Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Rugalmas ágyazású kiöntött csatornás vasúti felépítmény (2. rész) – Rugalmas síncsatorna-kiöntések numerikus modellezése
Laborvizsgálatok numerikus modellezése
Ts52 rendszerű sínnel kialakított szerkezet vizsgálata
Dr. Kazinczy László Szegeden, 2013. április 10-én tartott előadásában [2] Ts52-es sínnel, VA–70-es kiöntőanyaggal kialakított szerkezet vizsgálati eredményeit ismertette. Korábbi írásunkban (Sínek Világa, 2013/6. [3]) bemutatott módszer alapján meghatároztuk a kiöntőanyag jellemző paramétereit (E, μ), és a közölt geometria alapján (1. ábra) modelleztük a szerkezetet (2. ábra).
Vizsgálatainkhoz két modell elkészítésére volt szükség. A statikus ágyazási tényező meghatározásához 10 mm hosszú síkbeli alakváltozási állapotban lévő tárcsamodellt alkalmaztunk, míg a kitolásvizsgálathoz egy 250 mm hosszú lemezmodellt.
Az ágyazási tényező meghatározásakor a tárcsamodellt 1 [kN] nagyságú függőleges erővel terheltük le. A futtatás eredményeit a 3. ábra szemlélteti.
A kapott eredmények alapján az ágyazási tényező értéke az alábbiak szerint számítható:
A dr. Kazinczy László és az általunk kapott eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.
A számítást még egyszer elvégeztük annak érdekében, hogy képet kapjunk a modell viselkedéséről. Ebben az esetben 250, illetve 900 mm hosszú tárcsamodellt terheltünk le 1 [kN] nagyságú erővel. A kapott eredményeket a 2. táblázat tartalmazza.
Az elvégzett numerikus vizsgálatok alapján látható, hogy a modell mérete hat a kapott eredményekre. A 10–250 mm hosszúságú tartományban az eltérés értéke 5,7%, míg ez az eltérés 900 mm esetén már 15,2%. Meg kell jegyeznünk, hogy ha a mért értékeket vetjük össze az átlaggal, akkor az eltérés 250 mm-es próbatest esetén 12,4%, míg 900 mm esetén 13,4%. A fenti eredményekből kiderül, hogy az alkalmazott modell viselkedése jól közelíti a valós szerkezet viselkedését.
A fenti modell átalakításával, ha egy „hézagot” definiálunk a síntalp és a kiöntőanyag között, akkor meghatározható a felszakítási rugóállandó értéke is. Ezzel a technikával azt tudjuk modellezni, hogy a kapcsolat a síntalp és a kiöntőanyag között megszűnt, és a függőleges kivetődéssel szembeni ellenállást csupán az oldalfalakhoz ragasztás szolgáltatja. (A függőleges erő felfelé mutat.) A kapott rugóállandó alapján meghatározható a kivetőerő és az ehhez tartozó hőmérséklet-változás értéke is.
Az ágyazási tényező meghatározása után megvizsgáltuk egy 250 mm hosszú lemezmodellen a hosszirányú ellenállást. Azért ezt választottuk, mert a cikk továbbiakban bemutatott részében gerendamodellek esetén a folyamatos alátámasztást egymáshoz „elég közel” elhelyezett rugók segítségével modellezzük. A 250 mm-es próbatest jobban illeszthetőnek tűnik az alkalmazott méretrendbe, illetve az erőeloszlás egyenletessége is biztosított rövid próbatest esetén.
Irodalomjegyzék
- [1] V. L. Markine, A. P. de Man, S. Jovanovic, C. Esveld: Optimum design of embedded rail structure of high-speed lines.
- [2] Dr. Kazinczy László: Sínszálak ágyazásának és rögzítésének körülményei a burkolt közúti vasúti vágányoknál. Előadás. Szeged, 2013. április 10.
- [3] Major Zoltán: Rugalmas ágyazású kiöntött csatornás vasúti felépítmény (1. rész) – A síncsatorna kiöntőanyag jellemzőinek meghatározása. Sínek Világa, 2013/6.
- [4] Dr. Horvát Ferenc, dr. Németh György: Hazai megfelelőségigazolás – 35GPB (35LPG) sínekkel kialakított, Edilon típusú kiöntött síncsatornás közúti vasúti vágány kísérleti szakaszának építésére. Győr, 2004. április 26.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.