A Salgótarjáni úton (ahol később a Járműkísérleti Osztály is működött) már 1887-ben létesített a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) egy vegyészeti laboratóriumot, akkor elsősorban a gőzmozdonyok üzemeltetésével összefüggő víz-, szén-, kenőanyag- és esetenként fémvizsgálatok elvégzésére.
A vasúti járművek vontatási, energetikai, fék- és futástechnikai vizsgálatai céljára mérőkocsik üzemeltetése szükséges, ugyanilyen járművek kellenek a pálya­minősítéshez is.
Az első mérőkocsit a MÁV már 1891-ben üzembe állította, elsősorban az új beszerzésű gőzmozdonyok tulajdonságait, valamint a vontató és vontatott járművek féktechnikai jellemzőit vizsgálták. Az akkoriban már igen eredményes vasúti járműgyártás tevékenységéhez jelentős mértékben járultak hozzá a mérőkocsis vizsgálatok eredményei.
Az idő előrehaladtával a különböző vasúti szakágak feladatainak megoldására egyre több mérőkocsi szolgálta és szolgálja a vasútüzem biztonságát és fejlesztését. Pályajellemzők, a felsővezeték minőségének rendszeres időközönkénti folyamatos ellenőrzése alapozza meg a fenntartási tevékenységet, a járműveknél elsősorban a vontatási, futástechnikai és energetikai jellemzők pontos meghatározása a feladat.
Az 1960-as évek elejétől a Ganz-MÁVAG-nak is volt saját mérőkocsija, ugyanakkor az új járművek mérési feladatainak ellátásában a MÁV is rendszeresen közreműködött saját mérő járműveivel.
Amikor a Járműkísérleti Osztály csatlakozott a Vatukihoz, akkor a stratégiai szemléletű munkatársak mellé gyakorlati tevékenységet folytató szakemberek is kerültek, akik működtették a futástechnikai, energetikai mérőkocsikat. Ezek a mérőkocsik az általuk szolgáltatott adatokkal szerves részét képezték a MÁV működésének, tehát olyan tevékenységet végeztek, amelyek megkerülhetetlenek voltak például a MÁV biztonsága, gazdaságossága szempontjából. A két tevékenység együtt folyamatosan, komplementerként kiegészítette egymást.
Az összehangolt tevékenységre jó példa: az 1990-es évek végén Varga Jenő, Béres István és munkatársaik kidolgoztak egy olyan mérési szisztémát, amely tulajdonképpen Európában akkor csaknem egyedülálló volt. Kifejlesztettek egy mérőkocsit, illetve az abba beépített mérőrendszert, amely kettős szempontból mérte a pálya állapotát (2. ábra). Egyrészt a hagyományos statikus módszerrel, a pályamérés hagyományos elvei alapján, másrészt pedig a jármű dinamikus futása alapján. Nyilvánvalóan a jármű dinamikus futása szerint a pálya megítélése sokkal praktikusabb, mert a jármű fut a pályán, és a futás jellemzőiből célszerű eldönteni a pálya minőségét, kombinálva a hagyományos módszerrel, amely elsősorban a geometriai méretek megítélésére koncentrál. Később Varga Jenő és Béres István eredményeit felhasználva alakították ki az FMK–007 mérőkocsi járműdinamikai mérőrendszerét (3–5. ábra).

A Vatuki igen sok mérést végzett el ezzel a módszerrel, és a hálózat 1700 km-es szakaszára javasolta, hogy a könnyű építésű motorkocsiknál sebességnövelést lehet elérni a mozdonyos üzemhez képest. Ez a kettős sebesség számos európai vasútnál bevett gyakorlat, a MÁV is alkalmazta a két világháború közötti időszaktól, viszont az empirikus megközelítés helyett egzakt mérési eredmények álltak rendelkezésre. Egy fillér beruházás nélkül 40-ről 50 km/h-ra vagy 70-ről 80 km/h-ra lehet emelni az engedélyezett sebességet.

Az igazi menetidő-megtakarítást természetesen a 40-ről 50 vagy esetleg 60 km/h-ra emeléssel lehet elérni. Ennek egy részét sikerült is bevezettetni a pályaszolgálatnál, ami az Intézet óriási sikere volt.
A járműkísérleti tevékenység általában a következő témaköröket ölelte fel:

• Vasúti járművek alvázának és szekrényvázának szilárdsági vizsgálata, egyebek között a hatósági előírásoknak megfelelőség igazolása.
• Féktechnikai vizsgálatok.
• Vasúti járművek futásbiztonsági mérése és minősítése.
• Futástechnikai mérések, vizsgálatok.
• Vasúti és közúti járművek hőtechnikai vizsgálata és minősítése.
• Vasúti járművek és gépek munkavédelmi vizsgálata.
• Pálya-jármű alrendszerek (sín/kerék) köl­­csönhatásának vizsgálata.
• A vasúti méréstechnika fejlesztési tevékenységének végzése.
• Járműfejlesztési kutatások, vizsgálatok végzése.