A cikk szerzője:

Csépke Róbert műszaki főmunkatárs
BKV Zrt.

Pályatechnológiai fejlesztések a BKV közúti vasúti hálózatán (1. rész) – Burkolt vágányrendszerek

Az elmúlt 20-25 éves időszakban a burkolt és nyitott betonlemezes vágányokban leginkább a külföldről behozott felépítményi megoldások, a zúzottköves ágyazatú vágányokban a korábbi, főként MÁV-tól átvett szerkezeti elemek alkalmazásának gyakorlata konzerválódott. Mivel a fenntartási ágazat ebben az időszakban – főképp a szinte állandónak tekinthető átszervezések és a forráshiány miatt – nem tudta lassítani a karbantartási igények minimális kielégítésével a romlási folyamatokat, a vasúti pályákban a „karbantartottsági deficit” már-már az üzembiztonság határát súrolja.


Megfigyelhető továbbá, hogy a városi környezet milyen negatívan hat a vágányok élettartamára. A szakmai körökben általánosan elfogadott adatként a zúzottkő ágyazású vasúti vágányokat 40 év hasznos élettartamra kell tervezni. A 2. táblázatból jól kivehető, hogy ez a budapesti tapasztalatok alapján egyáltalán nem tartható. Ez a burkolt vágányokra is igaz. A számok összehasonlításából jól érzékelhető tehát az a gazdasági hátrány, amely a közúti vasúti felépítmények túl gyakori átépítésének kényszeréből adódik. A burkolt vágányoknál a városi környezet fokozott romboló behatásai számottevően nem csökkenthetők. Másik szakmai evidencia, hogy egy vasúti felépítmény életciklusköltsége akkor növelhető, ha a vágányt minél hosszabb ideig az első beépítési, fekvési helyén tartjuk (hosszabbítjuk a hasznos élettartamát).

2. táblázat. Javaslat az amortizációs kulcs mértékére vágánytípusonként

A 2. táblázatból szintén kinyerhető az az adat, hogy a BKV-nál alkalmazott, nagyvasúttól (MÁV) „átvett” anyagokból, rendszerekből épített, nyitott, zúzottkő ágyazású pályákban ugyanazok az anyagok a tervezett és az elvárt élettartamot nem képesek teljesíteni a városi környezetben. A burkolt közúti vasúti felépítmények esetében, új építésnél, már tervezéskor is csupán 30 éves élettartamot veszünk figyelembe. Szakmai szempontból erőteljes és jogos az az üzemeltetői igény, hogy ennek kompenzálására műszaki jellegű válaszok is szülessenek.

Technológiai változások a burkolt közúti vasúti vágányrendszerek hasznos élettartamának növelése érdekében

Az előzőekben érzékeltetett üzemeltetői megfontolások alapján a RAFS rendszerek átépítésekor a BKV beruházásaiban a környező helyszín beépítési jellemzőitől függően írnak elő puhább vagy keményebb síntalpgumikat, ezek statikus rugóállandói 15 és 80 kN/mm/m között lehetnek. Általánossá vált a bazaltbeton burkolat (min. Cp4/2,7) alkalmazása, különösen nagy forgalmú útátjárókban és tömegközlekedési folyosók kiépítésénél, mely igények a BKK-val egyeztetve fogalmazódnak meg. A 6 m-es leerősítéstávolságot 3 m-ben maximalizáltuk, de útátjárókban törekszünk az 1,5 m-es leerősítéskiosztás alkalmazására.

1. ábra. Az első kamraelemekkel burkolt kitérő építés közben
Ilyen előzmények után készült el 2013-ban a 18-as, az 59-es és a 61-es villamosvonal Déli pályaudvar–Attila úti szakaszának átépítése. Ez a szakasz azért is különleges, mert a BKV történetében (tudomásunk szerint) első ízben készült Ph kitérő és átszelés bebetonozott talpfás kivitelben, rugalmas sínkamraelemek felhasználásával (1. ábra). Ezt abból a megfontolásból választották, hogy a kitérők környezetében, ahol a beton- és/vagy aszfaltburkolat közvetlenül érintkezik a sínanyaggal, igen jelentős és gyorsan kialakuló burkolatromlások lépnek föl. A kamraelemek beépítésétől számottevő javulást remél az üzemeltető. Külön kell említeni, de szorosan ide tartozik a téli időszakban a burkolati repedésekbe bejutó sós víz korróziós hatásainak kezelése, e hatások megelőzésére való törekvés. Erős az üzemeltetői szándék az olyan technológiák, rendszerek bevezetésére, melyek az egyenáramú energiaellátó rendszerekre jellemző elektrokorróziót és a kémiai korróziót műszaki és gazdaságossági, pénzügyi szempontból is kedvező hatásfokon csökkentik vagy kiküszöbölik.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©