A cikk szerzője:

Benedekné Győri Enikő hidász területi főmérnök
MÁV Zrt.

Both Tamás pályavasúti szakértő
MÁV Zrt.

Szabóné Csiszár Andrea műszaki szakértő
MÁV Zrt.

VI. Pályavasúti Szakmai Nap a Füstiben

Az 1913-ban üzembe helyezett és 1997-ben felhagyott Északi Fűtőház területén 1999–2000-ben megépült Vasúttörténeti Park – széles körben csak Füstiként becézik – csaknem két évtizedes működése egyértelműen sikertörténet. A rendszeres és alkalmi programok, de még a külön rendezvény nélküli hétvégék is ezreket vonzanak. A park kialakítása során fontos szerepet kapott a vasúti infrastruktúra. A vágányhálózat jelentős hosszban történő átépítése, új és felújított vágányszakaszok beépítése a korhű épületek és pályatartozékok komoly feladatokat róttak a kivitelezőkre.

A 2000-ben megnyílt Magyar Vasúttörténeti Parkban a kiállítóterület legnagyobb részét a különféle vontatójárművek és vasúti kocsik foglalják el, s ezek vonzzák a legnagyobb közönséget, emellett az infrastruktúra fejlődését bemutató állandó kiállítás, valamint a szabadtéren kiállított számos muzeális vasúti pályaépítő és karbantartó gép, mérőkocsi és egyéb infrastrukturális eszköz is sokak érdeklődését felkelti.
A 2014-ben, hagyományteremtő szándékkal életre hívott Pályavasúti Nap, a már az ezt megelőző években is sikerrel megrendezett Aranycsákány krampácsverseny bázisán, azt kibővítve, új tartalommal jött létre, és évek óta egyre népszerűbb. Az elmúlt években jelentősen hozzájárult a Füsti programjainak színesítéséhez.
A vasúti pálya és az azt üzemeltető pályavasút az egyik legfontosabb szakterület, mely nélkül nincs vasúti közlekedés. A biztonságos üzem alapfeltétele a jól karbantartott pálya, a megbízhatóan működő biztosítóberendezés és távközlés, a jól szervezett forgalomirányítás. Az ezekkel kapcsolatos tevékenység éppúgy jelenti a mindennapi üzemeltetési, karbantartási feladatok elvégzését, mint annak fejlesztését, korszerűsítését. A szerteágazó szakterületek, amelyek a pályalétesítmények, hidak és műtárgyak, biztosítóberendezések, felsővezeték, távközlés, forgalomszervezés és irányítás, alapvető fontosságú az üzem- és forgalombiztos vasúti közlekedés, az utazóközönség magas fokú kiszolgálása, elégedettsége szempontjából.
A Vasúttörténeti Park a MÁV Zrt. fővédnöksége mellett idén is megrendezte, immár hatodik alkalommal, a Pályavasúti Napot, amelynek 2014 óta minden évben fő célja, hogy a Pályavasút szakterületeit bemutassa, megismertesse az érdeklődőkkel.
A 2014-ben rögzített rendező szempontoknak megfelelően, miszerint e napok mindegyike kiemelten egy-egy szakterületre koncentrál, a 2019. évi rendezvény a Sínek szolgálatában címet kapta. Ennek keretében a híd, alépítményi és diagnosztikai szakágak bemutatkozására került sor. A programhoz csatlakozott az alapítása 70. évfordulóját ünneplő FKG Kft. is.
A pályavasúti nap résztvevőit Horváth Lajos, a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány kuratóriumának elnöke, Völgyesi Zsolt Károly, a MÁV Zrt. általános és műszaki vezérigazgató-helyettese, valamint Virág István pályalétesítményi igazgató köszöntötte.
Ezután a nap fővédnöke, Sárvári Piroska, a MÁV Zrt. üzemeltetési főigazgatója nyitotta meg a rendezvényt. A szakterületek egy-egy összefoglaló előadás keretében mutatkoztak be.

Szakmai előadások

Tóth Axel Roland híd- és alépítményi osztályvezető vetített ábrákon mutatta be az osztály üzemeltetési tevékenysége alá tartozó hálózati állagot, kor szerinti eloszlással kiegészítve (1. kép).

1. kép. Tóth Axel Roland (Fotó: Szőke Ferenc)A jelentősebb műtárgyfejlesztések közül kiemelte a NIF Zrt. beruházásában megvalósult érdi keresztezési műtárgy felújítását, a szolnoki Tisza-híd átépítését, ahol a mederhíd a forgalom fenntartásával kapott új felszerkezetet, az ártéri hidakat teljes egészében felújították.
Elmondta, hogy a további műtárgyakat érintő beavatkozások közül jelentősebb a szeghalmi Berettyó-híd közel 120 éves szerkezetén karbantartási munkaként elvégzett hídfacsere volt, mert a hossztartók felső övén észlelt fáradási repedések azonnali beavatkozást igényeltek. A lehetséges alternatívák mérlegelése, valamint a rendelkezésre álló forrás alapján a MÁV Zrt. lebonyolításában provizórikus hídszerkezetté épült át a műtárgy.
A másik jelentősebb beruházásként a kiskörei Tisza-híd felújítását említette, melynek során új közúti és vasúti pályaszerkezet épült, és a mederszerkezetek kor­ró­zió­vé­delmi bevonatának felújítása is megtörtént.
Az érdeklődők összefoglalót hallhattak hálózatunk legjelentősebb hídjáról, a Ferencváros és Kelenföld állomást össze­kötő vonalszakaszon lévő déli Duna-hídról, annak mederpillérén végzett diagnosztikai vizsgálatról, valamint köpenyezésről, kitekintve a műtárggyal kapcsolatos és a NIF Zrt. beruházásában megvalósuló átépítésre és fejlesztésre.
Az alépítményi műtárgyak közül a Déli pályaudvar alagútjáról és a különböző támfalakról bemutatott látványos fotók után az előadás végén köszönetet mondott a kiállító cégeknek, támogatóknak, akik nélkül a széles körű szakmai program nem jöhetett volna létre.
Kovács-Balázs Dorottya pályalétesítmé­nyi szakértő előadásában bemutatta a Diag­nosztikai osztály tevékenységét, mely a vizsgálatok tervezésétől, annak menedzselésén, ellenőrzésén keresztül egészen a mérési eredmények kiértékeléséig terjed (2. kép). Hangsúlyozta, hogy a vasúti diagnosztika gyorsan és dinamikusan fejlődő szakág, a mérésekkel, vizsgálatokkal meghatározható pályáink mindenkori állapota, elemzések, trendek segítségével pedig tervezhetővé válnak a karbantartási, felújítási munkák és azok forrásigénye. 
Kiemelte, hogy az osztály tevékenysége a pályalétesítmények teljes spektrumát lefedi. Az alépítmény-diagnosztika területe foglalkozik a földművek, rézsűk, bevágások, támszerkezetek geodéziai felmérésével, továbbá a geofizikai, illetve a felszín alatti vízelvezető rendszerek vizsgálatával. A felépítménydiagnosztika keretében kézi és gépi vágánygeometriai méréseket, sín- és műtárgyvizsgálatokat, továbbá a MEDINA program üzemeltetését, menedzselését végzik.

2. kép. Kovács-Balázs Dorottya (Fotó: Szőke Ferenc)A megnövekedett forgalom hatására előtérbe kerültek a roncsolásmentes, vonatmentes időben végezhető, alépítmény esetében továbbá geofizikai, első­sorban georadaros és multielektródás geo­elektromos vizsgálatok.
A vágányhálózat geometriai mérése so­rán bemutatta, az FMK–004 és FMK–007-es mérőkocsikkal, továbbá TrackScan vágánymérő készülékkel szolgáltatott pa­ra­métereket, a mérésekkel egyidejűleg végzett vagy követő kiértékelések, elemzések fontosságát. Megtudhattuk, hogy egy 7 mm-es süppedésen 124 km/h sebességgel áthaladó vonat 48%-os többletterhelést okoz a pályának.
Ismertette a két síndiagnosztikai mérőkocsi (SDS, FMK–008) által szolgáltatott legfontosabb jellemzőket (hossz- és keresztprofilt, örvényáramos sínfej-repedezettséget [HC], UH sínhibákat). Ezek közül az örvényáramos méréseket emelte ki, melyek segítségével az üzemeltetőnek komoly odafigyelést igénylő Head Check hibák feltárását végzik. Ezek száma az elmúlt évben 6 748 578 volt.
Beszélt az űrszelvénymérésről is, melynek során forgólézerrel mérik a pályába benyúló akadályokat, majd különböző szelvényre értékelik ki. Példával érzékeltette az űrszelvényméreteket. Egy elefánt még tudna utazni a Gyermekvasúton is, viszont a rendkívüli küldemények keresztmetszetébe a zsiráfok már nem férnek bele.
Kiemelte a III. fokú speciális hídvizsgálatokat, melyek keretében próbaterheléseket, ágyazatátvezetés nélküli acélhidak, korrózióvédelmi bevonat, szegecs- és csavarkapcsolatok, hídsaruk, hídfők, pillérek mederszelvény-vizsgálatát végeztetik el, és értékelik azokat. Példaként a hálózat leghosszabb – feszített vasbeton – hídjának, a Nagyrákosi völgyhídnak a próbaterhelését mutatta be az érdeklődőknek. A MÁV kezelésében levő 9998 db hídszerkezet hossza megközelítőleg 61 km, ha ezeket folytatólagosan egymás után helyeznénk, el tudnánk sétálni rajtuk a fővárosból egészen a Velencei-tóhoz.
Sejkóczki András, a MÁV FKG Kft. ügyvezetője a cég alapításának 70. évfordulója alkalmából tartott előadást. Felidézte, hogy az 1949-ben Jászkiséren alapított mezőgazdasági gépállomást 1968-ban vette át a MÁV. Új munkafeladatok kerültek az építőgépjavító üzem életébe, ami az akkori munkavállalók átképzését is magával vonta. Az új működési profil beruházásokat igényelt, mind az új gépek tárolásának megoldására, mind a szakmunkás-utánpótlás biztosításának elősegítésére, akár egy tanműhely, akár egy csarnok kialakításával.
Az üzem fejlesztései elősegítették a térségben élők biztos megélhetését. A beszerzett nagygépeknek köszönhetően megkezdődhetett a gépláncos vágányszabályozás, és négy év múlva már 800 fő dolgozott Jászkiséren a korszerű vágányszabályozó, aláverő-, ágyazatrendező gépeken.
Az ügyvezető elmondta, hogy a nyolcvanas évek elején forgácsolóműhely épült, mely az önálló alkatrészgyártás megindulását tette lehetővé, majd megteremtették a feltételeket pályafenntartó nagygépek gyártására is. Az osztrák Plasser & Theurer céggel való együttműködésnek köszönhetően vágány- és kitérőszabályozó gépeket gyártottak. Ezek egyre növelték a géppel szabályozható vágányszakaszok hosszát.
A későbbiekben a gépgyártási tevékenység kiszélesedett, új TVG-, UDJ-jár­művek, felsővezeték-vizsgáló ko­csik, keskeny nyomtávolságú szintező aláverőgépek készültek.
A kisgépgyártás területén is sikereket ért el a cég. Elkészítették a hidraulikus sínfeszítő készüléket, a hidraulikus sorjázó berendezést, a másoló köszörűgépet, a benzinmotoros sínvágó, a sínfúró berendezést és a könnyű szállítókocsit.
A 2004-ben kidolgozott stra­tégiai javaslatot követően vették át a MÁV pályakarbantartási és felújítási tevékenységét, mely azóta is meghatározó szegmenset képvisel tevékenységükben.
Az ügyvezető a sikeres 70 év tapasztalata birtokában biztosította a hallgatóságot arról, hogy a MÁV FKG Kft. a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy szakismeretével, létszámával, eszközparkjával, gépkarbantartó és gyártótevékenységével a következő évtizedekben is meghatározó szerepet töltsön be a magyarországi vasúthálózat karbantartási és felújítási piacán.
Reményét fejezte ki, hogy a 70 esztendővel ezelőtt meggyújtott fáklya még sok évtizeden át világítani fog a jövő nemzedéknek, hogy a vállalt alapértékek szerint felelősséggel végezhessék munkájukat, és ők is mindent megtegyenek majd a vasútért.

Kiállítások és bemutatók

Az Orient csarnokban különböző kiállítók mutatták be pályavasúttal kapcsolatos termékeiket, szolgáltatásaikat. A Híd és alépítményi osztály standjánál egy korszerű műanyag, valamint egy használt fa hídgerenda megtekintése mellett a mai hídépítéseknél alkalmazott hídsaruk makettjeit tekinthették meg az érdeklődők.
Karkus János vitrinekben elhelyezett képeslap- és telefonkártya-gyűjteményében az I. és II. világháborúban felrobbantott hidak lehangoló látványa mellett olyan átépített, újjáépített műtárgyak átépítés előtti szerkezetei is láthatók voltak, amelyek ma már csak egyes hídjainkat bemutató könyvek történeti visszatekintésében kapnak helyet. Ezeken túl a Vasúti Hidak Alapítvány által rendezett 2018. évi fotó­pályázat legszebb képeit is bemutatták szervezők.
A Fabetker Kft. peronelemei és vízépítési termékei mellett a Viacon Hungary Kft. külső standján az általuk forgalmazott hídprovizórium rendszer egy szegmense volt megtekinthető. A Sika Hungary Kft. korszerű sínrögzítést bemutató makettjei, valamint az Alplastic Kft. polimer kompozit termékei mellett a Concrete Canvasról, a gyors és hatékony árokburkolási megoldásról, a betonpaplanról (lásd 14. o.)  kaphattak ismertetőt az érdeklődők.
További kiállítóként a Geosynthetic Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Csomiép Kft. és a Gradex Kft. mellett a KRAIBURG STRAIL GmbH & Co. cég képviselte magát, és mutatta be tevékenységét, termékeit.
A Diagnosztikai osztály standján a mérőkocsik fejlődéséről láthattak történeti áttekintést az érdeklődők. Súlyos pályákból kikerült, külső és belső hibákkal terhelt pályasíneket, kézi hídvizsgálati eszközöket is bemutattak a rendezvényen. Több kisfilmet is vetítettek a híd-, alagút- és műtárgyvizsgálatokról, a MEDINA rendszerről, valamint a MÁV Műtárgy Monitoring Rendszeréről.
A diagnosztikai mérések és elemzések terén határainkon túl is elismert KFV Kft. standján a PÁTER döntést segítő programról és a cég tevékenységéről tudhattak meg értékes információkat az érdeklődők. Külső helyszínükön lehetett megtekinteni az FMK–007-es felépítményi mérőkocsit.
A Metalelektro Méréstechnika Kft. sín- és vágánymérési eszközeit állította ki. Újdonságuk az RPCS profilmérő eszköz, mely görgők segítségével méri a sín profilját és a GF–08-as 8 csatornás örvényáramos mérőeszköz, mely a sínfej-repedezettség diagnosztizálásában hasznosítható.
A MÁV-THERMIT Kft. hegesztési be­mutatót tartott, és elhozta a Vasúttörténeti Parkba a MÖSER Ro-V 149 köszörűgépét, mely egy kompakt közúti-vasúti jármű, és alkalmas mind a vasúti-, mind pedig a közösségi közlekedés vonalain szükséges munkák elvégzésére.
Az FKG Kft. munkatársai működés közben mutatták be a Plasser Unimat 08-475 4S típusú korszerű aláverőgépet. A 16 kalapáccsal felszerelt gép jóval hatékonyabban tud dolgozni, mint a korábbi típusok (3. kép). A szerszámszekrényei oldalirányban annyira elmozdíthatók, hogy egyidejűleg a kitérőirány sínszálait is alá tudja verni. Így egy menetben el lehet végezni a szerkezet teljes szabályozását.

3. kép. Munkában az FKG Kft. új alá­verőgépe (Fotó: Szalai Tamás)
Az FKG Kft. bemutatta Lencse típusú, saját tervezésű, univerzális, forgóvázas darus járművét is, mely a vasúti pályát karbantartó személyzet és anyagok szállítására, valamint vontatásra egyaránt használható. A 6 t teherbírású, hidraulikus Palfinger daru, melynek legnagyobb kinyúlása 10 m, az anyagrakodást könnyíti meg, melyhez cserjeirtó adapter is csatlakoztatható. A járműre hóeke, illetve a darura rönk- és párnafarakodó egység, továbbá rotátoros bozótvágó szerelhető fel. A zárt kialakítású, légkondicionált fülkében rögzített ülőhelyeken 10 fő szállítható.
A TEB Igazgatóság munkatársainak segítségével idén is bemutatták a GSM-R-t és a felsővezeték-mérő kocsit.
A nap különlegessége volt a kültéri kiállítóhelyen bemutatott új, egyelőre felső­vezeték- és dinamikai járműjellemzők mérésére alkalmas mérővillamos, amelyet a BKV fejlesztett ki, és a tervek szerint a későbbiekben a vágányok geometriai jellemzőinek mérésére is használható lesz (4., 5. kép). Hogy a járművet beszállítsák a Vasúttörténeti Parkba, nagy összefogásra volt szükség. Ezúton is köszönjük a közreműködő közúti, vasúti és BKV-szakemberek munkáját.

4. kép. A BKV mérővillamosa (Fotó: Szőke Ferenc)

5. kép. A BKV mérővillamos fedélzeti műszerei (Fotó: Szőke Ferenc)

Aranycsákány krampácsverseny

A Pályavasúti Nap egyik legnagyobb érdeklődéssel várt programja az immár 10. alkalommal megrendezett Aranycsákány krampácsverseny volt. A méltán népszerű program évről évre a pályás szakterület egyes nehéz fizikai munkával járó munkaelemeibe és az azokhoz szükséges munkaeszközökbe nyújt betekintést.
A hat versenyző csapat a szakma különböző területeit képviselte. Két csapat érkezett a MÁV Zrt.-től (Pályavasúti területi igazgatóság Miskolc és Szeged), de megmérette magát a MÁV FKG Kft. és a MÁV-HÉV Zrt., továbbá csapatot indított a GYSEV Zrt. és egy külső vállalkozó is.
Feladatuk idén két-két talpfa kicserélése, majd kiszabályozása részben kézi módszerekkel, részben pedig kisgépes technológiával volt. A fő értékelési szempontok: a munkára fordított idő és a munka minősége, melyet idén egy gőzmozdonynak a munkaterületen való végighaladása során, a kicserélt talpfa alatti úgynevezett vaksüppedés mérésével ellenőriztek.
A versenyt a munkaterület melletti peronról nézhették a látogatók. A csapatokat buzdító közönségnek Ikker Tibor, a GYSEV Zrt. vezérigazgató-helyettese, pályavasúti igazgatója közvetítette a küzdelmet, és ismertette az éppen végzett munkaelemeket, s felolvasta a csapatok bemutatkozó költeményét. A szakmai zsűri egyéb szempontokat – az előírt technológiától való eltérés, a használt eszközök megítélése, fa- és csavarvédelem, aljbeosztás, az alj merőlegessége, hosszirányú helyzete, alátétlemez helyzete, furat-síncsavar helyzete, alkalmazott fúróátmérő, csavar­biz­tosító gyűrűk rugóhézaga, aláverés szakszerűsége, nyomtávátmenet kialakítása – figyelembe vevő értékelése után alakult ki a végeredmény.
Az első két helyen a MÁV Zrt. csapatai végeztek. A győzelmet a szegedi pályavasúti területi igazgatóság Kecskeméti Vitézek, a második helyet pedig a miskolci pályavasúti területi igazgatóság Borsodi Sínhajlítók csapata szerezte meg. Bronzérmes lett a MÁV-HÉV Zrt. Gördülő Zúzottkövek brigádja. A győztesek egy évig birtokolhatják az Aranycsákányt. A Lédeczi Bertalan főpályamester által menedzselt csapat kapitánya Arucknecht Csaba, tagjai Balogh Roland, Csík István, Kovács Tibor, Kun Gábor, Kutasi Károly, Martus László, Mészáros István, Nagy Zoltán, Pocsai László, Tóth Krisztián és Vígh Gyula voltak. Csak második alkalommal vettek részt a versenyen, de kiváló idővel és vaksüppedés-eredménnyel megérdemelten állhattak a dobogó tetejére.
Versenyen kívül, bemutató jelleggel, nagy sikert aratva cserélt ki egy-egy talpfát két, központi és területi vezetőkből álló – Völgyesi Zsolt Károly általános és műszaki vezérigazgató-helyettes nevével fémjelzett, illetve központi pályavasúti szolgáltatások és pénzügyi területen dolgozókból verbuválódott, dr. Rónai Péter pályavasúti szolgáltatások igazgató nevével fémjelzett – amatőr csapat. Bár az idejük elmaradt a profikétól, munkájuk minősége, vaksüppedés-eredményeik elismerésre méltóak voltak (6., 7. kép).

6. kép. Völgyesi Zsolt Károly csapata, a Vezér csákány (Fotó: Szőke Ferenc)7. kép. Dr. Rónai Péter csapata, a Papír­csákány (Fotó: Szőke Ferenc)
A szervezők – akik a Pályavasúti Napot családi programként is ajánlották – a szakmai programok mellett a gyerekekre is gondoltak, akik a Vasúttörténeti Parkban felállított légvárat egész nap ingyen használhatták. Ha már elfáradtak az ugrálásban, az Orient csarnokban kialakított gyereksarokban megpihenhettek, a babzsákfotelekben ellazulva megörökíthették élményeiket a látottakkal kapcsolatban, a rajzversenyen pedig akár LEGO terméket is nyerhettek. A szakmai kvíz kitöltői bizonyíthatták, hogy a Füsti területén található műtárgyakról, valamint a Pályavasút üzemeltetéséhez alkalmazott korszerű diagnosztikai berendezésekről megfelelő ismeretekre tettek szert. A teszt helyes kitöltői között ajándékcsomagokat sorsoltak ki. A humort kedvelők a bohóc és a bűvész előadását kísérhették figyelemmel, megfelelő sminkről az arcfestők gondoskodtak. Hogy egy gyermek se menjen haza üres kézzel, távozás előtt különböző formájú lufit hajtogattak nekik. Persze a legnagyobb sikert és élményt az e napon ingyenesen igénybe vehető kerti vasúton való utazás jelentette (8. kép).

8. kép. Gyerekek a kerti vasúton (Fotó: Tóth Axel Roland)
Zárásként Sárvári Piroska üzemeltetési főigazgató összefoglalójában rendkívül sikeresnek értékelte a rendezvényt, mely a szakmaiságán túl ezúttal is lehetőséget biztosított munkatársainknak arra, hogy a kellemes környezet adta keretek között kikapcsolódjanak, ismerkedjenek, beszélgessenek. Megköszönte a szervezők munkáját, majd Virág István pályalétesítményi igazgatóval együtt adta át a Krampácsverseny díjait.
Ezúton mondunk köszönetet támogatóinknak, akiknek Pályavasúti Nap sikeres megszervezésében és lebonyolításában nagy érdemeik voltak: Swietelsky Vasúttechnika Kft., Dömper Kft., MÁV Vagon Kft., MÁV KFV Kft., Metalelektro Méréstechnika Kft., MÁV-THERMIT Kft., ViaCon Hungary Kft., Fabetker Kft., Sika Hungary Kft., Voestalpine, Geosyntetic Kft., MSC Kft., SoDeGo Consulting, KRAIBURG STRAIL GmbH & Co, Ferrobeton, BKV Zrt., Csomiép Kft., AlPlastic Kft., Mageba Hungary Kft., Gradex Kft., Vasúti Hidak Alapítvány.

A cikk folytatódik, lapozás:1
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©