A cikk szerzője:

Vörös József okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos

Magyarországi kisvasutak (6. rész) – MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút

A hazai kisvasutakat bemutató sorozatunkban ezúttal olyan­ról lesz szó, amelyet nem gazdasági érdekek vagy áruszállítási igény hívott életre, mint az eddig is­me­r­tetteket. A második világháború után megváltozott politikai és társadalmi körülmények között született meg a Széchenyi-hegyi Úttörővasút gondolata. Célja a gyerekek politikai nevelése volt. A megszüntetett egyházi és társadalmi ifjúsági szervezetek helyett megalapított úttörőmozgalom számára teremtettek ezzel olyan lehetőséget, amely az ifjúság nevelését tette lehetővé a korszellemnek megfelelően. A vasút 66 éve épült meg – azóta sokat változott a világ. Az akkori Úttörővasútból mára Gyermekvasút lett, ám a hegyek között, völgyek között zakatoló vonattal fiatalok és idősek, hazai és külföldi turisták ma is örömmel utaznak.

 

Különösen akkor, ha ezt télen, meredek, havas, jeges útszakaszon kell megtenni. Így történhetett, hogy a fogaskerekű Sváb-hegy megállójának közelében egy elakadt szállítmány komoly fennakadást okozott a közúti forgalomban. A másik nehézséget a 60 m sugarú sínek beépítési helyre szállítása jelentette, mivel egyenes szálként az ívekben, meghajlítva az egyenes szakaszon nyúlt túl az űrszelvényen. Végül az átépítés 48,3 és részben 48,5 kg/m bontott sínek beépítésével 1990-ben sikeresen befejeződött. A javaslat és a döntés helyességét az idő igazolta. 1995-ben a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzemben megépült a KV–1-75 típusú keskeny nyomközű szintező aláverő gép, amelyik elsősorban az Úttörővasút részére készült, de az ország kisvasútjain más vonalakon is alkalmazták. Ma a pályára engedélyezett sebesség 20 km/h.

7. ábra. Dizel-elektromos mozdony az átalakítás előtt [1]

8. ábra. Dizel-elektromos mozdony az átalakítás után [1]

Biztosítóberendezések

A vasút biztosítóberendezésének kiválasztásakor arra törekedtek, hogy olyan mintavasutat hozzanak létre, ahol a MÁV Tisztképző Intézetének forgalmi szakaszos hallgatói szinte valamennyi berendezéstípust tanulmányozhatják. Kezdetben Morse-távíró készülékkel irányították a forgalmat. Ennek működtetése érdekében a szolgálatot teljesítő úttörőknek nemcsak kereskedelmi és forgalmi ismeretekből kellett vizsgát tenniük, hanem távírdász vizsgán kellett bizonyítani a morzeábécé kifogástalan ismeretét. A Morse-készülékeket 1962-ben a korábbi Déli-vasúttársaság majd a MÁV üzemeltetésében működő induktoros (közismert nevén kurblis) vonatjelző készülékekre cserélték. A falra, gyönyörű fatáblára szerelt telefonkészülékek alatt a fatáblával egybeépített naplózóasztal volt, amelynek magasságát a valamikori MÁV-szabványtól eltérően a 10–14 éves, szolgálatot teljesítő úttörők magasságához kellett igazítani. Érdemes valamennyi állomáson leszállni a vasútról, hiszen az egyes vasútállomások biztosítóberendezéseit végigjárva ma vasúttörténeti kirándulást tehetünk, s valamennyi berendezést működés közben meg is csodálhatjuk. A Széchenyi-hegyi végállomáson mechanikus berendezéssel lehet a kijárati jelzőket és váltókat állítani. Az állításra a forgalmi irodából adnak engedélyt, de a végrehajtás az állomás kijáratánál lévő toronyból történik. A Kázmér utcai útátjárót korábban sorompó biztosította, ezt néhány éves használat után eltávolították. A kezelő őrhely épülete a Normafa megálló mellett még ma is megvan. A Konkoly-Thege úti átkelőnél közúti közlekedési lámpa védte a vasúti forgalmat. A lámpa pirosra váltását a csillebérci állomáson kapcsolták be, s a szerelvény utolsó kocsija automatikusan kapcsolta ki a tilos jelzést. Az átjárónál épített első fénysorompót (lámpajelzőt) 1958 körül lecserélték egy csapórudas („szakállas”) sorompóra. E tel­jes utat elzáró sorompót 1979-ben cserélték csak ki egy modern, új típusú fénysorompóra, ekkor az őrbódét is lebontották. Az Úttörőváros – a későbbi Csillebérc állomásnál már 1948-ban elektrodinamikus, vágányfoglaltságot jelző berendezést szereltek fel, ami akkor igen korszerű megoldásnak számított. A váltókat villamos hajtómű állította. Az Előre – a későbbi Virágvölgy – állomáson mechanikus jelzők vannak, és a váltást, hasonlóan a János-hegy megállóéhoz, helyszíni állítású váltózáras kulcsos berendezés biztosította. A János-hegy megállónál eredetileg rugós váltókat használtak, a szerelvény kerekei „vágták fel” a rugó által alapállásba kényszerített csúcssíneket, majd a kerekek elhaladta után a váltók visszaálltak. Ezeket a váltókat később kézi, ún. kulcsos állításúra alakították át.

9. ábra. A 490,056 gőzmozdony

10. ábra. 490-es sorozatú gőzmozdony jellegábrája [3]

1973-ban a Ságvári-liget állomáson épült ki az akkor legkorszerűbbnek tekintett – a MÁV-nál már használt – ún. Integra-Dominó rendszerű berendezés, amely az állomás sínpályáinak forgalmát irányította és irányítja ma is. A Hárshegy és a Hűvösvölgy állomások váltóinál reteszes biztosítóberendezéseket helyeztek el, amelyek a váltók biztonságos lezárására szolgálnak ma is. A váltókat a helyszínen lehet állítani, míg lezárásuk (reteszelésük) a forgalmi irodából történik. A teljes pályán öt őrbódé segítette a biztonságos közlekedést. Ebből kettő még ma is áll, az egyik a Kázmér úti kereszteződésnél (a Normafa megállónál), a másik Hűvösvölgyben, a vontatási telep bejáratánál. A vasút biztonságát szolgáló jelzőrendszer is korszerűsödött, a korábbi váltózáras biztosító rendszer helyére 1973-ban a Ságvári-liget állomáson elkészült az ún. Integra-Dominó rendszerű biztosítóberendezés, ahol egy táblán lehetett látni az állomás pályarendszerét, hol van éppen vasúti szerelvény, hol van szabad pályaszakasz.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Salamin András: A Buda-hegyvidéki vasutak. Infotop Kft., 2003.
  • [2] 75 éve villamosüzemű a Svábhegyi fogaskerekű vasút. Városi Tömegközlekedési Egyesület, 2002.
  • [3] MÁV Vontatójármű album 1868–1993. MÁV Vezérigazgatóság,1993.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©