A cikk szerzője:

Dr. Dunai László egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Jáger Bence doktorandusz
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Vasúti hidak fejlődése Észak-Amerikában

A vasútépítés Észak-Amerikában az 1830-as években indult, és világszerte forradalmasította a hídépítést is. Az észak-amerikai vasútépítés első évtizedét a gyors fejlődés jellemezte. A következő évtized végére megháromszorozódott a vasúti pálya hossza, elérve Chicagót és a Mississippi folyó vonalát is. Ezután 1850 és 1860 között szintén megháromszorozódott a vasúti pályák hossza a Mississippi vonaláig, ami akkor a Vadnyugat kapuját jelentette. A rohamos amerikai fejlődést mutatja, hogy a vasúti hálózat hossza közel a felét tette ki a világ akkori vasúti hálózatának.

Acél- és öszvérszerkezetű gerendahidak

Az elmúlt két évtizedben – a szerzők információi szerint – kisebb számban épültek acélszerkezetű vasúti hidak. Ezek közé tartozik a 2009-ben átadott Kentucky-tó feletti vasúti híd Gilbertsville-nél. A híd hosszának nagyobb szakaszán tömörgerincű felsőpályás acél felszerkezeteket alkalmaztak, míg a főnyílás kéttámaszú tartóként, Warren-féle rácsozással készült (18. ábra). A hidak színén is jól látható a légköri korróziónak ellenálló acél (weathering steel) alkalmazása, amely nagyon elterjedt az észak-amerikai hídépítésben.
A főnyílásban szintén hasonló Warren-féle rácsozással készült a 2013-ban átadott Plattmouth vasúti híd az iowai Mills countryban (19. ábra), ugyanakkor az ártéri hidak felsőpályás öszvérszerkezetként épültek acél gerinclemezes tartókkal. Érdekesség, hogy a vasbeton pályát átvezették a főnyílásban elhelyezett rácsos főtartó kereszttartóin is.
Az öszvérszerkezetű városi vasúti hidak közé tartozik az arizonai Tempe városánál 2006-ban épült híd, mely a Salt folyó felett vezeti át a metróvonalat. A 20. ábrán látható 12 támaszú híd két főtartóját egy-egy háromövű rácsos tartó alkotja, mely fejes csapokkal együtt dolgozik a felette lévő vasbeton pályalemezzel.

20. ábra. Tempe Town Lake Metro híd [24]21. ábra. SkyBridge Vancouver, Kanada [25]

Ferdekábeles és feszített-függesztett hidak

A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy városi vasúti közlekedésben a ferdekábeles és feszített-függesztett rendszerű hidakat nagy számban alkalmazzák. Észak-Amerikában az első ferdekábeles vasúti híd a SkyBridge (21. ábra), melyet 1990-ben adtak át Vancouverben. A szerkezeti kialakítás úttörőnek és a maga idejében a legnagyobbnak számított. A híd teljes hossza 616 m, míg a főnyílás támaszköze 340 m. A karcsú merevítőtartó előregyártott feszített vasbeton szegmensekből épült, hosszuk 5,50 m, szélességük 12,56 m, magasságuk pedig mindössze 1,10 m. A pilonok magassága 123 m. A híd további jellegzetessége, hogy ez az első előregyártott elemekből épített ferdekábeles híd, mely kereszttartók nélkül, pályalemezként is szolgáló tömör beton merevítőtartóval készült.
2009-ben szintén Vancouverben adták át a North Arm feszített-függesztett (extradosed) rendszerű városi vasúti és egyben gyalogos hidat (22. ábra), amely feszített vasbeton szekrény szegmensekből épül fel. Teljes hossza 562 m, a legnagyobb támaszköze 180 m, a pilon magassága 47 m. A híd feszítő-függesztő kábeleit és pilonját centrálisan helyezték el, elválasztva egymástól a kétirányú vasúti közlekedést.

22. ábra. North Arm híd, Vancouver [26]23. ábra. Tilikum Crossing, Portland, Oregon [27]
2015-ben az oregoni Portlandben adták át a városi vasúti és gyalogos forgalomnak a 23. ábrán látható Tilikum Crossing nevű ferdekábeles hidat. A teljes hossza 520 m, legnagyobb nyílása 240 m hosszú, a pilonok magassága 55 m.

Mozgatható hidak

Mozgatható hidakat már az 1930-as évek óta rendszeresen alkalmaznak a hídépítésben, vasúti hídként azonban viszonylag ritkán jelennek meg. Egy függőleges emelhető vasúti hídra mutat példát a 24. ábra. A Florida Avenue hidat 2004-ben adták át a forgalomnak a louisianai New Orleansban.

24. ábra. Florida Avenue híd, Louisiana, New Orleans [28]

Összefoglalás

A vasútépítés kezdeti időszakától Észak-Amerika úttörő szerepet töltött be a vasúti hidak fejlesztésében a XIX. század közepétől egészen a XX. század első negyedéig. Az észak-amerikai vasúti hidak „arany­korának” számító időszak alatt a hidak anyaga és szerkezeti rendszere teljesen megváltozott. Az új anyagok alkalmazásával a kő és kisebb fa állványhidaktól a kombinált hidakon keresztül nem egészen 15 év alatt eljutottak a rácsos vasúti vashidak alkalmazásáig, majd az elkövetkező évtizedekben a kovácsoltvas hidakig, melyek már szegecselt kapcsolatokkal készültek. A rohamos fejlődés számos, a mai napig ismert és alkalmazott szerkezeti kialakítást eredményezett. Napjainkban ugyanakkor a vasút fejlődése Észak-Amerikában megtorpant, és inkább követő szerepet tölt be a közlekedésfejlesztések területén. A kitörést a jelenlegi helyzetből a regionálisan versenyképes gyorsvasúti hálózat fejlesztése jelentheti.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456

Irodalomjegyzék

  • [1] https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_the_United_States
  • [2] https://en.wikipedia.org/wiki/High-speed_rail_in_the_United_States
  • [3] http://www.ushsr.com/ushsrmap.html
  • [4] Solomon, B.: North American Railroad Bridges. Voyageur Press, 2008.
  • [5] https://en.wikipedia.org/wiki/Carrollton_Viaduct
  • [6] https://en.wikipedia.org/wiki/Contoocook_Railroad_Bridge
  • [7] http://www.woodcenter.org/docs/dayton-conference/NizamievHoweTruss­esNikolaevRailw.pdf
  • [8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Iron_Bridge
  • [9] https://en.wikipedia.org/wiki/Dunlap%27s_Creek_Bridge
  • [10] http://www.blackrivercanalmuseum.com/WhippleBridge.htm
  • [11] http://www.structuremag.org/?p=7899
  • [12] http://explorepahistory.com/hmarker.php?markerId=1-A-1C5
  • [13] http://www.structuremag.org/?p=8470
  • [14] https://en.wikipedia.org/wiki/Bollman_Truss_Railroad_Bridge
  • [15] https://en.wikipedia.org/wiki/Fink_truss
  • [16] http://www.structuremag.org/wp-content/uploads/2014/08/C-HistoricStructures-Guise-Aug111.pdf
  • [17] http://electricearl.com/parkersburg/rivers.html
  • [18] https://en.wikipedia.org/wiki/Lyman_Viaduct
  • [19] https://en.wikipedia.org/wiki/Portage_Viaduct
  • [20] https://en.wikipedia.org/wiki/Eads_Bridge
  • [21] https://bridgehunter.com/mo/howard/first-glasgow-rr/
  • [22] https://hu.pinterest.com/pin/570409109038702222/
  • [23] https://bridgehunter.com/ne/cass/bh69773/
  • [24] https://www.tylin.com/en/projects/tempe_town_lake_light_rail_bridge
  • [25] https://www.tylin.com/en/projects/sky_bridge_over_the_fraser_river
  • [26] https://structurae.info/ouvrages/north-arm-bridge
  • [27] https://en.wikipedia.org/wiki/Tilikum_Crossing
  • [28] http://www.portno.com/bridges
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©