Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Magyarországi kisvasutak (6. rész) – MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasút
A híd a szokásos karbantartás mellett ma is jó állapotban, megfelelő esztétikus megjelenéssel viseli a vasúti forgalom terheit.
A Nagykovácsi út feletti ívhíd
A Mélyépítéstudományi Tervező Intézet tervezte 1949 februárjában az Úttörővasút Nagykovácsi út feletti hídját (tervező dr. Menyhárt István). A tervet 1949 augusztusában hagyta jóvá a MÁV Hídosztálya, a tervet ellenőrizte Dénes Emil, jóváhagyta Kováts Alajos.
A vasút kétcsuklós vasbeton ívhídjának áthidaló szerkezete mindössze egy vasbeton lemez alatt két vasbeton ívgerendából áll, amelyre a pályaszerkezet rendkívül karcsú vasbeton oszlopokkal támaszkodik fel, így a híd esztétikus megjelenésében az ív dominál (13. ábra). A csuklók közötti távolság 19,2 m. Az ívet esztétikai megfontolásból kosárgörbével alakították ki (R = 13,0 – 15,0 m). A csuklók egyszerű kialakításúak, az ívszerkezet ezeken a helyeken elvékonyodik, és az alappal való kapcsolathoz a csuklópontban egymást keresztező betonacélokat, ún. X alakú csuklóvasakat helyeztek el. A csuklókban a terhelés hatására létrejövő kismértékű szögforgást ólombetétek teszik lehetővé (14. ábra).
A híd próbaterhelésére 1950. június 17-én Székely Géza vezetésével került sor. A rendkívül rövid idő alatt megépült szerkezet esztétikus, és még hatvanöt év után is jó állapotban szolgálja a Gyermekvasút forgalmát.
Mozgólépcső Hűvösvölgy végállomáson
Ma már kevesen tudják, hogy hazánkban a második mozgólépcső az Úttörővasúton épült. Az elsőt még a háború előtt, 1931-ben szerelték fel a Corvin áruházban. Az ötvenes évek elején megkezdett budapesti metró építését szüneteltetni kellett. A metróhoz viszont megérkeztek a Szovjetunióból a mozgólépcsők, ezeket – a metróépítés leállítása miatt – nem volt hova beépíteni. Ilyen előzmények mellett úgy döntöttek, hogy a hűvösvölgyi végállomáson szabadtéri mozgólépcsőként beépítenek egy szerkezetet a villamos-végállomás és a vasútállomás előtti tér között. A beépítés rövid idő alatt elkészült, és 1955-ben átadták a forgalomnak a mozgólépcsőt, ami egy lépcsőkarral felfelé szállította az utazóközönséget. A vasút télen-nyáron, menetrend szerint járt, a legzordabb téli napokon is legalább két vonatpár közlekedett. Nem csoda, hogy az időjárásnak kitett szerkezet, mivel a folyamatos karbantartás sem volt megoldott, pár éven belül tönkrement, és rövid időn belül elbontották.
A vasút fénykora
A vasút megépítése óta kisebb korszerűsítéseken esett át. 1971-ben spontán kezdeményezésre megszületett az Úttörő- és a későbbi Gyermekvasút hivatalos lapja, a Sihuhu. Első számának 30 példányát még írógéppel és indigóval sokszorosították, és az 1994. évi nosztalgiaszáma is egyszerű kivitelben készült.
Irodalomjegyzék
- [1] Salamin András: A Buda-hegyvidéki vasutak. Infotop Kft., 2003.
- [2] 75 éve villamosüzemű a Svábhegyi fogaskerekű vasút. Városi Tömegközlekedési Egyesület, 2002.
- [3] MÁV Vontatójármű album 1868–1993. MÁV Vezérigazgatóság,1993.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.