A cikk szerzője:

Képes Gábor okleveles építőmérnök
ny. mérnök főtanácsos

Magyarországi kisvasutak (9. rész) – Szesztay László több kisvasút tervezőjének élete és munkássága

A Magyarországi kisvasutak című sorozatunkban ezúttal rendhagyó módon nem egy konkrét kisvasutat, hanem egy olyan mérnököt, nevezetesen Szesztay Lászlót mutatjuk be, aki több kisvasút tervezője is volt. A vasúti pálya tervezésén kívül kivette részét a műtárgyak, sőt a motorkocsik tervezésében is. Az elkészült tervek alapján végezte a területek kisajátítását és a vasútvonalak építését is. Több város településfejlesztési terve is az ő nevéhez fűződik. Mindemellett műegyetemi magántanár, és sokak által ismert közéleti személyiség volt.

Magyarországon a XIX. század második felében, de inkább utolsó harmadában, a kiegyezés után, addig nem látott technikai fejlődés vette kezdetét. A nagy horderejű folyószabályozások, a széles körű híd- és vasútépítkezések, nagy jelentőségű közintézmények építése, a villamosság megjelenése és alkalmazása nagymértékben járult hozzá, hogy a technikai tudás felértékelődjön, a technikusok és a mérnökök munkája a gazdasági fejlődés motorjául szolgáljon.
A magyar technikusok és mérnökök rövid időn belül utolérték tudásban, munkáik színvonalában Európát, s a XX. század elejére már joggal tartoztunk a világ élvonalába.
A magyar mérnökök műszaki teljesítményei világszerte ismertek és elismertek, ugyanakkor sok – teljesítményben, elméleti felkészültségben, az oktatás területén kimagasló tudást nyújtó – mérnök neve lassan feledésbe merül.
Az elmúlt években a Sínek Világában az olvasók megismerkedhettek a Magyarországon még működő kisvasutakkal és azok történetével.
Ez a sorozat adta az ötletet, hogy a vasúttal ma foglalkozók számára bemutassunk egy olyan kiváló magyar mérnököt, aki a XIX. század végétől – de különösen a XX. század első felében – egyrészt hatalmas munkát végzett az akkori idők kisvasútjainak tervezése, építése és üzemeltetése területén, emellett igen jelentős munkát végzett a városok felmérése, a városbővítések, településfejlesztések terén is.

Születés és ifjúkor 

Szesztay László (1. ábra) 1870. október 31-én született dr. Szesztay Károly ügyvéd és Korányi Kornélia harmadik gyermekeként Nagy-Kállóban (mai neve: Nagykálló), amely abban az időben Szabolcs vármegye székhelye volt. Édesapja a szintén Szabolcs vármegyei Fényeslitkén született, édesanyja Nagykállóban, a híres Korányi család tagjaként.
1872-ben a vármegyei Törvényszéket Nyíregyházára helyezték át, így az ügyvéd apa, családjával együtt, átköltözött Nyíregyházára, mert már akkor látszott, hogy a Budapest–Debrecen–Miskolc között épült vasútvonal kényszerűségből nem Nagykállón (a megyeszékhelyen), hanem Nyíregyházán keresztül vezet, emiatt Nagykálló sorvadásra, Nyíregyháza fellendülésre ítéltetett. 1876-tól Szabolcs vármegye székhelye Nyíregyháza lett.

1. ábra. Szesztay László fényképe A Szesztay családban hét gyermeket neveltek, a három leány és négy fiúgyermek között László a harmadik volt. Az édesapa református, az édesanya katolikus vallású, ezért a fiúgyermekek a református, a leánygyermekek a katolikus vallás szerint nevelkedtek és gyakorolták vallásukat.
Szesztay László az elemi és a középiskolát Nyíregyházán végezte. Kiemelkedően szorgalmas tanuló volt, jelesen érettségizett, és a tanulás mellett a közösségi munkából is kivette a részét, ezért több iskolai kitüntetésben részesült.
Már a gimnázium utolsó éveiben elhatározta, hogy mérnök lesz. Hetedik osztályos gimnazista volt, amikor a szülőhelyét érintő Nyíregyháza– Nagykálló–Mátészalka közötti vasútvonalat építették. 1887. augusztus 20-án indult meg a vonalon a forgalom, és csak ezután – utómunkaként – végezték el a kisajátítási és kártalanítási eljárást.
Szesztay édesapja – mint ügyvéd – érdeklődött a vasútépítési vállalkozások iránt, már ekkor felvetődött a Nyíregyházától Dombrádig építendő vasútvonal terve, amelynek későbbi megvalósításában apa és fia jelentős szerepet vállalt.

A cikk folytatódik, lapozás:12345Következő »

Irodalomjegyzék

  • Szesztay László visszaemlékezései. (Kézirat a család tulajdonában.)
  • Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyvei.
  • A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közleményeinek 1896., 1897. és 1899. évi évfolyamai.
  • Dr. Jancsó Árpád: Temesvár felmérése és térképezése 1901–1904 között. Műszaki Szemle, 35. szám, 2006.
  • Szesztay László: A városmérés rendszere és szabályai.
  • Budapest, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., 1902.
  • Szesztay László: A városépítés előmunkálatai. Budapest Székesfőváros Házi nyomdája.
  • Szesztay László: A kisvasutak jövője hazánkban. Külön lenyomat a Köztelek 1903. évi 40. számából, Budapest Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. 1903.
  • Szesztay László: A helyiérdekű – és gazdasági vasutak. Budapest Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., 1918.
  • Szesztay László: A Szeged-alsótanyai gazdasági vasút. (Tanulmányterv) Budapest, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt., 1910.
  • Engi József: Szeged ötödik vasútvonala: A kisvasút. Internet: Mórahalom honlapja.
  • Kis Ágnes: A szegedi kisvasút története. Diplomadolgozat.
  • Szemerey Ádám: Van még jövő?
  • A Nyírvidéki Kisvasút múltja és jelene. (A Közlekedéstudományi Egyesületben tartott előadás, Debrecen, 2000.)
  • Dr. Fekete Titusz Zoltán: Fejezetek a Nyíregyháza-vidéki Kisvasút történetéből. Krampács Bt., Nyíregyháza, 2008.
  • Bene János: Az utolsó békeévek.
  • Szabolcs–Szatmár–Beregi Szemle, 2009/4. szám.
  • Hornyák László: A nyíregyházi villamos. (Városvédő füzetek, 26.) Nyíregyháza 2011.
  • Képes Gábor – Szabó Menyhért: A mérnök, aki teljes életet élt. (Jelenleg kézirat, kiadásra vár.)
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©