Vizsgálataink összehasonlító jellegűek voltak. A 2003–2004-ben végzett méréseinkbe összehasonlítás céljából bevontuk Balatonrendesnél a 948–953 szelvények között lévő R = 300 m sugarú ívet is, amely akkor még hagyományos felépítmény volt hevederes sínillesztésekkel, MÁV 48 r. sínekkel és LI jelű betonaljakkal. Az aljtávolság 60 cm. Itt is mértük a sínek és az aljak járműterhek hatására bekövetkező elmozdulásait, valamint kiértékeltük az FMK–004 vágánymérő vonat mérési eredményeit. Idővel ebben az ívben a vágányt ágyazatragasztással látták el, és átépítették hézagnélkülivé.
2008–2009-ben kontrollívnek Balaton­akarattyánál a 336–341 szelvények közötti ívet választottuk, ahol a felépítmény zúzottkő-ágyazatú, hagyományos, hevederes illesztésekkel, MÁV 48 sínekkel, LM+5 jelű aljakkal, az ív sugara R = 275 m. Itt csak a felépítményi mérővonat eredményeit vizsgáltuk.

2.2. A felépítmény járműterhek hatására bekövetkező elmozdulásai

Meghatároztuk a sínnek és az aljaknak a járműterhelések hatására bekövetkező elmozdulásait. A Veszprémi Osztálymérnökség (2003-ban) vasbeton fixpontokat létesített a pálya mellett, amelyekhez acéloszlopot, illetve konzolt erősítettünk. A konzolok benyúltak az Y-aljak, illetve az LI-aljak fölé, a síngerinchez közel. Ezekhez rögzítettük a merülőmagos induktív útadókat, illetve nyúlásmérés elvén működő elmozdulásmérőket, amelyek mérték a sín és az alj elmozdulásait (3. ábra).

Az adatgyűjtő és mérőerősítő Hottinger-Baldwin gyártmányú Spider 8 mérőelektronika, a mérőszoftver Catman Easy volt. 418 – akkor M41 – sorozatú mozdonyok 5 km/h, illetve 60 km/h sebességű áthaladásakor mértük
– az Y-alj és az LI-alj abszolút süllyedését a külső sínszál külső oldalánál és a belső sínszál belső oldalánál egy fixponthoz viszonyítva, az Y-alj mindhárom ágán;
– az Y-alj és az LI-alj vízszintes irányú abszolút elmozdulását egy beton fixponthoz viszonyítva;
– a síntalp külső és belső oldalának a süllyedését az aljhoz viszonyítva;
– a sínfej vízszintes irányú elmozdulását az aljhoz viszonyítva.
Az Y-aljas vágányon minden mérési keresztmetszetben két aljat választottunk ki, egyik a nyitott, másik a zárt végével fekszik a külső sínszál alatt (4. ábra).

Mérési eredményeinket az 5. ábra tartalmazza az alábbi bontásban:
– az LI-aljas vágányon 2004-ben mért elmozdulások;
– az Y-aljas vágányon 2004-ben mért elmozdulások;
– az Y-aljas vágányon 2008-ban mért elmozdulások.

Eredményeink összefoglalása:

• Függőleges terhek hatására az Y-aljak besüllyedése az ágyazatban a nagyobb aljtávolság miatt (650 rendszer esetében 88 cm) mintegy kétszer nagyobbra adódott, mint az LI jelű betonaljaké (itt 60 cm az aljtávolság). Függőleges teherbírás tekintetében az LI-aljakkal épített vágány kedvezőbb, mint az Y-aljakkal épített vágány, az aljtávolság miatt.
• Az aljak vízszintes oldalirányú elmozdulása a mozgó járműterhek hatására az Y-aljas vágányszakaszon 0,1–0,4 mm, az LI-jelű betonaljak esetében 0,3–0,7 mm volt. Az Y-aljak kisebb mértékben mozdultak el oldalirányban az áthaladó járművek terhe hatására, mint az LI-betonaljak. Az Y-aljas vágányon az ágyazat a külső oldalon nem volt felpúpozva, az LI-betonaljakkal épített vágányon az ágyazatot az ív külső oldalán felpúpozták.
• Az Y-aljaknak a járműteher hatására be­következő függőleges elmozdulásai lényegesen kisebbek az aljak zárt végénél, mint az aljak nyitott végénél, ez az aszimmetria nem kedvező.
• Az Y-aljak az áthaladó járműterhek hatására bekövetkező függőleges és vízszintes oldalirányú elmozdulásainak időbeli változásából megállapítható, hogy 2004-ről 2008-ra az elmozdulások csökkentek, amiből arra lehet következtetni, hogy 2008-ra a vágány konszolidálódott az áthaladt terhelés hatására.
• Az Y-aljas vágányon a külső sínszál aljhoz viszonyított relatív elmozdulásainak átlaga nem változott meg jelentős mértékben a beépítéstől a 2008. évi mérésekig. A sínleerősítésekben káros mértékű lazulás, tönkremenetel 2008-ig nem következett be.
• Az Y-aljak és a sínszálak mért elmozdulásaiból arra lehet következtetni, hogy a beépítéstől (2003. novembertől) a mérésig (2008. októberig) eltelt 5 év alatt semmilyen káros elváltozásra utaló elmozdulás nem keletkezett, a vágány stabilan feküdt.