Északi összekötő vasúti híd

A híd meder feletti felszerkezete – amely a budai parti nyílásban az ortotróp lemezes alsó öv folytatásaként, 22,40 m támasz­közű, gerinclemezes, felsőpályás hídszerkezet – 7 nyílású, rácsos, felső szélráccsal merevített alsópályás acélhíd, 7 × 93,0 m-es támaszközzel.
A híd 2008-as átépítése során a szerkezeti kialakítás és a pillérek állapota a fékezőerők hídfőben történő felvételét indokolták, fix saru alkalmazása nélkül. A sarurendszer lényege, hogy a szerkezet végeihez beépített 2-2 db, ún. hidraulikus féktámaszok (lökésközvetítő készülékek) (3. ábra) a hirtelen bekövetkező erő hatására erőátadó elemként működnek, a szerkezet lassú hőmozgását viszont nem akadályozzák. A fékezőerő hatására a fel­szer­kezet kismértékben megmozdul, de a féktámasz azt azonnal megfogja. Az esetlegesen egy irányba történő elkúszást műgumi ütközőbakok korlátozzák.

Az újfajta saruelrendezés megfelelő mű­ködésének ellenőrzésére dilatációs moz­gásmérőket (adatrögzítővel ellátott li­neá­­ris potenciométereket) építettünk be, ezek a szerkezet hőmozgását, elkúszását és a hőmérsékleti adatokat (sín, szerkezet, le­ve­gő) rögzítik.
A mért értékek elemzésére az adatok letöltése után van lehetőség. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sarurendszer működése rendeltetésszerű, a szerkezet szabad hőmozgása nem akadályozott, és a szerkezet nem torlódik egyik irányba sem.

Déli összekötő vasúti Duna-híd

A Déli összekötő vasúti híd (továbbiakban DÖVH) két egyvágányú, folytatólagos többtámaszú, 4 nyílású alsópályás rácsos acélszerkezet, hagyományos kereszttartó­-hossztartó rendszerű pályatartóval, nyí­lá­son­ként egy hossztartó-megszakítással. A híd elhelyezkedése és a rajta átmenő forgalom nagysága miatt hazánk legjelentősebb vasúti műtárgya, ezért vizsgálata kiemelt figyelmet igényel. Különösen azért, mert az 1948-ban, illetve 1953-ban készült acélszerkezetek 60 év feletti életkora és a vasúti forgalom nagysága fáradási problémákat okozott. Az időszakos III. fokú hídvizsgálatot azonban nagyban korlátozza a szükséges vágányzár hiánya, melyet monitoringrendszerek kísérleti telepítésével kíséreltünk meg áthidalni. A továbbiakban a jelenleg kísérleti jelleggel működő mérőrendszereket mutatjuk be.

Dilatációs mozgásmérések

2014 decemberében az időszakos harmad­fokú hídvizsgálat keretében került sor a dilatációs mozgásmérő eszközök telepítésére a híd mozgó saruira a Metalelektro Kft. közreműködésével. A távfelügyelet biz­tosítására a mérési eredmények (saruállás, hőmérséklet) már élőben is elérhetők a felhasználók által webes felületen keresztül, valamint a mintavételezés sűrűsége is állítható, így akár a vonatforgalom alatti sarumozgások időbeli lefutása is követhetővé vált (4. ábra).

Az időszakos hídvizsgálati eredmények alapján a szerkezet szabad hőmozgása, valamint a saruk terhelés alatti hosszirányú mozgásai nem gátoltak.