A cikk szerzője:

Tóth Axel Roland osztályvezető
MÁV Zrt.

Hídépítések a Budapest–Esztergom vasútvonalon

A Budapest–Esztergom vasútvonal fejlesztési feladatainak meghatározására 2005-ben „Az elővárosi közlekedés korszerűsítése” megvalósíthatósági tanulmány keretében külön munkarész készült, mely meghatározta a vonalszakaszon a fejlesztések fő irányvonalát. A fejlesztés 0. ütemeként az Északi vasúti Duna-híd, valamint a kapcsolódó műtárgyak átépítésére, felújítására került sor 2007–2009-ben. Az Északi vasúti Duna-híd és Esztergom közötti vonalszakasz felújítása – több tendereljárás keretében – 2012 óta tart, és jelenleg már a végéhez közeledik. A kivitelezés a szakasz valamennyi meglévő műtárgyát érintette, de számos új híd, áteresz és támfal építésére is sor került akár helybeni átépítés, akár új helyszínen történő létesítés keretében. Üzemeltetői szempontból időszerűnek látszik, hogy összefoglaljuk az átépítés tapasztalatait, és bemutassuk a továbbiakban üzemeltetendő műtárgyállományt.

A Budapest–Esztergom vasútvonal a budapesti elővárosi vasúti közlekedés egyik legfontosabb szakasza a napi ~14 ezer utast kiszolgáló forgalmával. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló fejlesztés legfőbb célja a személyszállítás színvonalának javítása, azaz:

  • a sebesség 60-ról 70–100 km/h-ra növelése;
  • a menetidő csökkentése 1 óra 28 percről 1 óra 12 percre;
  • a követési idő csökkentése 30 percről 15 percre;
  • a megállóhelyek elérhetőségének javítása P+R parkolók létesítésével;
  • a zaj- és porterhelés csökkentése a korszerűbb pálya révén;
  • összességében kiszámíthatóbb vasúti köz­lekedés biztosítása a 210/225 kN tengelyterhelésű vasúti pályán. [1]

A fejlesztés több ütemben, időbeni átfedésekkel valósul(t) meg (1. táblázat), és egységesen kiterjed(t) a pálya- és műtárgyépítési, valamint a kapcsolódó biztosítóberendezési, távközlési, közműkiváltási, kábelkiváltási munkák tervezésére és megvalósítására:
I. szakasz: Északi vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár (bez.) vonalszakasz,
II. szakasz: Pilisvörösvár (kiz.)–Piliscsaba (bez.) vonalszakasz,
III. szakasz: Piliscsaba (kiz.)–Esztergom (kiz.) vonalszakasz.
A pálya fejlesztési munkáit a tervek szerint több alprojekt egészít majd ki, melyek előkészítése folyamatban van, azonban várható kivitelezése nagy szórást mutat:

  • a Bécsi út szintbeli keresztezésének külön szintű szétválasztása közúti felüljáró létesítésével (folyamatban, várhatóan 2015-ben befejeződik);
  • Angyalföld–Újpest szakasz átépítése második vágány létesítésével (2015–2016);
  • a vasútvonal villamosítása (2016–2017), melynek csak előkészületei valósultak meg a pályafejlesztés keretében (pl. a felsővezeték-tartó oszlopok felállítása, az alagútban a villamosított Bv űrszelvény biztosítása);
  • Esztergom állomás átépítése (2016–2017);
  • Rákosrendező–Angyalföld szakasz átépítése (tervezés alatt).

Az Északi vasúti Duna-híd–Esztergom (kiz.) vonalszakasz és műtárgyai

A vonalszakasz fejlesztése keretében összesen ~43 km vasúti pálya átépítésére került sor, Aquincum és Pilisvörösvár kö­zött a 2. vágány megépítésével és részleges nyomvonal-korrekcióval (a Dorog és Esztergom közötti, részben kétvágányú szakasz 7 km hosszú szakaszán csak felújítás történt). A kétirányú forgalom elősegítésére Pilisvörösvár és Piliscsaba között, ~2 km hosszon forgalmi kitérő épült a Terranova üzem térségében, valamint megtörtént a piliscsabai alagút felújítása vasbeton pályalemez és Edilon sínleerősítés átvezetésével.


A vonali átépítés tenderének előkészületeként az Uvaterv Zrt. 2010-ben elkészítette a kiviteli terveket az I. és II. szakasz műtárgyaira. A III. szakasz esetében – 2009 végén – hídszakértői célvizsgálat készült, mely a műtárgyak szemrevételezéses vizsgálata és nyilvántartási tervei alapján tett javaslatot a szükséges beavatkozásokra.
A kivitelezési munkákat – szakaszonként – az Aranyhegy, a Szemafor és az Inflexió Konzorcium nyerte el, melyet a Vasútépítők Kft., a H. F. Wiebe GmbH & Co. és a műtárgyas szakkivitelező, az A-Híd Építő Zrt. alkotott. A kivitelezés alatti tervezést, tervezői művezetést az I. szakaszon az Uvaterv Zrt., a II. és III. szakaszon a RODEN Kft. végezte. A kivitelezési munkák során a mérnöki tevékenységet a Transinvest-Budapest Kft. látta el. A műtárgyak forgalomba helyezését, valamint hatósági használatbavételi eljárását megelőző hídvizsgálatok, illetve próbaterhelések elvégzésére a LeGu Bt. kapott megbízást.
A vonali átépítés összesen 118 db meglévő hidat érintett, közülük 31 db-ot megszüntettek és 54 db-ot helyben átépítettek (2. táblázat). A maradék 33 db híd állapota, teherbírása és geometriája (pl. a 35 cm-es hatékony ágyazatvastagság és az üzemi közlekedési tér átvezethetősége a tervezett pálya nyomvonalának és magassági vonalvezetésének figyelembevételével) lehetővé tette azok megtartását, ami a hídszerkezet felújításával, illetve szükség szerinti erősítésével és/vagy toldásával járt. Elsősorban a nyomvonal-korrekcióból és a kor közlekedésbiztonsági elvárásaiból adódóan 21 db új híd épült, így összességében 108 db hidat helyeztünk forgalomba a fejlesztés során, közülük 95 db – a H 1.2. szerinti U jelű (4 × 250 kN + 80 kN/m) teherre méretezett, illetve arra alkalmassá tett – vasúti terhet viselő híd. A hidakon kívül összesen 14 db támfal is épült. Felújították a 779,5 m hosszú piliscsabai alagutat és a hozzá kapcsolódó támfalakat, valamint a ~330 m hosszú víztárót.

III. szakasz: Piliscsaba (kiz.)–Esztergom (kiz.) vonalszakasz

Szakaszonként – és a munkába vétel sorrendjében – vizsgálva a műtárgyak darabszámában beállt változásokat, valamint a beavatkozások jellegét, megállapítható, hogy a nyomvonal-korrekció nélkül átépített III. szakaszon valamennyi műtárgyat vagy megtartottak, vagy helyben átépítettek, vagy megszüntettek, de egy új hidat sem létesítettek. A 3 db megszüntetett műtárgyból 2 db vasúti pálya feletti közműhíd, míg 1 db funkcióját vesztett áteresz.
A szakasz érdekesebb és/vagy jellemző műtárgyas munkái:

  • 6,00 m nyílású, Kenyérmezői-patak feletti teknőhíd átépítése tartóbetétes vasbeton lemezhíddá a 334+58 szelvényben (1. ábra);

1. ábra. A 6,00 m nyílású, Kenyérmezői-patak feletti tartóbetétes vasbeton lemezhíd a 334+58 szelvényben2. ábra. Az acél közmű védőhíd az új vágányképhez igazodva, ferdekábeles felfüggesztéssel a 395+80 szelvényben

  • 3,00 m nyílású vasbeton teknőhíd, dorogi gyalogos-aluljáró felújítása a 391+84 szelvényben;
  • acél közmű védőhíd átépítése az új vágányképhez igazodva, ferdekábeles felfüggesztéssel a 395+80 szelvényben (2. ábra);
  • 8,00 m nyílású, Kenyérmezői-patak feletti acélhíd átépítése vasbeton lemezhíddá a 420+30 szelvényben (jobb és bal vágányos szerkezet);
  • meglévő boltozatok felújítása és szükség szerinti megerősítése például teherelosztó lemez beépítésével (261+12, 264+87, 271+01, 275+90, 280+71, 283+08, 292+63, 294+36, 303+32 és 304+28 szelvény) (3–6. ábra);
  • meglévő kőfedlapos átereszek felújítása (297+37 és 311+23 szelvény) (7. ábra);
  • boltozat, teknőhíd és kőfedlapos kiala­kítású átereszek, hidak átépítése 1,00–3,50 m nyílású, előre gyártott vasbeton keretelemek beépítésével (20 db).

3. ábra. A 3,00 m nyílású boltozat megerősítése monolit vasbeton teherelosztó lemezzel a 294+36 szelvénybenI4. ábra. A 3,00 m nyílású, megerősített boltozat a 294+36 szelvényben5. ábra. A 2,50 m nyílású boltozat megerősítése a 304+28 szelvényben6. ábra. A 2,50 m nyílású boltozat megerősítése a 304+28 szelvénybenI. szakasz: Pilisvörösvár (kiz.)–Piliscsaba (bez.) vonalszakasz

A II. szakaszon a vasúti pálya szintén helyben épült át, illetve a Terranova üzem térségében létesített forgalmi kitérő hosszában kétvágányosították azt (188+24 – 210+51 szelvényköz). Ezzel összhangban itt is a műtárgyak megtartása és helyben átépítése volt jellemző. Megszüntetésre 2 db funkcióját vesztett áteresz, valamint a koros, akadálymentes közlekedést lehetővé nem tevő piliscsabai gyalogos-felüljáró került.
Elsősorban a közlekedésbiztonság, valamint az utasforgalmi és a közúti igények (külön szintű keresztezés) kielégítése érdekében több alul- és felüljáró is épült:

  • 10,50 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Piliscsaba úti közúti aluljáró építése a 195+04 szelvényben;
  • 17,90 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Terranova közúti aluljáró építése a 203+39 szelvényben (8. ábra);
  • 14,03 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, József Attila utcai közúti aluljáró építése a 252+84 szelvényben (9. ábra);
  • 2,50 m és 3,00 m nyílású gyalogos-aluljárók építése előre gyártott vasbeton keretelemek beépítésével Szabadságliget és Klotildliget megállóhelyeknél (183+15 és 238+86 szelvény);
  • közúti felüljárók átépítése monolit vas­beton lemez felszerkezetű híddá a Kál­vária utcánál és az Őrhegy utcánál (176+34 és 193+84 szelvény) (10. ábra).
  • További, említésre méltó beavatkozások:
  • 3 × 7,60 m nyílású, Tó utcai boltozott híd felújítása [2] a régi szerkezet kiváltásával (a vasúti terhet az új cölöpalapozásra támaszkodó vasbeton tárcsafal és vasbeton pályalemez viseli) a 172+56 szelvényben (11. ábra);
  • 2,00 m nyílású boltozat felújítása és megerősítése előre gyártott, összefeszített vasbeton teherelosztó lemezzel a 243+32 szelvényben (12. ábra);
  • boltozat, teknőhíd és kőfedlapos átereszek átépítése 1,50 m nyílású előre gyártott vasbeton keretelemek beépítésével (11 db).

7. ábra. A 0,60 m nyílású kőfedlapos áteresz a 311+23 szelvényben

8. ábra. A 17,90 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Terranova közúti aluljáró a 203+39 szelvényben9. ábra. A 14,03 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, József Attila utcai közúti aluljáró a 252+84 szelvényben10. ábra. A 17,21 m nyílású monolit vasbeton lemez felszerkezetű, Kálvária utcai közúti felüljáró a 176+34 szelvényben11. ábra. A 3 × 7,60 m nyílású, Tó utcai boltozott híd a 172+56 szelvényben12. ábra. A 2,00 m nyílású boltozat előre gyártott, összefeszített vasbeton teherelosztó lemezzel megerősítve a 243+32 szelvényben13. ábra. A 20,58 m nyílású szegélybordás vasbeton lemezhíd a 30+06 szelvényben14. ábra. Az 50,80 m nyílású, Jégtörő utcai alsópályás rácsos acélhíd a 33+44 szelvényben15. ábra. A 14,95 + 19,17 m nyílású, Szentendrei út feletti süllyesztett pályás gerinclemezes, folytatólagos háromtámaszú acélhíd a 37+82 szelvényben (építés alatti állapot)16. ábra. A 10,51 m nyílású, Aranyhegyi-patak feletti vasbeton lemezhíd a 81+06 szelvényben

I. szakasz: Északi vasúti Duna-híd–Pilisvörösvár (bez.) vonalszakasz:

A megszüntetett és az új helyen létesített hidak döntő többsége (25, illetve 19 db) az I. szakaszra esik. Ennek oka a szakasz kétvágányosításában és részleges nyomvonal-korrekciójában keresendő: valamennyi régi, jellemzően 1,00 m vagy annál kisebb nyílású átereszt (30 db) elbontottak/betömtek, és mindössze 8 db helyett építettek újat helyben. Az új vasúti pálya és a környezet víztelenítésének áttervezése eredményeként további 8 db átereszt már az új nyomvonalhoz igazodva létesítettek, míg 14 db helyett nem épült új műtárgy.
A vasúti alépítmény szélesítése több támfal építésének szükségességét is maga után vonta (kisajátítási problémák, geometriai kötöttségek), így 13 db támfal is épült ezen a szakaszon (7 db kiselemes georáccsal erősített talajtámfal, 3 db talajtámfal, 1 db szögtámfal és 1 db Gabion támfal).
A vasúti és a közúti/gyalogos forgalom külön szintű szétválasztása érdekében 1-1 db gyalogos-aluljáró (Aquincum), gyalogos-felüljáró (Pilisvörösvár) és közúti aluljáró (Pilisvörösvár), továbbá 6 db közúti felüljáró (a Pomázi útnál és Solymárnál a vasút felett, négy helyszínen pályán kívül) is létesült.

17. ábra. A 16,12 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Pilisvörösvár közúti aluljáró, valamint a kapcsolódó tám- és résfalak a 168+46 szelvényben18. ábra. A 7,07 m nyílású hullámosított acéllemez közúti felüljáró a vasúti pályán kívül, a 112+10 szelvényben
A szakasz jelentősebb és/vagy érdekesebb hídépítési munkái:

  • 20,58 m nyílású szegélybordás vasbeton lemezhíd építése a 30+06 szelvényben (13. ábra);
  • 50,80 m nyílású, Jégtörő utcai alsópályás rácsos acélhíd építése a 33+44 szelvényben (14. ábra);
  • 14,95 + 19,17 m nyílású, Szentendrei út feletti acélhíd átépítése süllyesztett pályás gerinclemezes, folytatólagos háromtámaszú acélhíddá a 37+82 szelvényben (jobb és bal vágányos szerkezet) (15. ábra);
  • 10,51 m nyílású, Aranyhegyi-patak feletti vasbeton lemezhíd építése a 81+06 szelvényben (16. ábra);
  • 16,12 m nyílású tartóbetétes vasbeton lemezhíd, Pilisvörösvár közúti aluljáró, valamint a kapcsolódó közúti híd és támfalak építése a 168+46 szelvényben (17. ábra);
  • 7,07 m és 4,95 m nyílású hullámosított acéllemez közúti felüljárók létesítése a vasúti pályán kívül (112+10 és 114+55 szelvény) (18. ábra).

Az átépítés tapasztalatait és az elkészült műtárgyakat az előadás keretében mutatom be részletesebben (fényképfelvé­te­lekkel), kiemelten kezelve a frissen el­készült Északi vasúti Duna-híd–Pi­lis­vö­rös­­vár (bez.) vonalszakaszt.

A cikk folytatódik, lapozás:1

Irodalomjegyzék

  • [1] Megkezdődik az elővárosi vasúti fejlesztés a Pilisvörösvár–Esztergom vonalszakaszon – aláírták a szerződéseket (www.nif.hu, 2012. március 19.)
  • [2] Dávid Géza Megújul az Esztergomi vasútvonal Sínek Világa 2013/2.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©