A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Papp Helga infrastruktúra-mérnök
MÁV-HÉV Zrt.

Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon (2. rész) – Dinamikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások

A hézagnélküli vasúti pálya hidakon való átvezetésénél a tartószerkezet és a sínszálak együttesen viselik a vontatás és fékezés okozta dinamikus terheket. A gátolt mozgás következtében hosszirányú erők ébrednek a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A vasúti hidak és a hézagnélküli vágányok együttes viselkedésének meghatározása céljából pályaméréseket végeztünk a szolnoki Zagyva-hídon. Az előző részben a statikus járműteherből kialakuló hosszirányú mozgásokat elemeztük. Ezúttal a hídon áthaladó, gyorsuló és fékező mozdonyok okozta elmozdulásokat, vagyis a dinamikus járműterhekből kapott eredményeket ismertetjük.

A jobb vágány dinamikus terhelése

A híd dinamikus terhelésének egy másik fázisában 2 db V63 sorozatú mozdony összekapcsolva haladt a jobb vágányon (5. ábra). A mozdonyok sebessége a hídon állandó volt, futamonként V = 5, 20, 40 és 80 km/h. A bal vágány ezekben az időpontokban terheletlen volt.

5. ábra. Teherelren­de­zés a jobb vágány dina­mikus terhe­lésekor
Az elmozdulásdiagramokat a 40 km/h sebességű áthaladás során a fix sarunál a 6. ábra, a mozgó sarunál a 7. ábra, 80 km/h sebesség mellett a fix sarunál a 8. ábra, a mozgó sarunál pedig a 9. ábra tünteti fel.

6. ábra. Két mozdony 40 km/h sebességű áthaladása során a sín és a pályalemez elmozdulása a fix sarunál7. ábra. Két mozdony 40 km/h sebességű áthaladása során a sín és a pályalemez elmozdulása a mozgó sarunál
A kapott mérési eredményeket a 2. táblázat foglalja össze. Az eredményekből az adódott, hogy a sín hosszirányú elmozdulása a fix sarunál 0,7–0,9 mm, a mozgó sarunál 0,4–0,5 mm, a pályalemezé a fix sarunál 0,9–1,0 mm, a mozgó sarunál 0,9–1,0 mm. A sebességnek 5 km/h-ról 80 km/h-ra növelése közben a sín és a pályalemez hosszirányú mozgása csak mintegy 0,1 mm-rel nőtt meg, tehát nagyságrendileg nem változott, legnagyobb elmozdulásokat a 20 km/h sebességgel való áthaladás okozott (3. táblázat).


Az 1. és a 2. táblázat adatainak összehasonlításából látható, hogy nagyobb hosszirányú elmozdulások alakulnak ki egy adott sínszálon, amikor a két mozdony ugyanazon a vágányon halad át, ahhoz képest, mint amikor a két mozdony egymás mellett halad.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] BME Hidak és Szerkezetek Tanszék (2015). A Szolnok–Szajol vasútvonal 1031+18,25 szelvényében lévő szolnoki Zagyva-híd próbaterhelése. Szakértői jelentés.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©