A szimuláció eredményei

Mivel a szimulációkban a szemcsék törhetetlenek voltak, a halmaz szemeloszlása nem változott a szimuláció során. Tömörödés csak a szemcsék elmozdulása miatt jött létre. Ez közelítés, de jellegében helyes, mivel a méréssel összevethető eredményeket jelentett. Ennek oka, hogy a szemcsék törése az első felterhelésnél keletkezett, ezért a szimulációk értékelésénél a felterhelési szakaszt nem vettük figyelembe, és a kezdeti összenyomódást a mérési eredményekhez igazítottuk.
A szimulációk eredményeként kapott nyomóerő–összenyomódás és összenyomódás–idő grafikonokat a 7–9. ábrán kö­zöljük.

Eredmények összevetése és értékelése

A laboratóriumi mérések és a szimulációk eredményeinek összevetése jól igazolta, hogy a szimulációkkal az ismételt terhelés hatása vizsgálható. A különböző szemalakú szemcséket tartalmazó halmazoknál a lemezes szemcsék jelenléte mennyire befolyásolja a halmaz viselkedését. A különböző összetételű halmazok viselkedését lüktető terhelés hatására a különböző ismétlési számmal végzett vizsgálatokat a nyomóerő–összenyomódás és az összenyomódás–ismétlési ciklusszám diagramokkal vetettük össze. Jellemző értéknek az összenyomódás–ismétlési ciklusszám diagramra illesztett természetes alapú logaritmikus függvény meredekségét („a” érték) vettük. A mérések és a szimulációk „a” értékeit a lemezes szemcsék arányában a 3. táblázat mutatja.

A mérés alapján validált szimuláció lehetőséget ad arra, hogy egy-egy halmazban a lemezes szemek arányának megfelelően a halmaz viselkedése előre jellemezhető. A 4. táblázat példát mutat arra, hogy a lemezes szemek arányának megfelelően a logaritmikus függvény „a” értéke mérés nélkül, szimulációval meghatározható.