A mérés a következő sorrendben történt: mederszerkezet, négynyílású szerkezet és háromnyílású szerkezet. Először a hidak alakméréseit végeztük el szintezéssel, majd az alakváltozások, elmozdulások mérésére került sor. Az elmozdulásmérési helyek a mederhídnál a középső rácsoszlopok mellett kijelölt pontok voltak, a parti nyílásoknál pedig a megadott számú kereszttartó és hossztartó csomópontja voltak a mérési helyek (4, 12 és 19, valamint 4, 12, 20 és 28). A 4. ábra a mederszerkezet mértékadó terhelését mutatja, a mért lehajlás a számított érték ~80%-a volt.

A parti folytatólagos többtámaszú rácsos hidak nyílásainak, középső keresztmetszeteinek és a saruelmozdulások mérése UniTech elmozdulásmérő rendszerrel történt. A számított lehajlásértékek ~80%-át mértük, a felhajlásoknál ez az arány 50% körül volt.

Az UniTech mérőrendszer rövid ismertetése

A mérések elvégzéséhez a mérési pont várható elmozdulásának tengelyében fix bázispont kialakítása szükséges. A mérendő pontra az érzékelőket közvetlen csatlakozással vagy finom drótkötéllel és mágnessel csatlakoztatták. A mért értékeket rádiós adatátvitellel továbbították a számítógéphez. A számítógépes program kijelzi és speciális formában rögzíti az érzékelők abszolút pozícióját, valamint a mérés során bekövetkező elmozdulások értékét.
A műszer alkalmas statikus és dinamikus mérés megvalósítására is. A statikus mérés eredményei 10 Hz mintavétellel valós időben jelenik meg a számítógép képernyőjén. A statikus mérésnél lehetőség van a relatív elmozdulások mérésére, illetve a számítógép gombnyomásra tárolja az összes érzékelő pillanatnyi elmozdulásának értékét (például statikus teherállások során lehajlásmérés). A dinamikus mérések során a mintavételi frekvencia 10–300 Hz között állítható. A mérési eredményeket az érzékelőkhöz rögzített rádiós jeladókba épített memória tárolja, majd a dinamikus mérés leállítása után a mérési eredmények automatikusan csatornánként jutnak el a számítógépre. A rögzített elmozdulások minden mérési csatornán út-idő diagramban megjeleníthetők. A mérőelektronika és a számítógép csatlakozása USB-porton történik. Egy számítógéphez 16 darab érzékelőt lehet csatlakoztatni. A csatlakoztatott érzékelők csatornánként kalibrálhatók (5. ábra).

A 6. ábrán tüntettük fel a második teherállás 2018-as és 1996-os számított és mért elmozdulásértekeit. A második teherállás mérési diagramja pedig mutatja a lehajlások és felemelkedések értékeit (7. ábra).
A saruknál a jellemző összenyomódás-érték 0,10–0,40 mm közötti volt, ettől a VI. támasz jobb saru 0,56 mm-es értékkel tért el. Saruemelkedés jellemzően 0,02–0,14 mm között jelentkezett. A 8. ábrán a háromnyílású szerkezet jellemző sarubenyomódási értékei láthatók 5 km/h sebességgel VP–KP és KP–VP irányban mozgó járműszerelvény esetén.
A hídszerkezet dilatációs mozgásainak mérése a hídfő mozgó saruinál az acélszerkezet vége és a hídfő/térdfal közé előzetesen (2018. szeptember 27.–október 3.) felszerelt dilatációs adatgyűjtő rendszerrel történt. A mederszerkezet dilatációs mozgását az V. pilléren a két mozgó saru közé elhelyezett, a pillérhez erősített konzolhoz képest mértük. A mederszerkezet számított dilatációs mozgása ~20%-kal nagyobb, mint a mért dilatációs mozgás (9. ábra).