A cikk szerzője:

Ágh Csaba osztályvezető
MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft.

Az FMK–007 mérőkocsi új járműdinamikai mérőrendszere

A vasúti vágányok állapotának megítélése nem csak pusztán a geometriai jellemzők alapján lehetséges. A pálya-jármű rendszer komplex szemléletéből adódóan célszerű megvizsgálni a vágánygeometriai hibákon áthaladó jármű szabálytalan mozgásait is az azokból eredő kisiklási veszély, továbbá az ott létrejövő többleterők pályát terhelő (és utaskényelmet befolyásoló) hatásainak számszerűsítése érdekében. Ezért a vágánygeometriai és járműdinamikai jellemzők együttes megítélése kívánatos. A MÁV Köz­ponti Felépítményvizsgáló Kft. 2018-ban továbbfejlesztette az FMK–007 jelű mérőkocsiján működő járműdinamikai mérőrendszerét. Az alábbiakban az új mérési elrendezést, valamint a szolgáltatott járműdinamikai megítélési jellemzők jelentéstartalmát mutatom be a pályafenntartás szemszögéből.

Biztonsági jellemzők

A biztonsági jellemzők a járműdinamikai mérések legfontosabb, forgalombiztonsággal közvetlenül összefüggésbe hozható paramétercsoportját alkotják. A jármű­dinamikai mérések kiértékelésének szemléletmódja a balesetveszélyt az FMK–007 mérőkocsin – mivel a pálya-jármű rendszer két alrendszerből áll – kétféleképpen közelíti meg.

Egyrészt amikor a pálya lényegében a helyén marad, és a jármű hagyja azt el, akkor kisiklásról beszélünk: az ennek megfelelő erőviszonyokat számszerűsítik – az ORE (Nemzetközi Vasútegylet Kísérleti és Kutatóintézete) által kidolgozott módszer [7] alapján – az alább részletezett siklásbiztonsági jellemzők. Ugyanakkor a másik irányból is meg kell vizsgálni a rendszert: előfordulhat olyan eset, amikor a „pálya hagyja el a járművet”, vagyis a jármű nem siklik ki, ám a vasúti kocsi az áthaladása során olyan mértékben megnöveli a vágányban lévő torzulást, ami a később arra haladó vonatokat már veszélyezteti. Ez utóbbi, veszélyes mértékű maradó keresztirányú lokális pályaeltolódást okozó hatást számszerűsíti a Prud’homme-formulán alapuló pályabiztonsági jellemző. A biztonsági paraméterekben közös, hogy a menetirány szerinti első kerékpár és a sínpár között mért függőleges és vízszintes erők viszonya alapján számítja ki őket a mérőrendszer. A grafikonon megjelenő paraméterek szemléletes definíciója a következő.

3. ábra. Függőleges gyorsulásmérők elhelyezése oldalnézetből (fent) és felülnézetből (a kocsiszekrényen, forgóvázkereteken és kerékpárokon külön ábrázolva)

4. ábra. Keresztirányú gyorsulásmérők elhelyezése oldalnézetből (fent) és felül­nézetből (a kocsiszekrényen, forgóvázkereteken és kerékpárokon külön ábrázolva)

  • Siklásbiztonsági jellemző (Bs): a kisiklás kockázatát mérő mennyiség, százalékban kifejezve; 100% esetén a siklás bekövetkezhet. A mérőkocsi kerékpárjára ható keresztirányú és függőleges erők viszonyából képződik. Értéke attól függ, hogy a pillanatnyilag ható erők a mérőkocsi kerékpárját milyen mértékben kényszerítik arra, hogy valamelyik sínszálra felkússzon.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Unfalluntersuchungsstelle des Bun­des Fachbereich Schiene: Unter­such­ung­s­bericht – Entgleisung des Zuges 55201 am 29. Jänner 2010. Balesetvizsgálati jelentés, Bécs (2011).
  • [2] A. Haigermoser, B. Luber, J. Rauh, G. Gräfe: Road and track irregularities: measurement, assessment and simu­lation. Vehicle System Dynamics 53 (7) (2015) pp. 878–957.
  • [3] MSZ EN 13848-6:2014. Vasúti alkalmazások. Vágány. A vágánygeometria minősége. 6. rész: A vágánygeometria-minőség jellemzése. Magyar és európai szabvány.
  • [4] K. Barrow: Network Rail measure­ment trains take asset monitoring to the next level. International Railway Journal 59 (5) (2019) pp. 32–34.
  • [5] Ágh Cs.: Comparative Analysis of Axlebox Accelerations in Correlation with Track Geometry Irregularities. Acta Technica Jaurinensis 12 (2) (2019), pp. 161–177.
  • [6] Császár L., Pálfi Cs.: Determination of the Wheel/rail Contact Forces by Different Measurement Methods. Proceedings of the 9th International Conference on Railway Bogies and Running Gears, Budapest (2013).
  • [7] Nemzetközi Vasútegylet (UIC) Kísérleti és Kutatóintézete (ORE): Lauftechnik – Versuchs- und Auswertetechnik, Beurteilungskriterien. Kutatási jelentés
  • (B 10. kérdés, 12. jelentés), Utrecht (1969).
  • [8] MÁV Zrt.: D54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki előírások.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©