródású álmennyezettel jelöltük. Az egykori felületképzést a mennyezeti felületek törtfehér, az oldalfalak ajtómagasságig barnásszürke színű, selyemfényű festése és körben faburkolatú lábazat idézi.
A lábazat kialakítását a korabeli tervek alapján rekonstruáltuk. Az utascsarnok­ban és az előtérben kétszínű terrazzo burkolat készült.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©