A cikk szerzője:

Antal Árpád szakmai tanácsadó
Magyar Tűzihorganyzók Szervezete

A tűzihorganyzás (6. rész) – Tűzihorganyzott acélszerkezetek kezelése

Tűzihorganyzott acélszerkezetekről szóló sorozatunk előző öt részében tárgyaltuk a technológia, a korróziós ellenállás, az acél alapanyag kiválasztása, a tervezési irány­elvek, a szabványelőírások és a gazdaságosság kérdéseit. Sorozatzáró írásunkban további tanácsokat kívánunk adni a már tűzihorganyzott acélszerkezetek kezeléséhez és alkalmazásához. Miután a szerkezetek elhagyták a horganyzóüzemet, végleges helyükön való felállításukig még raktári tárolás, szállítás, szerelés következik. Legfontosabb célunk, hogy a felsorolt műveletek alatt is megőrizzük a darabok épségét, különös tekintettel a vé­dő­bevonatra. Mint a korábbi részekből kiderült, a horganybevonat korrózióállósága és mechanikai tulajdonságai kiválóak, ennek ellenére felhívjuk a figyelmet a horganyzott termékek szakszerű kezelésére.

 

Tűzihorganyzott acélszerkezetek újrahasznosítása

Amikor egy acélszerkezet betöltötte a fe­l­adatát, illetőleg alkalmatlanná válik funkciója ellátására, elérkezik a leselejtezés ideje. Az acél teljes egészében újrahasznosítható (recycling) szerkezeti anyag, lebontása után – adagolható méretekben – acélműi alapanyagként kerül vissza az acélipari körforgásba. Amennyiben tűzihorganyzott felületű termékekről van szó, semmilyen akadálya nincs a fent vázolt teljes újrafelhasználásnak. A mai acélművek kémé­nyeire felszerelt filterberendezések az acél­gyártási folyamat során keletkező horganytartalmú füstöket szűrik, majd a horganyban dús filterport kohósításra küldik a horganygyártó cégeknek, illetőleg más iparágak használják fel. A napjainkban alkalmazott acélgyártó eljárások közül mind az oxigénbefúvásos LD konverterben, mind az elektromos ívkemencékben felhasznált acélhulladékokból visszanyerhető a cink. Európában kialakítottak egy begyűjtő rendszert, melynek segítségével 3-4 hónapon belül a horganyt visszaforgatják a cinkfeldolgozó iparba (8. ábra) [3].

7. ábra. Leégett horganyréteg

8. ábra. A horganyzott acélhulladék és acéltermékek életciklusa [3]

A világban 2012-ben kb. 12,5 M t horganyt használtak fel, és becslések szerint ennek mintegy 35-40%-a újrahasznosított hulladékokból származott.

Más a helyzet azokkal a tűzihorganyzott acélszerkezetekkel, melyek több évtizedes használat után karbantartásra, a bevonat felújítására szorulnak. Egy acélszerkezeti horganyzással készített horganyréteg akkor tekinthető elhasználtnak, ha vastagsága 25–30 µm értékre csökkent. Ilyenkor két lehetőség adódik a tulajdonos előtt. Egyrészt ismételt tűzihorganyzással újabb évtizedekre megoldja a korrózióvédelmet, illetőleg a még a felületen levő vékony horganyrétegre festékbevonato(ka)t visz fel, és ezzel kitűnő duplex védelmet nyer.

Duplex bevonatok

Légköri hatásoknak kitett acélszerkezetek esetében a tűzihorganyzás legtöbb esetben több évtizedes (30-40 évnél hosszabb) korrózió elleni védelmet biztosít az adott acélszerkezetnek. Indokolt esetben előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a horganybevonatot festik, vagy műanyag bevonattal látják el. Ekkor a ma elérhető egyik legjobb felületvédelmi módszert, a duplex védelmet alkalmazzák (9. ábra).

Alkalmazásának legfőbb indokai:

  • különösen hosszú és karbantartásmentes élettartam elérése,
  • extrém korróziós igénybevételek (EN ISO 14713:2009 szerinti C5 és CX kategóriák),
  • kötelező színjelölések alkalmazása,
  • kontaktkorrózió elkerülése,
  • különleges esztétikai követelmények.

9. ábra. Duplex bevonattal ellátott termékek csomagolás előtt

10. ábra. A duplex védelem elve

Duplex bevonatoknál a bevonatrendszer élettartama 2-3-szorosan meghaladja a tűzihorgany bevonat élettartamát, elve a szinergiahatáson alapul. Lényege, hogy a horganyréteg és a rá felhordott festék- (műanyag) bevonat egymást erősítik, azaz a festék védi az alatta levő horganybevonatot a korróziós támadásoktól, a horganybevonat pedig védi a festékréteget a leválástól, így egymás hatását erősítik. Ez utóbbi oka, hogy horganyzott felületre való megfelelő festés esetén nincs alározsdásodás, mint az acélfelületeknél. A horgany oxidációs termékei eltömítik a festékrétegen kialakult repedéseket, illetve oxidjai tömörek és vékonyak, nem feszítik le a festéket, és alatta nem terjednek (10. ábra). 

A megfelelő védőbevonat-rendszer kialakításához itt is be kell tartani az erre vonatkozó technológiai előírásokat.

Összefoglalás

Ezzel az írással a tűzihorganyzással foglalkozó cikksorozatunk végére értünk, melyben a legfontosabb tudnivalókkal ismertettük meg az olvasókat. Reményeink szerint a Sínek Világa szakfolyóiratban a későbbiek folyamán időnként majd találkozhatnak olyan cikkekkel is, amelyek a technológia egy-egy speciális területét részletesebben taglalja, és még több segítséget nyújt majd ennek a korszerű technikának az alkalmazásához. Fontosnak tartjuk, hogy a MÁV Zrt. beruházási és karbantartási terveiben minél nagyobb számban jelenjenek meg a tűzihorganyzott acélszerkezetek, melyek a nagyvállalatnak jelentős megtakarításokat eredményezhetnek.

Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet egy egészen friss szakkönyvre, mely a Magyar Tűzihorganyzók Szervezete kiadásában, 2013 végén jelent meg. A kiadványt részletesebben a Könyvajánló rovatban is­mer­tetjük.

 

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234

Irodalomjegyzék

  • [1] P. Maaß; P. Peißker (2008): Handbuch Feuerverzinken, Wiley-VCH Verlag GmbH&Co.KGaA, Weinheim.
  • [2] Antal Á.: A tűzihorganyzás. Technológia és bevonat. Sínek Világa, 2013/1.
  • [3] Dr. Pék L.: A horgany ipari felhasználása és újrahasznosításának lehetőségei. Tűzihorganyzás, 2006/4., Nagév Kft., Hajdúböszörmény.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©