A cikk szerzője:

Dr. Bollobás József nyugdíjas főmunkatárs
MÁV KFV Kft.

Nagyvasúti sínek gyártása (2. rész) – A modern nagyvasúti síngyártás berendezései

Az acélgyártási technológiák a honfoglalás korától napjainkig rohamosan fejlődtek. Az ún. bucavasgyártástól a 2000-es években is korszerűnek mondott szekunder metallurgiát alkalmazó technológiákig hosszú, fárasztó, de tanulságos út vezetett. Az acélgyártási technológiák fejlődését – az élet számos területéhez hasonlóan – a termelékenység növelésére és a minőség javítására irányuló folyamatok határozták meg. Az egyszerre gyártott acélmennyiség az idők folyamán öt nagyságrenddel nőtt, azaz kb. 1 kg-ról, 100 000 kg-ra (100 t-ra), miközben a gyártott acél minősége is jelentősen javult.

 


A napjainkban korszerűnek mondott síngyártás berendezései a 9. ábrán láthatók. A primer acélgyártó berendezések kiválasztásánál nagyon fontos elv, hogy az SM-eljárás alkalmazása már nem megengedett, LD-, UHP- és SHP-eljárások közül célszerű választani. A szekunder üstmetallurgiánál a dezoxidálás és ötvözés üstben való elvégzése mellett a síngyártás sajátossága, hogy a jelenlegi rendkívül szigorú, zárvány- és gáztartalomra vonatkozó előírások megkövetelik a sínacélok vákuumozását. A vákuumozásra az RH-eljárás ajánlott. A folyamatos öntésnél ügyelni kell arra, hogy a vákuumozással beállított rendkívül kicsi gáztartalom véletlenül se növekedjék, azaz sínacélok öntésekor fokozott figyelmet kell fordítani a reoxidáció elleni védelemre.

8. ábra. Sínhengerlés szúrásterve

9. ábra. A modern síngyártás berendezései
A hengerlés első lépését jelentő hevítésnél, a sínbugában az egyenletes hőmérséklet-eloszlás elérése mellett, lényeges szempont a reveszegény felület biztosítása. A sínbugából a tényleges sínszelvény eléréséig általában duó és trió hengerállványok kombinált alkalmazásával készül el a nagyvasúti sín.
A nagyvasúti sínekre vonatkozó minőségi előírások betartása a gyártóműveket komoly fejlesztésekre kényszerítik. A szabványokban előírt sínanyagok rendkívül kicsi zárvány- és gáztartalma a kohászok által ritkán alkalmazott, a gyógyszergyártásnál megszokott mértékegység, a g/t (ppm), azaz 104 % alkalmazását is szükségessé teszi. Meri-e ezek után valaki azt állítani, hogy síngyártáskor a kohászat nem gyógyszergyár?!
Sorozatunk harmadik részében a rendkívül kicsi zárvány- és gáztartalmú, korszerű sínminőségek szabványokban előírt minőségi paramétereivel, előállításuk speciális kérdéseivel foglalkozunk.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234

Irodalomjegyzék

  • A dr. Török Bélával, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar docensével folytatott személyes konzultációról készített feljegyzések (kézirat).
  • http://www.oocities.org/tego3/Stahlerzeugung.pdf
  • www.metont.uni-miskolc.hu/wp-content/uploads/2014/03/07-Elektroacelgyartas.pdf
  • https://de.wikipedia.org/wiki/Ruhrstahl-Heraeus-Verfahren
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©