A cikk szerzője:

Orbán Zsolt területi igazgató
MÁV Zrt.

XIII. Vasúti Futástechnikai Konferencia, Pécs

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Baranya Megyei Területi Szervezete 2016. október 19–20-án Pécsett rendezte meg a XIII. Vasúti Futástechnikai Konferenciát. Az ötvenéves hagyományoknak megfelelően az előadások a pálya-jármű kölcsönhatás, futásjóság, futásbiztonság fogalomkörhöz kapcsolódtak. Az idei konferenciát két külföldi (svájci és osztrák) szakember is megtisztelte előadásával. Örvendetes, hogy sokévi kihagyás után a mostani rendezvényen nemcsak a pályás, hanem a gépészeti szakma (MÁV-Start) is képviseltette magát mind előadással, mind résztvevőkkel.

A futástechnikai konferencia születése, az első konferenciák

A rendezvény ötvenéves múltra tekint vissza. Az első konferenciát 1966-ban, Veszprémben rendezték meg, és aktualitását az adta, hogy az 1960-as évek elején Polgárdi és Füle között egy siklásos baleset felelőseként a Veszprémi Pályafenntartási Főnökség szakaszmérnökét (Vaszary Pált) és pályamesterét (id. Csek Károlyt) nevezték meg. Vaszary Pál ekkor kezdett el részletesen foglalkozni a pálya és a jármű kapcsolatával, s kitartó munkával saját maga és kollégája védelme érdekében is bebizonyította, hogy az említett baleset nem pályahiba, hanem a kocsi elégtelen műszaki állapota miatt következett be. Az első Vasúti Futástechnikai Konferencia egyik legfontosabb előadása az adott baleset és annak tanulságai voltak.
A második konferencia 1971. október 12–21. között Budapesten volt. A konferencia anyagát a KTE egy 1973-ban megjelent kiadványban adta közre.
A harmadik konferenciára 1975. október 28–30-án, Siklóson került sor. Ennek a konferenciának az anyagát is közreadta a KTE 1978-ban (szerkesztő: dr. Horváth Ferenc). Azóta változó időközökben, Pécsett vagy Pécs környékén rendezik meg az idén fél évszázados múltú konferenciát.

A XIII. Vasúti Futástechnikai Konferencia előadásai

Dr. Szabó András (BME)

Vasúti kerék- és sínkopás, futásstabilitás

Az előadó a vasúti kerék, sínkopás és futásstabilitás kérdéseit különböző modellek segítségével szimulálta. Vizsgálatainak főbb megállapításai:

  • A vasúti járművek futásstabilitása lineá­ris modell keretei között egyszerűen jellemezhető.
  • Nemlineáris modell esetén a vizsgálat időtartományban nehézkesebb, és gyakran nem egyértelmű a kiértékelés.
  • A vasúti kerék és sín kopása dinamikai szimulációhoz kapcsolható.
  • A szimuláció során reális profilalakok nyerhetők, a futásteljesítmény, illetve át­haladt tengelyszám meghatározásához a kopásmodell tényezőinek kísérleti/identifikációs úton való pontosítása szükséges.
  • A járműparaméterek optimálása adott hálózaton sztochasztikus üzem szimulációjára támaszkodva is megvalósítható.

Kiterjedt vasúti hálózaton adott statisztika szerint közlekedő járműsokaság mellett a pálya és a kerék kopása komplex megközelítésben, együttesen szimulálható: A kopott profilok hasonló alakúak, de eltérő futásteljesítmény mellett alakulnak ki.

  • A kerék/sínprofilok kopottsága jelentős hatással van a járművek futásstablitására.


Anka László, Kovács László (MÁV-Start Zrt.)

TSI követelmények a pálya-jármű kap­cso­lat­­ban, az IC+ kocsik fejlesztésének apropóján

A MÁV-Start Zrt. kifejlesztette az új IC+ kocsitípust. A fejlesztés során figyelembe kellett venni a TSI előírásait, melyek a kocsik biztonságos futásának alapjául szolgálnak, és teljesítésük a kocsik nemzetközi forgalomban való részvételének feltétele. Megfelelő pálya hiányában a futástechnikai típusvizsgálatok hazai környezetben nem voltak elvégezhetőek, ezért Ausztriá­ban, az Európai Unió előírásainak megfelelő akkreditációval rendelkező szervezet végezte el a teszteket. Ezeket kiegészítették az ÖBB TS knittelfeldi telephelyén végzett statikus vizsgálatok, melyek során a kisiklás elleni biztonságot, a dőlési együttható, a kerékterhelés és a forgóváz elfordulási nyomatékát vizsgálták. 
Az új IC + kocsitípus főbb műszaki jellemzői:
– Tengelyek száma: 4 tengelyes forgózsámolyos
– Komfortfokozat: 2 osztályú, légkondicionált utastér
– Megengedett legnagyobb menetsebesség: 200 km/h
A vizsgálatokat követően a prototípusok már több mint 1 millió km-t futottak.

Prettner Lukas (Voestalpine Schienen GmbH)

400 UHC HSH minőségű sínek alkalmazása

Kelet-Európában már több országban (Cseh­or­szág, Ma­gyar­or­szág, Bul­gá­ria épí­tettek be 400 UHC minőségű síneket. A tapasztalatok, főleg a szűk ívekben, nagyon kedvezőek. Kopásállóság tekintetében kiváló mind a sínek profilhűsége, mind a kopásállósága. A kerék és sín érintkezési felületén a feszültség és a vezetési erők is jelentősen lecsökkennek, ezáltal a vasúti felépítmény is tartósabb, és csökken a kerék kopása is. Ezt bizonyítják az elvégzett kísérletek is. A kopásállóbb sínek beépítése esetén mind a vasúti kerekek, mind a sínek kopása csökken (1. ábra). Hosszú távon javul a sínek felhasználásának ár-érték aránya.

1. ábra. Eltérő minőségű sínek kopása azonos igénybe­vételnél

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©