A cikk szerzője:

Muskovics György ügyvezető igazgató, projektvezető
MKI Mérnök Iroda

Vác állomás korszerűsítése

A Budapest–Vác–Szob vasútvonal építését 1844-ben kezdték meg, az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján. 1846. július 15-én adták át a forgalomnak. Szobig 1850-re készült el. 1846 és 1850 között épült klasszicista stílusban a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, amelyet 1890-ben a második vágány építésekor bővítettek. A vo­na­lat kísérleti jelleggel az 1920-as években Dunakesziig villamosították, és itt végezték a 16 kV 50 Hz feszültségű vontatási próbákat a V50 (Bo, Co) típusú mozdonnyal. A II. világháborúban a felsővezeték tönkrement. 1971-ben újra villamosították a vonalat, ezúttal teljes hosszban 25 kV 50 Hz feszültséggel. A pálya átépítésére az 1970-es évek elején, míg felújítására az 1990-es évek második felében került sor. A felújításból kimaradt Budapest-Nyugati pályaudvar–Rákospalota-Újpest (bez.) vonalszakasz, Szob és Vác állomás is. Vác állomás elmaradt korszerűsítése napjainkban fejeződik be.

Előzmények

A 1067/2005. Kormányhatározat értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (mint Támogató) hazai költségvetési forrásból támogatást biztosított a Budapesti Elővárosi Vasúthálózat Fejlesztése Projekt előkészítésére.
A NIF Zrt. 2008 szeptemberében nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett a „KP-004 – Nyugati és Keleti pályaudvarok csatlakozó vonalszakaszainak elővárosi célú fejlesztése – I/a ütem” címen. A közbeszerzés tárgya a két fejpályaudvarhoz csatlakozó vasúti pályaszakaszok fővárosi szakaszain az elővárosi közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések (I/a ütem) engedélyezési és tenderterveinek, továbbá a környezeti hatásvizsgálatnak az elkészítése. A tendert a Budapest Konzorcium nyerte meg, melynek tagjai a Főmterv Zrt., a VITECO Kft. és a Közlekedés Kft. volt.
A tervezési munka a Nyugati vonalcsoport esetében a Budapest-Nyugati pályaudvar (kiz.)–Rákospalota-Újpest állomás (bez.), valamint Vác állomás térségére terjedt ki.

Visszatekintés

A Budapest–Vác–Szob vasútvonal a MÁV 70-es számú vasútvonala, mely a magyar és az európai törzshálózat része. Pest és Vác között Magyarország legelső közforgalmú gőzvontatású vasúti pályájaként 1846-ban épült. Hossza 62,9 km.
A vasútvonal építését 1844-ben kezdték meg, az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján. 1846. július 15-én adták át a forgalomnak. Szobig 1850-re készült el. 1846 és 1850 között épült klasszicista stílusban a hétlyukú zebegényi vasúti völgyhíd, amelyet 1890-ben a második vágány építésekor bővítettek. A vonalat kísérleti jelleggel az 1920-as években Dunakesziig villamosították, és itt végezték a 16 kV 50 Hz feszültségű vontatási próbákat a V50 (Bo, Co) típusú mozdonnyal. A II. világháborúban a felsővezeték tönkrement. 1971-ben újra villamosították a vonalat, ezúttal teljes hosszban 25 kV 50 Hz feszültséggel. A pálya kétvágányú. Átépítésére az 1970-es évek elején, míg felújítására az 1990-es évek második felében került sor korszerű, hézagnélküli felépítmény alkalmazásával. A felújításból a többi között kimaradt Budapest-Nyugati pályaudvar–Rákospalota-Újpest (bez.) vo­nal­szakasz, Szob és Vác állomás is.

Megelőző állapot

Az érintett vonalon belföldi viszonylatban ütemes menetrend van érvényben. A vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnak Vácig, Szobig vagy Párkányig. Az állomáson a távolsági és a nemzetközi (EC) vonatok is megállnak. Jelentős a teherforgalom is a vonalon. Engedélyezett sebesség: Nyugati pályaudvar–Rákosrendező között 60 km/h, Rákosrendező (északi elágazás)–Rákospalota-Újpest (bez.) között 80 km/h, Rákospalota-Újpest (kiz.)–Vác (kiz.) között 120 km/h, Vác állomás 80 km/h, Vác–Szob között 100 km/h.
A vonalon Ganz gyártmányú BDVmot és BVhmot sorozatú villamos motor­vonatok, valamint mozdonyvontatású ingavonatok közlekedtek és közlekednek. Először a hétvégi menetrendi fordulókban jelentek meg az 5341 sorozatú (FLIRT) motorvonatok, majd ez évtől, az új beszerzéseknek köszönhetően, túlnyomó többségben FLIRT szerelvények közlekednek. A balassagyarmati irányt Bzmot sorozatú motorvonatokkal, míg a vácrátóti irányt kizárólag FLIRT szerelvényekkel szolgálják ki.
Vác állomás megnövekedett utasforgalma, a keskeny peronok, a központi váltóállítás és váltófűtés hiánya miatt az állomás átépítése régóta időszerű.
Az engedélyezési terv elkészítését részletes geodéziai felmérés, alapos talajmechanikai feltárás és átfogó forgalmi üzemi vizsgálat előzte meg. Az engedélyezési tervek előzetes véleményezés és jóváhagyás alapján készültek.

Az állomás átépítése

A NIF Zrt. két kivitelezési tender keretében írta ki Vác állomás korszerűsítését:

  • vasúti pálya és kapcsolódó létesítmények korszerűsítése,
  • új elektronikus biztosítóberendezési és távközlési munkák.

Először a biztosítóberendezési és távközlési munkára sikerült a közbeszerzési pályázatot lefolytatni és a kivitelezési szerződést megkötni.
Ennek vállalkozója a Thales Austria GmbH, a Thales RSS Kft. és a Dunántúli Kft. mint közös ajánlattevő.
A pályás munkákra a közbeszerzési pályázat csak többszöri kísérlet után vált sikeressé, és ezért csak jelentős késedelemmel lehetett a kivitelezési szerződést megkötni.
A megrendelő NIF Zrt. és a kivitelező Kőkapu-2012 Konzorcium között 2013. április 4-én írták alá a Vállalkozási Szerződést. A konzorcium vezető társasága a Közgép Zrt., további tagjai a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Strabag Általános Építő Kft.
A szerződéskötés jelentős késedelme és a két tender indítási sorrendjének megváltozása a kivitelezés időszakában több nehézséget is okozott a munkák összehangolásában.
Az állomáson az elmúlt időszakban jelentős átépítésre nem került sor, általában csak karbantartás jellegű tevékenység folyt.
A vasútállomás a vasúti forgalom és az utasforgalom szempontjából is elavult, ezért teljes átépítése és korszerűsítése elkerülhetetlenné vált. Az átépítés előtti állapot az 1. ábrán látható.

1. ábra. A vasútállomás vágányhálózata az átépítés előtt
Az átépítés során az alábbi szakterületek voltak, illetve vannak érintve:


Vasúti pálya:

  • alépítmény teljes átépítése, megerősítése;
  • felépítmény teljes átépítése 54 r. és 60 r. hézagnélküli felépítményre;
  • víztelenítés szivárgóhálózattal és annak városi hálózatra való rákötése;
  • útátjáró átépítése;
  • magasperonok építése;
  • kábelépítmény építése többnyire műanyag csöves kivitelben;
  • ideiglenes létesítmények létesítése az építési fázisok követése érdekében:

           peronok,
           útátjárók,
           gyalogosátjárók,
           biztosítóberendezés,
           távközlés.

Erősáramú és villamos berendezések:

  • villamos felsővezeték teljes átépítése;
  • oszloptranszformátorok telepítése a biztosítóberendezés és a váltófűtés energiaellátásához;
  • HETA kiépítése;
  • alállomási tápvezeték cseréje;
  • tér- és peronvilágítás kiépítése;
  • energiaellátás kiépítése a meglévő transzformátorállomások felhasználásával;
  • villamos váltófűtés kiépítése;
  • peronliftek telepítése.
A cikk folytatódik, lapozás:12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©