1980-ban 1 db Plasser & Theurer gyártmányú DGS 42N típusú dinamikus vágánystabilizátorral bővült a géppark.
Az 1970-es évek gépbeszerzései nemcsak a MÁV pályakarbantartásában hoztak minőségi fejlődést, hanem jelentős többletfejlesztést eredményeztek a MÁV Építőgépjavító Üzem területén is. Újabb műhelycsarnok épült, az üzemi konyha már 700 főre főzött, egyidejűleg 350 fő tudott étkezni az ebédlőben.

TVG (tehervágány-gépkocsi) javítása, korszerűsítése és gyártása

A TVG külön bekezdést érdemel, hiszen olyan meghatározó jármű a pályafenntartás terén, mint a villanyszerelőnek a fázisceruza vagy a fodrásznak az olló. A II. világháború után szükségmegoldásként különféle kisteherautókat szereltek fel vasúti kerekekkel, így oldották meg a létszám, szerszám és anyag mozgatását. Ezen az állapoton a MÁV Északi Járműjavító Üzemben beindított gyártás segített. 1955–1966 között 120 db Csepel típusú TVG járművet gyártottak. A jármű 40 km/h sebességre volt képes, de vonórúddal mögé akasztott 3 rövid tengelytávolságú rugózatlan pótkocsit vontatva már csak 25 km/h, tolva csupán 5 km/h sebességgel haladhatott.
A felújítások során a járműveket korszerűsítették, tengelytávolságukat megnövelték, a hajtási láncba az NDK-ban gyártott IFA-elemek kerültek. Az 1970-es évekre így sikerült a sebességet 60 km/h-ra, a vontatható pótkocsik számát pedig 5 db-ra növelni.
Folyamatossá vált a MÁV Zrt. részére a TVG vontatójárművek korszerűsítése és nagy teherbírású rugózott, daruval felszerelt pótkocsikkal való ellátása (5. kép).

Saját fejlesztés és gyártás beindulása

Az 1980-as évek elején az ország romló gazdasági helyzete miatt további új gépek beszerzésére nem volt mód, ezért a már 15 éves, műszakilag elavult és elhasználódott géppark pótlására új megoldást kerestek. A gépek tömeges pótlását szabadalmilag védett, közepes teljesítményű kitérő- és vágányszabályozó gépek gyártásával kellett megoldani.
Ezt segítette 1983-ban az új forgácsoló­műhely átadása, ahol megindulhatott az önálló alkatrészgyártás.
A MÁV 1985-ben gépgyártási együttműködési megállapodást írt alá a Plasser & Theurer céggel 20 db 08-16 SP típusú vágányszabályozó és 10 db 08-275 SP típusú kitérőszabályozó gép gyártására az elkövetkező 5 év alatt. A szerződés értelmében a gépek értékének 50%-ában az osztrák fél szállította az alkatrészeket és a fődarabokat, az érték másik felét magyar kereskedelmi alkatrészekből és részben saját termékeiből állította össze a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem, ahol a megelőző időszakban a gépek üzemeltetésében és javításában hatalmas műszaki és technológiai tapasztalat halmozódott fel.
Az első 08-16 SP vágányszabályozó gép próbaüzeme 1985. október 1-jén kezdődött. Ezt további 2 db szabályozógép, 4 db 08-275 típusú 650-s sorozatú és 1 db 660-as sorozatú, széles nyomtávú kitérőszabályozó gép gyártása követte.
A sikeren felbuzdulva a MÁV vezetése magyar fejlesztésű és gyártású ágyazatrendező és aljköztömörítő gépekkel tervezte kiegészíteni a felépítménykarbantartó gép­láncokat, és ezzel a feladattal a MÁV Épí­tő­gépjavító Üzemet bízta meg.
A tervezés, előkészítés és a szükséges alkatrészek beszerzése után, 1987. október végére megtörtént a Sprinter 600, későbbi nevén Profil 600 típusú, ARG–350 sorozatú ágyazatrendező gép összeszerelése és üzembe állítása.
A géplánc harmadik egységét az 1984-ben kifejlesztett vibrohidraulik 600, később MÁV-típusú, AKT–400 sorozatú aljköztömörítő gép alkotta. Így 1988-ra elkészült a magyar géplánc.
A kooperációban történő kitérőszabá­lyo­zó­gép-gyártás mellett újra lehetőség volt 5 db, 08-275 típusú 630-as sorozatú gép beszerzésére az 1986–1988-as időszakban a Plasser & Theurer cégtől.
A vágányszabályozó-géppark időközben a Plasser & Theurer cégtől 1987–1988-ban vásárolt 2 db 08-32 Duomatic és 1992–1993-ban üzembe helyezett 2 db 09-16 CSM típusú gépekkel is bővült. Ezek a gépek már óránként 1000 m hosszúságú vágányszakasz szabályozására voltak alkalmasak.
Időközben, 1990–1991-ben – szintén kooperációs gyártás keretében – elkészült 3 db 08-16 SPAL típusú vágányszabályozó gép, amelyeknek már mindkét végén volt vezetőállás.
1990. március 31-étől a Gyermekvasútként működő egykori Úttörővasút vágányszabályozására 1993 késő őszén került sor. Ehhez a munkához, mivel Magyarországon nem volt 760 mm-s keskeny nyomtávolságú szabályozógép, a MÁV árajánlatot kért a külföldi vasutaktól. Az egykori KGST-országok között korábban működő gépcsere alapján igencsak meg­lepődött mindenki az időközben bekövetkezett rendszerváltás utáni árajánlatokon. Az ajánlatokat látva a jászkiséri műszaki gárda elvállalta, hogy a bérleti díj nagyságrendjében legyárt egy olyan új gépet, amely alkalmas a MÁV teljes keskeny nyomtávolságú vágányhálózatának szabályozására is. Így ezt a munkát a Jászkiséren gyártott KV–1-75 típusú keskeny nyomtávolságú szintező aláverőgép végezte el a Gyermekvasúton (6. kép).

MÁV Építőgépjavító Üzemből MÁV FKG Kft.: 1994. január 1-jétől

Az átalakítás a MÁV Építőgépjavító Üzemet is utolérte, és 1993. december 31-étől MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Korlátolt Felelősségű Társaság néven folytatta működését. A budapesti központú, hasonló tevékenységet végző gépész cég, a MÁV Építési Géptelep Főnökség is ugyanerre a sorsra jutott, és MÁV Vasútépítő, Gépellátó és Szolgáltató Kft., röviden MÁVGÉP Kft. néven folytatta a tevékenységét. A tulajdonos MÁV a nagy értékű vasúti munkagépeket saját tulajdonában tartotta, csak az üzemeltetés jogát adta át. Nem titkoltan az volt a cél, hogy a már 1992-ben megalakult építési kft.-k tevékenységéhez szükséges gépparkot továbbra is a MÁV biztosítsa.