Mindezeket a feladatokat a Vatuki és utódintézetei a MÁV megrendelései mellett jármű- és alkatrészgyártók felkéréseire is végezték, ezzel jelentős bevételekkel járultak hozzá a Kutatóintézet költségeihez. A megrendelők között a hazai vasúti járműgyártó ipar mellett külföldi ipari cégek, nemzetközi vasúti intézmények (például az ORE) is voltak, így ezek a bevételek növelték a magyar vasúti szak­ér­telem tekintélyét is. A vasúti vágányokkal kapcsolatos vágánykivetődési és egyéb kísérletek elvégzésére a kutatóintézetnek Herceghalom állomáson volt lehetősége az erre a célra kialakított vágányokban. A 6–8. ábrákon látható kivetődési kísérletet 1978-ban végezték.

A Vatuki, majd a folyamatot 1992-től továbbvivő FKI évente-kétévente évkönyvekben is összefoglalta elvégzett és kiemelkedő feladatait.
Érdekes lehet egy régebbi időszak feladatainak gyűjteménye, nevezetesen a Vatuki 1968-as évkönyvének tartalomjegyzéke:

• Új, progresszív feszített betonalj acél alátétlemez nélküli sínleerősítéssel (Kutasy Lajos).
• Vontatási telepek paramétereinek meghatározása a távlati forgalom adataiból (Varga József).
• Félvezetős vasúti üzemirányító berendezés (Gajer Ferencné, Ragó Mihály).
• Vasúti dízelmotorok izotópos kopásvizsgálata (Dubravcsik Károly, Tóth Lajos).
• A vasúti járművek futását minősítő el­járásokról (Gyuris Pál).
• Dízel vontatójárművek gazdaságos üzemeltetése (Pápay István).
• A hőszigetelés vizsgálata személykocsikon (Kereszty Péter, Kisteleki Mihály).
• A vasúti teherforgalom irányításának elősegítése iránypontrendszer alkalmazásával (dr. Mészáros Pál, dr. Géringer Ferenc, Csermely János).
• Az önköltségszámítás egyes kérdései az új közlekedési forgalomszerkezet kialakítására vonatkozó hatékonysági vizsgálatoknál (dr. Petri Miklós).
• Módszer a kis forgalmú vasútvonalak területi vizsgálatára (dr. Juhász László, Síkfői Ferenc).
• A közlekedési és hírközlési dolgozók részvétele a Kommunisták Magyarországi Pártjának megszervezésében (Gada­necz Béla).