Hartmann Erik építész, MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési Iroda

Vác felvételi épület felújítása

Az előadás a vasútvonal és az állomásépület történeti előzményeinek rövid összefoglalása után a felújítás előtti állapotot mutatta be, majd az állomásfejlesztési projekt fő céljait, műszaki tartalmát ismertette. Az ingatlanokkal kapcsolatos problémák határozták meg a fejlesztési célokat, melyek megvalósításakor kiemelt figyelmet kapott az állomási funkciók felülvizsgálata, azok racionális összevonása és az alulhasznosított, rossz állapotú épületek bontása. A műemlék felvételi épületet története során többször átépítették, bővítették. A homlokzatok felújításakor az 1931. évi állapot visszaállítása volt a cél. Az épület szerkezeti, funkcionális, belsőépítészeti korszerű­sítése, akadálymentesítése új előtető építésével egészült ki. Az aluljárón megközelíthető peronokon perontetők épültek, továbbá egy új pályafenntartási telephely is megvalósult az állomás területén [2].

Versits Tamás épületgépész-mérnök, Weishaupt Hőtechnikai Kft.

Hőszivattyú és/vagy gáz kondenzációs kazánok éves üzemeltetési költségeinek prognosztizálása

Ez a rendkívül fontos kérdés minden esetben felmerül, amikor a legkülönbözőbb funkciójú ingatlan tulajdonosa-üzemeltetője műszaki okokból vagy gazdaságossági szempontok alapján fűtőkészüléke cseréjét tervezi. Az energiahatékonyságot motiválják az Európai Unió energiahatékonysági rendeletei és ezek hazai megvalósításai. A Magyarországon rendkívül széles körben alkalmazott földgázalapú készülékek mellett az alternatív energiát használó berendezések részaránya egyre nő. Előrejelzések szerint 2020 végére az értékesített hőtermelő berendezések meghatározó része már megújuló energiát is hasznosító berendezés lesz. Emiatt – a beruházás és az üzemeltetés költségeit is figyelembe véve – fontos alaposan megvizsgálni a tervezett felújítások gazdaságossági eredményét mind a gáztüzelést, mind a hőszivattyúzást illetően. Az előadó szemléletes összehasonlító elemzések ismertetésével mutatta be a különböző megoldások bekerülési és üzemeltetési költségeit, ezekből számítva ki a beruházás várható megtérülési idejét.

Versits Tamás épületgépész-mérnök, Weishaupt Hőtechnikai Kft.

Az utólagos hőszigetelés hatása a ha­gyo­má­nyos fűtőberendezések gáz­fogyasztására

Gyakorlati példák is igazolják azt az elméleti és tudományos értekezésekben többször is közzétett megállapítást, mely szerint az épület utólagos hőszigetelése esetén a korszerűtlen, hagyományos hőtermelő berendezésekkel nemhogy megtakarítást nem lehet elérni, de többlet-gázfogyasztásra kell számítani. Tehát az energiahatékonyság növelése csak komplex módon, a hőszigetelés mellett, a fűtőberendezés típusának és teljesítményének helyes megválasztásával lehetséges.

Zagorácz Márk igazgatói tanácsadó, Lechner Tudásközpont

BIM alapú létesítményüzemeltetés

A Pécsi Tudományegyetem létesítményüzemeltetése komoly szakmai kihívást jelent a nagyszámú, különféle funkciójú, eltérő korú, szerkezetű, földrajzi elhelyezkedésű épületek és építmények miatt. A nagy adatbázis létrehozása, a felmérési adatok tárolása, ezek eszközigénye miatt döntöttek a BIM (Building Information Model/Management – Épületinformációs Modell/Menedzsment) bevezetése mellett. Alapos előkészítés előzte meg a projektet (helyszíni felmérés menete, adatok feldolgozásának módja), hogy minden szükséges információ meglegyen a kialakuló rendszerben. A keretrendszert illetően több lehetőséget is megvitattak, végül a választás az ArchiFM-re esett, mivel így a CAFM funkciók mellett közvetlen kapcsolatot lehetett létesíteni az ArchiCAD-del, ami a felmérést végző építészek körében a legismertebb CAD alkalmazás volt. A munkafolyamatba egy viszonylag új, felmérést támogató szoftver (OrthoGraph Survey) is bekerült. Ennek segítségével a helyszínen mért értékek automatikus átvételét követően egy kézi számítógépen folyamatosan épült a 3D-s BIM modell, melyet minden felmérési szakasz után át lehetett tölteni ArchiCAD-be, további felhasználásra, pontosításra. Az előadás kitért arra is, hogy a legnagyobb problémát az adatok folyamatos aktualizálása jelenti.

A második nap délutánján a rendezvény résztvevői Esztergom vasútállomás területén az intermodális csomópont folyamatban lévő építését, illetve az ott zajló régészeti feltárásokat tekintették meg.
A NIF Zrt. a Budapest–Esztergom vasútvonal korszerűsítésének, villamosításának részeként Esztergom állomását és környezetét is jelentősen átépíti (1. kép). A járulékos útberuházás közben a vasútállomás nyugati oldalán került napvilágra ismét az a régészeti lelőhely, amelyet a vasútvonal építésekor, az 1890-es évek elején már részben feltártak.

Az előzményekről és a jelenleg folyó munkákról dr. Tari Edit, a Balassa Bálint Múzeum régésze, az ásatás vezetője és Koditek Pál helytörténész tájékoztatta az érdeklődőket. A vasúti vágányok mellett és alatt a középkori Kovácsi falu Szent János templomának XI. századi maradványai találhatók. A templom melletti temető sírjaiból is értékes leletek kerültek elő. A területen korábban már többször végeztek ásatásokat, sőt a II. világháború után a templom romjait is el akarták bontani, de erre szerencsére nem került sor. A feltárt sírokból a csontokat, sírmellékleteket pontos dokumentálás után elszállítják, a területet visszatöltik, hiszen itt halad majd a buszpályaudvar és a buszparkoló közötti út. A templomot teljes egészében nem lehet feltárni, mert a nagyobbik fele a vágányok alatt fekszik, de az önkormányzat tervezi a vágány melletti romok bemutathatóvá tételét. A töltésbe támfalat építettek, ezzel növelték meg a romkert területét (2. kép).

A régészeti feltárások megtekintése után az intermodális csomópont kivitelezési munkáit Szathmáry Béla, a Svábbau Kft. magasépítési projektvezetője ismertette. A vasútállomás északi végében új, 12 állásos buszpályaudvar épül perontetőkkel. A felújított, szimmetrikus, földszintes épületszárnyakkal bővített felvételi épületben (3. kép) kapnak helyet a vasúti funkciók mellett a Volán-pénztárak is. A vasútállomás déli végénél új vasútüzemi épület létesül.