Az aszfaltréteg tehát táblásan megtöredezik, a táblák méretei 0,5 m-től több 10 m-ig változhatnak. E hibák mértékének meghatározásához süppedés mozgószórás számítását alkalmaztam 20 m-es bázishosszon (4. ábra). Látható, hogy szabályozás után a nagyobb mértékű hibák ugyanott alakulnak ki, vagyis a törések/repedések ott hatnak leginkább a pályageometriára.

Burkolt árok elemeinek elmozdulása

Ha az aszfalt védőréteg nincs rendesen ráterítve a burkolóelemek szélére, a víz idővel kimossa a hézagokat, és befolyik a burkolat mögé. A fagyok hatására a talaj kinyomja az elemeket, emiatt a víz még könnyebben beszivároghat. A rézsűn kifejlődő növényzet gyökerei tovább nyomják az elemeket, azok kidőlnek, az aszfaltréteg pedig a korábban leírtak szerint letöredezik (5. ábra).

Az aszfaltréteg hullámosodása

Ennek a jelenségnek elsősorban az egyenetlen alépítmény-kialakítás, másodsorban pedig az alépítménybe bejutó víz lehet az oka. Utóbbi a talaj térfogatváltozását, valamint a felfagyást vonja maga után. Hullámos réteg esetén a víz nem vezethető el megfelelően, ami további sárosodást és gyomosodást okoz.
Jóllehet a folyamat igen lassú, az elváltozás miatt a pályageometria is romolhat.

Növényzet

A vizes alépítmény megfelelő táptalajt nyújt a növényeknek. Leginkább a baracskai töltésen és a Kimle–Mosonmagyaróvár szakaszon tapasztalt nádas jelent veszélyt, viszont a bennmaradó, sárból kinőtt mezei zsurló és egyéb gazok gyökerei is roncsolhatják az aszfaltot.

Sárosodás

Bár nem konkrétan az aszfalt hibája, viszont mivel a hiba nem alépítményi eredetű, mindenképpen szót kell ejteni róla. A sárosodás tehát tökéletes rétegelválasztás esetén is kialakulhat. A felülről érkező szennyeződés és aprózódás okozta por hatására ugyanúgy eltömődhet az egyébként relatíve nagy hézagtartalmú ágyazat.
A Kápolnásnyék–Dinnyés vonalszakaszon például egy gyalogátkelő mellett szabályos sárfolyás jött létre az átépítés előtti időszakban (6. ábra).
A leírt folyamatból és a tapasztalatokból tehát látható, hogy az aszfaltréteg alkalmazásával a sárosodási folyamat, bár jóval lassabb, de meg nem szűnik. Ezért sem szabad a szükséges rostálást elhanyagolni.

Összefoglaló

Végül a kialakult hibákat és azok helyeit a 2. táblázat foglalja össze. Megfigyelhető, hogy szinte minden szakaszon előfordult legalább három, más szakaszokon is fel­fedezett hiba. Ennek ellenére a hibák a pályageometriára nem veszélyesek. Sok esetben a kiegészítő réteg hibái nem az aszfalt minőségének romlását jelentik, az okokat leginkább az altalaj tulajdonságainak változásában, illetve a technológiai fegyelem be nem tartásában kell keresni.
Az egyre inkább előtérbe került élet­cik­lus­költségek figyelembevétele, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján tehát érdemes a témával foglalkozni, és tovább optimalizálni a létesítési utasításokat, a még hatékonyabb feladatellátás érdekében.