A cikk szerzője:

Dr. Dunai László egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Jáger Bence doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Vasúti hidak fejlődése Észak-Amerikában

A vasútépítés Észak-Amerikában az 1830-as években indult, és világszerte forradalmasította a hídépítést is. Az észak-amerikai vasútépítés első évtizedét a gyors fejlődés jellemezte. A következő évtized végére megháromszorozódott a vasúti pálya hossza, elérve Chicagót és a Mississippi folyó vonalát is. Ezután 1850 és 1860 között szintén megháromszorozódott a vasúti pályák hossza a Mississippi vonaláig, ami akkor a Vadnyugat kapuját jelentette. A rohamos amerikai fejlődést mutatja, hogy a vasúti hálózat hossza közel a felét tette ki a világ akkori vasúti hálózatának.


A New York és Boston közötti Lyman viaduktot, mely akkor a leggyorsabb útvonalat biztosította a két nagyváros között, 1873-ban adták át a forgalomnak [18]. A híd állványhídként épült kovácsoltvas elemekkel, szerkezeti kialakítása szintén jellemző az észak-amerikai vasúti hídépítésre (14. ábra bal oldali része). A vasúti teher megnövekedése miatt 1912-ben a mérnökök úgy döntöttek, hogy homokos kavicsos töltést építenek köré, hogy növeljék a stabilitását és így a teherbírását (14. ábra jobb oldali része). A híd a mai napig a helyén áll, és túraútvonalként használják a kirándulók.
A Portage faállványzattal készült via­duktot 1852-ben adták át a vasúti forgalomnak az Erie Railroad részeként, áthidalva a Genesee folyó völgyét. A híd 1875-ben teljesen leégett [19], helyére egy kovácsoltvas állványzattal készült híd került, amelyet 1903-ban megerősítettek. Az állványzat oszlopai közötti áthidalásokat acél rácsos tartókra és gerendákra
cserélték, majd 1940-ben megerősítették az állványzatot is. A magas fenntartási költségek miatt a hidat 2017-ben kiváltották egy új acél felsőpályás ívhíddal, amely öszvér pályaszerkezettel készült. A régi és az új szerkezet a 15. ábrán látható.

14. ábra. A Lyman viadukt építése [18]

15. ábra. A Portage viadukt régi és új szerkezete [19]

Acélhidak 1874-től

A világ első vasúti hídja, melyben acélelemeket alkalmaztak (2390 t tömegű acélívek), az 1874-ben átadott Eads híd volt St. Louisban [20]. A híd további elemei kovácsoltvasból készültek (3150 t össz­tömeggel). A híd vegyes forgalmú híd­ként épült, amint ez a 16. ábrán is látható. Az alsó pályán jelenleg a vasút helyett egy metróvonal üzemel, míg a felső pályán a közúti forgalom halad.
Az első teljes egészében acélból készült vasúti hidat 1879-ben adták át a forgalomnak [21]. A Glasgow vasúti híd a Chicago & Alton Railroad részeként a Missouri folyó felett vezette át a forgalmat. A Whipple-féle rendszerben épült hidat (17. ábra) 1900-ban kicserélték egy Parker-féle acél rácsos hídra.

17. ábra. Glasgow vasúti híd [21]

Az észak-amerikai vasúti hídépítés jelenlegi irányai

Napjainkban az észak-amerikai vasútfejlesztés hiányát a legjobban az mutatja, hogy kis számban valósulnak meg a vasúti közlekedés szempontjából innovatív szerkezeti kialakítások vagy a létező szerkezeti kialakítások vasúti műtárgyakba való adaptálása. A vasúti személyszállítás fokozatos csökkenése miatt az elmúlt két évtizedet a régi hidak karbantartása vagy elbontása jellemezte, mintsem az új vasúti hidak létesítése. Az utóbbi időben a vasúti hídépítésben inkább a bevált szerkezeti kialakítások alkalmazása a jellemző, ugyanakkor a városi vasúti hidak területén az elmúlt két évtizedben megjelentek innovatív megoldások is. A következőkben ezeket mutatjuk be.

18. ábra. Kentucky-tó feletti vasúti híd, Gilbertsville [22]19. ábra. Plattsmouth vasúti híd [23]

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_the_United_States
  • [2] https://en.wikipedia.org/wiki/High-speed_rail_in_the_United_States
  • [3] http://www.ushsr.com/ushsrmap.html
  • [4] Solomon, B.: North American Railroad Bridges. Voyageur Press, 2008.
  • [5] https://en.wikipedia.org/wiki/Carrollton_Viaduct
  • [6] https://en.wikipedia.org/wiki/Contoocook_Railroad_Bridge
  • [7] http://www.woodcenter.org/docs/dayton-conference/NizamievHoweTruss­esNikolaevRailw.pdf
  • [8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Iron_Bridge
  • [9] https://en.wikipedia.org/wiki/Dunlap%27s_Creek_Bridge
  • [10] http://www.blackrivercanalmuseum.com/WhippleBridge.htm
  • [11] http://www.structuremag.org/?p=7899
  • [12] http://explorepahistory.com/hmarker.php?markerId=1-A-1C5
  • [13] http://www.structuremag.org/?p=8470
  • [14] https://en.wikipedia.org/wiki/Bollman_Truss_Railroad_Bridge
  • [15] https://en.wikipedia.org/wiki/Fink_truss
  • [16] http://www.structuremag.org/wp-content/uploads/2014/08/C-HistoricStructures-Guise-Aug111.pdf
  • [17] http://electricearl.com/parkersburg/rivers.html
  • [18] https://en.wikipedia.org/wiki/Lyman_Viaduct
  • [19] https://en.wikipedia.org/wiki/Portage_Viaduct
  • [20] https://en.wikipedia.org/wiki/Eads_Bridge
  • [21] https://bridgehunter.com/mo/howard/first-glasgow-rr/
  • [22] https://hu.pinterest.com/pin/570409109038702222/
  • [23] https://bridgehunter.com/ne/cass/bh69773/
  • [24] https://www.tylin.com/en/projects/tempe_town_lake_light_rail_bridge
  • [25] https://www.tylin.com/en/projects/sky_bridge_over_the_fraser_river
  • [26] https://structurae.info/ouvrages/north-arm-bridge
  • [27] https://en.wikipedia.org/wiki/Tilikum_Crossing
  • [28] http://www.portno.com/bridges
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©