A cikk szerzője:

Dr. habil. Gálos Miklós nyugalmazott egyetemi tanár
BME

Orosz Ákos MSc hallgató
BME

Dr. Rádics János Péter adjunktus
BME

Dr. Tamás Kornél adjunktus
BME

Diszkrét elemes számítógépes módszer a vasúti zúzottkő ágyazat viselkedésének modellezésére

A vasúti pálya zúzottkő ágyazata az igénybevételek hatására folyamatosan változik. A szemcsék aprózódása miatt az ágyazat szemszerkezete módosul, ami a szemcsék közötti kiékelődést rontja, és így a teherviselő képességet csökkenti. Az ágyazat viselkedésének mo­dellezésére a szakirodalomban számos módszer található, de az aprózódás figyelembe­vétele jelenleg nem kielégítő. A halmaz egészének viselkedését nagyban befolyásolja az egyes szemcsék viselkedése. A diszkrét elemek módszerének (DEM) segítségével a szemalak figyelembevétele lehetségessé válik. Voronoi-módszerrel létrehozott törhető poliéderelemekből álló halmazok segítségével felépített modell biztosítja a zúzottkő ágyazat szimulálását. A modell fizikai paramétereinek meghatározásához, az anyagparaméterek kalibrációjához Hummel-berendezésben végzett statikus nyomóvizsgálatok készültek.

4. A diszkrét elemes modell előállítása a kalibrálási vizsgálathoz

4.1. Hummel-berendezésben végzett kalibráló vizsgálat

Az anyagmodell kalibrálására a Hummel-vizsgálatnál [2] alkalmazott berendezést (5. és 6. ábra) használjuk. A Hummel-vizsgálat a szemcsés anyagok statikus teherbírásának minősítésére szolgál. A mérés során a halmazos építési kőanyagokat statikus nyomás hatására szétmorzsoljuk, és a szemmegoszlás változásával értékeljük a szétmorzsolódás mértékét [2]. Mivel az NZ 31,5/50 mm szemnagyságú ágyazati kőanyagok a Hummel-berendezésben túl nagyok, ezért a mérések kalibrálásánál az NZ 22/32 mm szemnagyságú zúzottkő halmazt használtuk.

5. ábra. A Hummel-berendezés6. ábra. A Hummel mérőberendezés mozsarának méretei [2]


A vizsgálat menete a következő:

  • a vizsgálati minta szemnagyságának beállítása ellenőrző szitálással;
  • a minta mozsárba helyezése és lezárása nyomófedéllel; 
  • terhelés a meghatározott maximális nyomóerőig, majd leterhelés;
  • a terhelt minta szemszerkezetének ellenőrző szitálása az aprózódás mértékének meghatározására.

A statikus tömörítéses vizsgálatoknál mértük a vizsgált halmaz összenyomódását terheletlen, 400 kN és 600 kN-os terhelésnél.
A kalibrálás vizsgálataihoz a következő andezit kőanyagok álltak rendelkezésre: NZ 22/32 mm szemnagyságú termékek a komlói, nógrádkövesdi, recski, szobi, tállyai kőbányákból. Az összenyomódási vizsgálatokat a terméken és a termékekből leválasztott kubikus és lemezes szemalakú részmintákon végeztük el.

4.2. A vizsgálati geometria kialakítása

A geometria létrehozása során először a Hummel-berendezés vastag falú hengerét modelleztük háromszög alakú felülettípusú elemekkel (7. ábra).

7. ábra. Lemezes halmaz a terhelés után, összetört szemcsékkel

Az optimális számítási sebesség és eredmény elérésére a hengert egy szabályos 10 szög alapú hasáb közelíti. A megadott méretű és oldalarányú (kubikus/lemezes) poliéderelemek generálása az előre megadott térfogaton belül történik. Ahhoz, hogy a kövekből egy tömör halmaz jöjjön létre, ún. gravitációs ülepítést hajtottunk végre (8. ábra). A felesleges, azaz a Hummel-berendezés magasságát meghaladó pozíciójú elemeket töröltük (9. ábra).

8. ábra. Létrehozott elemek a gravitációs ülepítés előtt és után9. ábra. A felesleges elemek törlése

4.3. A vizsgált halmaz terhelése

A változó nagyságú terhelést a záró elem fejti ki. Ez is a kövekkel megegyező típusú poliéderelem, azonban alakja a véletlenszerű létrehozás helyett előre megadott, a hasábba pontosan illeszkedő forma. A terhelés lefolyása elmozdulásvezérelt, vagyis a fedél állandó sebességgel ereszkedik, miközben a kövekre nyomóerőt fejt ki. A mozgás addig folytatódik, amíg a nyomóerő nagysága eléri az előre beállított határértéket. Ekkor a mozgás iránya előjelet vált, elkezdődik leterhelés. A zérus nyomóerő elérésekor a program futása megáll, és az adatokat mentjük.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Bagi Katalin: A diszkrét elemek módszere. BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék, 2007.
  • [2] MSZ 18287-3:1983: Építési kőanyagok szilárdságvizsgálata próbahalmazon. Hummel-vizsgálat.
  • [3] V. Šmilauer et al.: Yade Documenta­tion 2nd ed. The Yade Project (2015) DOI 10.5281/zenodo.34073 (http://yade-dem.org/doc/).
  • [4] J. Eliáš: Simulation of railway ballast using crushable polyhedral particles. Powder Technology, (2014) 264, 458–465.
  • [5] D. Asahina, J. E. Bolander: Voronoi-based discretizations for fracture analysis of particulate materials. Powder Technology, (2011) 213, 92–99.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©