A cikk szerzője:

Hartmann Erik építészeti fejlesztési szakértő
MÁV Zrt. IÜFF

Vác állomás korszerűsítése (3. rész) – A felvételi épület

Olvasóink közül sokan tudják, hogy az Európai Unió támogatáspolitikájának egyik kiemelt területe a jelenlegi és megelőző költségvetési ciklusban egyaránt a vasútfejlesztés. Ennek köszönhetően számos vasúti beruházás valósult meg, és továbbiak előkészítése kezdődött el az elmúlt időszakban, lehetőséget kínálva a vasúti infrastruktúra-elemek, ezen belül egyebek között az állomási ingatlanállomány megújulására. Korábbi cikkeinkben már részletesen beszámoltunk a Budapest–Vác vasútvonal történetéről, az állomás korszerűsítéséről és az új műtárgy építéséről. Ez az írás a megújult felvételi épület átalakítását mutatja be a számtalan, közelmúltban befejezett vagy még folyamatban levő épületkorszerűsítés egyik figyelemre méltó példájaként.

 Az ingatlan állapota a felújítás előtt

  • rendezetlen, előnytelen telekstruktúra (1. ábra),
  • rossz állapotú épületek és közművek,
  • elaprózott funkciók,
  • túlméretezett, alulhasznosított épület­állomány,
  • kedvezőtlen közlekedési kapcsolatok,
  • vegyes színvonalú szolgáltatások.

1. ábra. Az eredeti telekstruktúra, 1846

 

Főbb ingatlanfejlesztési célok az üzemeltető elvárása alapján

  • ingatlanrendezés (telek, tulajdoni és üzemeltetői viszonyok),
  • adekvát közműhálózat létrehozása,
  • az épületállomány racionalizálása,
  • egységes építészeti arculat megteremtése,
  • gazdaságosan üzemeltethető épületállomány létrehozása,
  • állomási szolgáltatások fejlesztése,
  • a közlekedési kapcsolatok erősítése.

Ezek a célok csak a felvételi épület teljes felújításával, építészeti értékeinek kiemelésével, helyreállításával, területének minél nagyobb arányú hasznosításával, a vasútüzemi, irányítási és utaskiszolgálási funkciók betelepítésével volt megvalósítható.

A felvételi épület bemutatása

Az épület Vácon, a Széchenyi utca végén, a 42. szám alatt található. Helyrajzi száma 1829/47. Szabadon álló, összközműves, háromszintes (pince, földszint, emelet) épület, melynek ±0,00 szintje 115,50 m Bf. Alapterülete 1358 m², párkánymagassága 6,28; 6,70; 9,20 m.
Az 1846-ban emelt vasútállomás épületeit Vadas Ferenc művészettörténész kutatásaiból ismerjük. A bécsi Staatsarchivban találták meg az eredeti tervek között a felvételi épület déli homlokzatát és ehhez nyaktaggal kapcsolódó, faszerkezetű fogadócsarnokot, valamint a szemközti keresztházas épületet ábrázoló terveket (2. ábra).

2. ábra. A felvételi épület eredeti tervei (déli homlokzat) és a szemközti keresztházas épület

A tervek alapján látható, hogy a jelenlegi felvételi épület felmenő falaiban, nyílásrendszerében, őrzi az 1846-os kialakítást. Az eredeti épület egyszerű, szabadon álló, téglalap alaprajzú, emeletes, kubusos, oromfalas volt, héttengelyes hossz- és háromtengelyes rövidebb homlokzattal. A nyílások félköríves záradékúak voltak. Az épület homlokzatát hangsúlyos övpárkány osztotta.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • Muskovics György: Vác állomás korszerűsítése. Sínek Világa, 2015/3.
  • Feczkó Róbert, Muskovics György,
  • Vörös József: Vác állomás korszerűsítése (2. rész). Műtárgyépítések. Sínek Világa, 2016/1.
  • Bozóki Lajos – Lechner Lajos Tudásközpont (2013): Dokumentáció műemléki érték védetté nyilvánításához.
  • Frisnyák Zsuzsa (2001): A magyarországi közlekedés krónikája 1750–2000. História – MTA Történettudományi Intézete.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©