A cikk szerzője:

Dr. Dunai László egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Jáger Bence doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Vasúti hidak fejlődése Észak-Amerikában

A vasútépítés Észak-Amerikában az 1830-as években indult, és világszerte forradalmasította a hídépítést is. Az észak-amerikai vasútépítés első évtizedét a gyors fejlődés jellemezte. A következő évtized végére megháromszorozódott a vasúti pálya hossza, elérve Chicagót és a Mississippi folyó vonalát is. Ezután 1850 és 1860 között szintén megháromszorozódott a vasúti pályák hossza a Mississippi vonaláig, ami akkor a Vadnyugat kapuját jelentette. A rohamos amerikai fejlődést mutatja, hogy a vasúti hálózat hossza közel a felét tette ki a világ akkori vasúti hálózatának.

Vashidak 1845-től

A világ első öntöttvas hídja az 1779-ben épült ívhíd Angliában (a Severn folyó felett, Coalbrookdale-nél) [8]. A főleg katasztrófákból származó tapasztalatok hamar megtanították a hídépítőket, hogy az öntöttvas elemek nyomási teherbírása és korrózióállósága kedvező, míg a kovácsoltvas szerkezetek húzási ellenállása többszöröse az öntöttvasénak. Ezért az öntöttvas hidakat főként ívekben alkalmazták. A vas árának kedvezőtlen alakulása miatt az első amerikai, teljes egészében öntöttvas (közúti) hidat 1839-ben adták át a forgalomnak. Ez az ívhíd a Dunlapʼs Creek híd [9], és a mai napig üzemel.
Az amerikai hídépítésben az öntöttvassal szemben kezdetben inkább a kovácsoltvas alkalmazása terjedt el, míg Angliában a kő ívhidak helyett öntöttvas íveket alkalmaztak. A kovácsoltvas kedvező húzási ellenállását kihasználva alkalmazták a húzott fa rácsrúd elemek helyett elsőként a magas- és a hídépítésben egyaránt. Az első, öntöttvas mellett kovácsoltvas elemekből álló (közúti) hidat Squire Whipple tervezte meg, terve a 7. ábrán látható. Elsőként ő alkalmazott statikai számításokat a hidak tervezésekor. A híd 1840-ben készült rácsozott vonórudas, íves kialakítással [10], amelyben az újdonságot nem a szerkezeti kialakítás, hanem a faelemek helyett az öntöttvas ív és a kovácsoltvas húzott elemek jelentették. Ezzel a kialakítással számos, a szerzők tudomása szerint – a lágy pályaszerkezet miatt – kizárólag közúti vashíd épült.

7. ábra. Whipple-féle vonórudas ívhíd [11]

8. ábra. Howe-féle rácsozású vashíd [12]
A terhek növekedése váltotta ki, hogy az új típusú vasszerkezetek alkalmazásával a hídépítő szakma tapasztalati alapú „művészetből” tudománnyá váljék. Squire Whipple volt az első, aki számszerűsítette a kovácsoltvas anyagjellemzőit, és ő készítette el 1847-ben a rácsos szerkezetek számítására vonatkozó első tervezési útmutatót.
Észak-Amerika első, kizárólag vasszerkezeti elemekből álló vasúti hídját 1845-ben adták át, amelyben a nyomott elemek öntöttvasból, míg a húzott elemek kovácsoltvasból készültek [12]. A híd a már „jól bevált” Howe-féle rendszerben épült, kis támaszközzel, a Philadelphia & Reading Railroad részeként (8. ábra). Ezt a kialakítást a továbbiakban a Boston & Albany Railroad részeként is alkalmazták 1847-ben Pittsfieldnél, továbbá a New York & Erie Railroad részeként 1850-ben is készültek ilyen hidak.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_the_United_States
  • [2] https://en.wikipedia.org/wiki/High-speed_rail_in_the_United_States
  • [3] http://www.ushsr.com/ushsrmap.html
  • [4] Solomon, B.: North American Railroad Bridges. Voyageur Press, 2008.
  • [5] https://en.wikipedia.org/wiki/Carrollton_Viaduct
  • [6] https://en.wikipedia.org/wiki/Contoocook_Railroad_Bridge
  • [7] http://www.woodcenter.org/docs/dayton-conference/NizamievHoweTruss­esNikolaevRailw.pdf
  • [8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Iron_Bridge
  • [9] https://en.wikipedia.org/wiki/Dunlap%27s_Creek_Bridge
  • [10] http://www.blackrivercanalmuseum.com/WhippleBridge.htm
  • [11] http://www.structuremag.org/?p=7899
  • [12] http://explorepahistory.com/hmarker.php?markerId=1-A-1C5
  • [13] http://www.structuremag.org/?p=8470
  • [14] https://en.wikipedia.org/wiki/Bollman_Truss_Railroad_Bridge
  • [15] https://en.wikipedia.org/wiki/Fink_truss
  • [16] http://www.structuremag.org/wp-content/uploads/2014/08/C-HistoricStructures-Guise-Aug111.pdf
  • [17] http://electricearl.com/parkersburg/rivers.html
  • [18] https://en.wikipedia.org/wiki/Lyman_Viaduct
  • [19] https://en.wikipedia.org/wiki/Portage_Viaduct
  • [20] https://en.wikipedia.org/wiki/Eads_Bridge
  • [21] https://bridgehunter.com/mo/howard/first-glasgow-rr/
  • [22] https://hu.pinterest.com/pin/570409109038702222/
  • [23] https://bridgehunter.com/ne/cass/bh69773/
  • [24] https://www.tylin.com/en/projects/tempe_town_lake_light_rail_bridge
  • [25] https://www.tylin.com/en/projects/sky_bridge_over_the_fraser_river
  • [26] https://structurae.info/ouvrages/north-arm-bridge
  • [27] https://en.wikipedia.org/wiki/Tilikum_Crossing
  • [28] http://www.portno.com/bridges
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©