Az utolsó bemutatott ívhíd a 2014-ben Prágában épített Trojský híd (7. ábra). A híd vegyes forgalmú, a Moldva folyó felett vezeti át a városi vasúti, közúti és gyalogos forgalmat. A híd támaszköze 200,4 m, az acélív magassága 20 m (L/10). A híd egy vonórudas acél ívhíd, amelyben a vonórúd szerepét egy 6 feszítőkábelt tartalmazó acél-vasbeton keresztmetszetű öszvérszerkezet látja el. Ezek a feszített öszvérgerendák vannak összeköttetésben a Nielsen–Lohse kábelsíkokkal, és ezekre függesztették fel az előre gyártott, nagy szilárdságú (C70/85) vasbeton kereszttartókat is (8. ábra), melyek a monolit vasbeton feszített pályalemezt tartják (C50/60).

Öszvér rácsos hidak

A továbbiakban három rácsos öszvérhidat mutatunk be, melyek mindegyike nagysebességű vasúthálózat hídja. Az első az ICE, a második a TGV, a harmadik pedig a belga Thalys hálózat hídja. A 9. ábrán látható híd az 1993-ban forgalomba helyezett Nantenbach híd, mely a Majna folyó felett vezeti át a vasúti forgalmat. A híd legnagyobb támaszköze 208 m, a szerkezeti magassága mezőben 7,7 m (L/27), míg támasznál 15,7 m (L/13,2). A híd jellegzetessége, hogy a közbenső támaszoknál a szélrácsozás helyett vasbeton alsó övet alkalmaztak.

A 10. ábrán látható a Viaduc de l'Arc, melyet 1997-ben adtak át a forgalomnak, és az Arc folyó felett vezeti át a TGV vonalat. A híd egy folytatólagos többtámaszú tartó; legnagyobb támaszközei 44 m-esek. Az ábrán megfigyelhető, hogy a halhas alakú rácsos tartót a támaszkörnyezetben kiegészítő kiékelés merevíti a folytatólagos szerkezeti viselkedés biztosítása érdekében. A híd teljes hossza 416 m, a felhasznált szerkezeti acél mennyisége 1210 t.

A 11. ábrán a 2000-ben átadott Ham­mer­brücke szerepel, mely a Thalys belga nagysebességű vasúthálózat hídja. Háromtámaszú folytatólagos tartóként két 100 m-es támaszközt ível át. A főtartó egy háromövű acél rácsostartó, melynek két felső öve be van ágyazva a vasbeton pályalemezbe, azzal együttdolgozik.
 
Összefoglalás

Az elmúlt két évtizedben a vasúti hídszerkezetek fejlődése területén világszerte jelentős változást figyelhettünk meg. Európában ezt a folyamatot elsősorban a TGV (francia), az ICE (német) és az AVE (spanyol) nagysebességű vasúthálózatok hídjaihoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési tevékenység indukálta. Ennek eredményeként a kis és közepes fesztávon előtérbe kerültek az öszvér és a kettős vasbeton övvel rendelkező hibrid szerkezetek. Cikkünkben ezekből a szerkezeti újításokból mutattunk be néhányat, ezek illusztrálják az elmúlt évek európai vasúti híd fejlesztési irányait.