A meghatározott kőzettani tulajdonsággal rendelkező kőzetanyagot, míg abból vasúti ágyazati kőanyag termék lesz, a fejtés (robbantás), az aprítás és osztályozás technológiai folyamatából fakadó hatások érik. Az ágyazati kőanyag termékből készített zúzottköveket már a bányaüzemben történő rakodásból, a munkahelyre történő szállításból és ürítésből, esetlegesen az átmeneti depóniaképzésből, továbbá a pályaépítés technológiai folyamatával meghatározottan, azaz elterítésből és a be­dolgozásból, valamint a vágányszabályozásból, az ahhoz tartozó tömörítésből további igénybevételek érik.

Az ágyazati kőanyagnak ezekre a hatásokra történő aprózódását külön tanulmányban lehet és kell értékelni. A forgalom hatásának és az egyéb, az ágyazati kőanyagot érő időbeni hatások tulajdonságváltozását a geometriai tulajdonságok változásával, nevezetesen a szemszerkezet változásával lehet nyomon követni. Az ágyazatot érő hatásokra bekövetkező változást jól szemlélteti az 5. ábra, ahol a vasbeton alj alatti kőgerenda felaprózódott ágyazati anyagát láthatjuk.

Az ágyazat minősítése geometriai tulajdonságokkal

A szemmegoszlás minősítő jellege

A geometriai tulajdonságok körébe az ágyazati kőanyag szemmegoszlását, a hal­mazt alkotó szemcsék szemalakját, az apró- és fi­nom­szemtartalmat sorolja a termék­szabvány.
A kőanyaghalmazok szemmegoszlását az MSZ EN 933-1:2012 szabvány szerinti szitavizsgálattal kell meghatározni. A vizsgálati mintát ki kell szárítani, azután a 0,063 mm nyílású szita felett meg kell mosni, majd meg kell szárítani, hagyni kell lehűlni, és ezután kell a szitálást száraz eljárással elvégezni. A szitavizsgálathoz a szabvány szerinti szitákat kell használni. Az MSZ EN 933-2:1998 szabvány úgy rendelkezik, hogy az egyébként szükséges szitákon kívül alkalmazni kell a nálunk is megszokott, hagyományos, ún. „alap” szitasort, amely a 0,063; 0,125; 0,25; 0,5; 1; 2; 4; 8; 16; 31,5; 63; 125 mm nyílású lyukbőségű szitákat tartalmazza.
Az MSZ EN 933-1:2012 szerint a szitavizsgálat vizsgálati adagjának tömege a legnagyobb szemnagyság függvénye (1. táblázat).

Az MSZ EN 13450:2003 termékszabvány szerint a vasúti ágyazati zúzottkő legkisebb szemnagysága d = 31,5 mm, legnagyobb szemnagysága D = 50 mm vagy D = 63 mm. A vasúti ágyazati zúzottkő MSZ EN 933-1:2012 szabvány szerinti szitavizsgálattal meghatározott szemmegoszlása elégítse ki a 2. táblázat szerinti szemmegoszlási osztályok valamelyikének követelményeit. A 31,5–50 mm névleges szemnagyságú, A–C szemmegoszlási osztályú vasúti ágyazati zúzottkő 2. táblázatban található szemmegoszlási határgörbéi a 6. ábrán láthatók. A vizsgált minták szemmegoszlását a megjelent, de visszavont európai szabvány, az EN 13450:2012, az A szemmegoszlási határgörbéinél semmilyen változást nem hozott, csupán a megnevezést pontosította Gc RB A-ra, és elhagyta az F osztályt (3. táblázat).

A szemmegoszlás minősítő értéke

A szemmegoszlási görbék jellemzésére a BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék korábbi kutatásainak eredményeként, a finomsági modulusok analógiájára bevezetett szemmegoszlás minősítő értékét (M) használhatjuk, amely a minősítő szitaméreteken a fennmaradt tömegszázalék metszékeinek összege:
,
ahol mk a szabvány szerinti minősítő szitákon fennmaradt anyag tömeg%-ban,
31,5–50 mm szemnagyságú ágyazati kőanyagnál: k → 22,4; 31,5; 40; 50; 63 mm-es szita,
31,5–63 mm szemnagyságú ágyazati kőanyagnál: k → 22,4; 31,5; 40; 50; 63; 80 mm-es szita,
22,4–40 mm szemnagyságú ágyazati kőanyagnál: k → 16; 22,4; 31,5; 40; 50 mm-es szita.