Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »A tűzihorganyzás (6. rész) – Tűzihorganyzott acélszerkezetek kezelése
A fehérrozsdásodás elkerülése
A horgany (cink) felületén kialakuló bázisos cink-karbonátok biztosítják a fém jó ellenálló képességét a légkör korróziós hatásaival szemben. Ez a védőréteg „cinkpatina”, mely vízben alig oldható, tömör, átlátszó, molekuláris vastagságú filmként fedi az alatta levő horganyt. Kialakulásáig – a légkör jellemzőitől függően – néhány nap, de akár több hónap is eltelhet. Létrejöttének sebessége nagymértékben függ a levegő páratartalmától, ennek megfelelően az alábbi tapasztalatokkal lehet számolni:
- száraz levegőn: 80–100 nap,
- 33%-os relatív páratartalom esetén: 14–21 nap,
- 75%-os relatív páratartalom esetén: 3–5 nap.
Amennyiben már cinkpatina borítja az acélszerkezet felületét, a fehérrozsdásodás nem fog megjelenni.
A fehérrozsda kialakulása
A jól védő oxidréteg létrejöttében fontos szerepe van a levegő szén-dioxid- (CO2) tartalmának, melynek „közreműködésével” képződik a cinket beborító patinaréteg. Ha a levegő szén-dioxid-tartalma nem érintkezik a cinkfelszínen képződött cink-hidroxiddal (Zn[OH]2), nem tud leszáradni a fémfelület, nem jön létre a bázisos cink-karbonátokból álló védőfilm. Ebben az esetben a korróziótermék folyamatosan lemosódik a fémfelületről, újraképződik, ezzel gyorsan fogyasztja a bevonat anyagát.
A frissen tűzihorganyzott acélszerkezetek felületén első lépésként cink-oxid (ZnO), majd a légnedvesség, pára hatására jön létre a cink-hidroxid. Ez utóbbi vízben oldódva tejszerű, fehér folyadékot alkot, megszáradva laza, fehér, krétaporszerű anyag, melyet eleinte könnyen le lehet törölni a felületről (1. ábra).
A hidroxid létrejötte természetes folyamat, és közbenső lépése a cinkpatina kialakulásának. A levegő CO2-tartalma hatására az alábbi kémiai reakció játszódik le, melynek végén kialakul a cinkpatina.
5 Zn(OH)2 + 2 CO2 ↔Zn5(OH)6(CO3)2 + 2 H2O [1]
Egy oxidréteg védőképességét tömörsége, környezetben történő oldhatósága határozza meg. Az egyenlet szerint képződött bázisos kémhatású cink-karbonát természetes körülmények között alig oldható, intakt védőfilm, mely kitűnően elzárja az alatta levő cinket a levegő hatásaitól. Ez azt jelenti, hogy az oxidrétegen keresztül zajló diffúziós folyamatok sebessége nagyon lassú, maga a réteg is kitűnően ellenáll a környezeti hatásoknak. A legtöbb korróziós terhelésnél csak igen lassan oldódik, ugyanakkor a horganyalapból újra is termelődik. Amennyiben viszont az állandó nedvesség hatására nem jön létre, a horganybevonat gyorsan károsodhat, és megjelenik a bevonatra káros fehérrozsdásodás (2. ábra).
A legfontosabb szempont tehát, hogy kedvező körülményeket teremtsünk a védőfilm kialakulásához, ennek biztosítása nagyon egyszerű és a gyakorlatban is könnyen megvalósítható feladat, semmiféle különleges intézkedést nem igényel. Megfelelő csomagolás, helyes tárolási körülmények biztosítják a kívánt eredményt.
Irodalomjegyzék
- [1] P. Maaß; P. Peißker (2008): Handbuch Feuerverzinken, Wiley-VCH Verlag GmbH&Co.KGaA, Weinheim.
- [2] Antal Á.: A tűzihorganyzás. Technológia és bevonat. Sínek Világa, 2013/1.
- [3] Dr. Pék L.: A horgany ipari felhasználása és újrahasznosításának lehetőségei. Tűzihorganyzás, 2006/4., Nagév Kft., Hajdúböszörmény.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.