A cikk szerzője:

Dr. Dunai László egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Jáger Bence doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Öszvér- és hibrid szerkezetű vasúti hidak Európában

Az elmúlt két évtizedben a vasúti hídszerkezetek fejlődése területén világszerte jelentős innováció figyelhető meg, ami sok új, és szerkezeti szempontból érdekes megoldást eredményezett. A számos újítás közül e cikk az európai öszvér és hibrid (alsó és felső vasbeton övvel épült acélhidak) szerkezeti rendszerű vasúti hidak fejlődésére és jellemző kialakításaira fókuszál, melyek elsősorban a francia TGV, a német ICE és a spanyol AVE nagysebességű vasúthálózatok fejlesztése kapcsán kerültek előtérbe. Ezeken a vasútvonalakon sok öszvérszerkezetű híd épült, melyek számos szerkezeti újítást tartalmaznak, a gazdaságosabb építéstechnológia és anyagfelhasználás-csökkentés, illetve a szerkezet merevségének növelése érdekében. Az alábbiakban a szerzők ezeket az újszerű szerkezeti kialakításokat gyűjtötték össze, rendszerezték, és be is mutatják.


 Az utolsó bemutatott ívhíd a 2014-ben Prágában épített Trojský híd (7. ábra). A híd vegyes forgalmú, a Moldva folyó felett vezeti át a városi vasúti, közúti és gyalogos forgalmat. A híd támaszköze 200,4 m, az acélív magassága 20 m (L/10). A híd egy vonórudas acél ívhíd, amelyben a vonórúd szerepét egy 6 feszítőkábelt tartalmazó acél-vasbeton keresztmetszetű öszvérszerkezet látja el. Ezek a feszített öszvérgerendák vannak összeköttetésben a Nielsen–Lohse kábelsíkokkal, és ezekre függesztették fel az előre gyártott, nagy szilárdságú (C70/85) vasbeton kereszttartókat is (8. ábra), melyek a monolit vasbeton feszített pályalemezt tartják (C50/60).

6. ábra. Florabrücke (Németország) [7]

7. ábra. Trojský híd (Csehország) [7]

Öszvér rácsos hidak

A továbbiakban három rácsos öszvérhidat mutatunk be, melyek mindegyike nagysebességű vasúthálózat hídja. Az első az ICE, a második a TGV, a harmadik pedig a belga Thalys hálózat hídja. A 9. ábrán látható híd az 1993-ban forgalomba helyezett Nantenbach híd, mely a Majna folyó felett vezeti át a vasúti forgalmat. A híd legnagyobb támaszköze 208 m, a szerkezeti magassága mezőben 7,7 m (L/27), míg támasznál 15,7 m (L/13,2). A híd jellegzetessége, hogy a közbenső támaszoknál a szélrácsozás helyett vasbeton alsó övet alkalmaztak.

8. ábra. Előre gyártott, nagy szilárdságú feszített vasbeton kereszttartók [10]

9. ábra. Nantenbach híd (ICE, Németország) [7]
A 10. ábrán látható a Viaduc de l'Arc, melyet 1997-ben adtak át a forgalomnak, és az Arc folyó felett vezeti át a TGV vonalat. A híd egy folytatólagos többtámaszú tartó; legnagyobb támaszközei 44 m-esek. Az ábrán megfigyelhető, hogy a halhas alakú rácsos tartót a támaszkörnyezetben kiegészítő kiékelés merevíti a folytatólagos szerkezeti viselkedés biztosítása érdekében. A híd teljes hossza 416 m, a felhasznált szerkezeti acél mennyisége 1210 t.

10. ábra. Híd az Arc folyó felett (TGV Méditerranée) [7]

11. ábra. Hammerbrücke (Belgium) [11]
A 11. ábrán a 2000-ben átadott Ham­mer­brücke szerepel, mely a Thalys belga nagysebességű vasúthálózat hídja. Háromtámaszú folytatólagos tartóként két 100 m-es támaszközt ível át. A főtartó egy háromövű acél rácsostartó, melynek két felső öve be van ágyazva a vasbeton pályalemezbe, azzal együttdolgozik.
 
Összefoglalás

Az elmúlt két évtizedben a vasúti hídszerkezetek fejlődése területén világszerte jelentős változást figyelhettünk meg. Európában ezt a folyamatot elsősorban a TGV (francia), az ICE (német) és az AVE (spanyol) nagysebességű vasúthálózatok hídjaihoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység indukálta. Ennek eredményeként a kis és közepes fesztávon előtérbe kerültek az öszvér és a kettős vasbeton övvel rendelkező hibrid szerkezetek. Cikkünkben ezekből a szerkezeti újításokból mutattunk be néhányat, ezek illusztrálják az elmúlt évek európai vasúti híd fejlesztési irányait.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234

Irodalomjegyzék

  • [1] Calcada, R, Delgado, R, Campos, A.: Brid­ges for high-speed railways, CRC Press, 2008.
  • [2] Millanes, F.: Comparative analysis of double composite action. Launched solutions and prestressed solutions in high speed railway viaducts. Terceras Jornadas Internacionales de Puentes Mixtos, Estado Actual de su Technolo­gia y Análisis, Ed. J. Martínez Calzon, Publi­ca­ci­ones Colegio ICCP, Madrid, pp. 381–404, 2001.
  • [3] Millanes, F, Pascual, J.: The Viaduct across the ’Arroyo de las Piedras’ in the high speed line between Cordoba and Malaga: an innovative solution for the first high-speed line steel-concrete composite bridge in Spain. 5th International Symposium on Steel Bridged, ECCS-CECM, N 117, Barcelona, pp. 7–21, 2003.
  • [4] Kövesdi, B, Alcaine, J, Dunai, L, Mirambell, E, Braun, B, Kuhlmann, U.: Interaction behaviour of steel I-girders Part I: Longitudinally unstiffened girders. Journal of Constructional Steel Research, Vol. 103, pp. 327–343, 2014.
  • [5] Jáger B, Dunai L, Kövesdi B.: Trapéz­lemez gerincű tartók interakciós viselkedésének vizsgálata. XII. Magyar Mechanikai Konferencia, 2015.
  • [6] Bertagnoli, G.: Prestressed com­po­site box girder bridges with corrugated web, a critical comparison with flat steel webs. ACES Workshop: Innovative Ma­terials and Techniques in Concrete Const­ruction, Corfu, 2010.
  • [7] www.structurae.net
  • [8] Eduscol, Baccalauréat technologique STI2D, Enseignements technologiques transversaux, Sujet n°1, version 1, 2012.
  • [9] http://www.bahnarchiv.net/cpg/thumbnails.php?album=863
  • [10] http://home.uia.no/pert/data/
  • [11] http://www.fotocommunity.de/
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©