A cikk szerzője:

Mrs. Bata Andrásné híd- és alépítményi szakértő
MÁV Zrt.

Tubosider típusú műtárgy építése

Az M6-os autópálya és az M60-as autóút kivitelezése 2007 és 2010 között történt az igazgatóságunk területén. Az építés során több helyen felüljárókkal keresztezték a Rétszilas–Szekszárd–Bátaszék, a Pécs–Bátaszék, a Dombóvár–Bátaszék és a Pécsbánya-rendező–Villány vasútvonalakat. A vasút feletti felüljárók típusát tekintve a többségük előre gyártott vasbeton gerendákból épült. Egy monolit szerkezű műtárgy a Dombóvár–Bátaszék vasútvonal felett, az M6-os autópálya leágazásához kapcsolódó mellékút átvezetését biztosítja. A tervezőket és a kivitelezőket egyaránt nagy feladat elé állította a bátaszéki Wienerberger üzemi célú vágány feletti áthidalás, mivel a vágány kis sugarú ívben fekszik. A közúti pálya átvezetését a vasút felett Tubosider szerkezetű műtárggyal oldotta meg a tervező. A műtárgy azért különleges, mert korábban vasút alatt már épültek hasonló műtárgyak [1], [2], de Magyarországon ez az első olyan, amelyben a vasút halad át.

 

A szerkezeten belül a vasúti pálya két oldalán a vízelvezetést TB típusú mederburkoló elemek beépítésével biztosították.

A műtárgyat 2010 februárjában helyezték forgalomba.

Érdemes megemlíteni néhány tapasztalatot, amely hasznos lehet az ezután kivitelezendő műtárgyak esetében.

A pontos kitűzés nagyon lényeges a szerkezet szerelésének indításakor. Ez különösen fontos a hosszirányú lejtéssel szerelt szerkezeteknél, ugyanis a töltésrézsű és a keresztezési szög függvényében meglehetősen különböző lehet a szerkezet végeinek kialakítása.

Fontos a beépítés közbeni méretellenőrzés a szerelés befejezésétől egészen a teljes töltés elkészültéig. Amennyiben az összeszerelt, szabadon álló szerkezet méretei számottevően eltérnek a gyár, illetve a forgalmazó által megadott méretektől, úgy a szerkezetet vonóvasak vagy vonókötelek segítségével pontos méretre kell állítani. A szerkezet lapulását a boltozati elemek fenéklemezhez, vagy nyitott ívszerkezetek esetében az alaplemezhez történő rögzítésével lehet elérni. A szerkezet boltozatának emelése a kétoldali oldallemezek egymáshoz feszítésével oldható meg. Ugyanerre a célra alkalmazhatók támrudak is.

9. ábra. Földfeltöltés és a merevítőborda készítése (Fotó: Horváth Henrietta)

A bátaszéki vasúti műtárgy szegmensei illesztőgerendával csatlakoztak egymáshoz. Az illesztőgerendákat vállmagasságban mindkét oldalon úgynevezett vállgerenda kötötte össze. A vállgerendákra főképpen az oldaltöltések és a szerkezet fölötti háttöltés építéséből és tömörítéséből adódó káros deformációs hatások kivédése miatt van szükség.

Igen fontos, hogy a szerkezet két oldalán a kb. 20-30 cm vastagságú rétegekben tömörített töltésmagasság ugyanazon a szinten legyen. Ez a szerkezet mindkét oldalán azonos teljesítményű géplánccal érhető el legkönnyebben. Ha a töltésépítéskor csak egy géplánc használatára van lehetőség, úgy rétegenként az egyik, illetve a másik oldalra kell átcsoportosítani az eszközöket úgy, hogy a két oldal töltésszintje között 50 cm-nél nagyobb különbség ne legyen.

10. ábra. A befejező tereprendezési munkák a műtárgy körül (Fotó: Bata Andrásné)

A töltésépítés során a szerkezet alakváltozását folyamatosan ellenőrizni kell, és célszerű rétegenként táblázatos feljegyzéseket készíteni. A legegyszerűbb, ha a boltozat azonos pontjain a műszaki leírás szerinti helyeken függőket helyeznek el, ezek helyzetváltozását a fenéklemezeken, vagy nyitott ívszerkezet esetében a beton fenéklemezen rétegenként kell feljegyezni. Az eltérések korrekciója a töltésépítés egyik, illetve másik oldalra történő aszimmetrikus áthelyezésével történhet.

A tervezéskor figyelembe kell venni a termék tulajdonságaiból adódó megengedett alakváltozásokat. Kötött űrszelvény átvezetésekor az éppen elegendőnél nagyobb csőméretet kell választani annak érdekében, hogy az esetleges, még elfogadható alakváltozások esetén is az űrszelvény biztosított legyen.

Köszönetemet fejezem ki a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért és észrevételeiért Ambrus Károlynak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság hídügyi referensének és Tichy-Rács Dávidnak, a Tubosider Hungaria Kft. vezetőjének.

 

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123

Irodalomjegyzék

  • [1] Lakatos István: Hullámosított acélívek alkalmazása a szegedi régióban. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009, 354. o.
  • [2] Dr. Halász József, Erdődi László: A Tubosider típusú híd építése a Miskolc–Bánréve vonalon. Sínek Világa, 1996/4. 207. o.
  • [3] Az M6-os autóút Szekszárd–Bóly közötti szakasz építési tervdokumentációja.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©