Budapest-Nyugati pályaudvar keresztaluljáró-felújításának tapasztalatai a BIM-átállás idején a vasúti tervezésben
Előzmény
A szűkített elképzelés megvalósítására 2056 milliárd forint európai uniós támogatás állt rendelkezésre, ezért nagy érdeklődéssel figyelte az Európai Bizottság is a kivitelezéseket. 2023. május 31-én az Európai Bizottság delegációja személyesen jelent meg a DG Regio igazgatójának vezetésével a Keleti pályaudvaron, amelyről a Sínek Világában is részletesen beszámoltunk. A küldöttség, az akkori Keleti Utascentrum megnyitása mellett, a Nyugati pályaudvar fejlesztései, azon belül kiemelten a keresztaluljáró és a személyfelvonó kivitelezésére volt kíváncsi. A bemutató mindkét projektelemnél sikeres volt.
A projekt megvalósítói
A Nyugati pályaudvar keresztaluljáró-felújítása címmel futó munkaprogram szerényebb létszámú volt, mint a Keleti pályaudvar komplex kivitelezésekor, de minden munkatárs a lehető legnagyobb profizmussal látta el feladatát, így sikerült a projektet sikeresen befejezni. Akikre büszkék lehetünk: a MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési Szervezet építészeti fejlesztési szakértői, a Műszaki Tervezési Szervezet tervezői, a debreceni műszaki ellenőri csapat, a budapesti üzemeltetési, valamint az akkori MÁV-START Zrt. delegált munkatársai.
Jelen cikk a Nyugati pályaudvar keresztaluljáró-projekt megvalósításából kiemelten a műszaki tervezéssel foglalkozik, annak újszerű megközelítésével, azaz a térszkenner és 3D támogatás hogyan alkalmazható a kivitelezésben-művezetésben.
A BIM-tervezés előszobája egy MÁV belső lebonyolítású projektben
A jövőben és talán már a jelenben is szemléletformáló változások mennek végbe a tervezés-kivitelezés-üzemeltetés és ezen területek adatcseréje, kommunikációja kapcsán. Az elmúlt években klasszikusnak nevezhető tervdokumentálási mód és maga a (terv)adatforgalom a szereplők között kétdimenziós tervformátumokban zajlott, leginkább pdf-formátumban, kezdetben kézi makett, majd mindinkább háromdimenziós digitális látványtervekkel kiegészítve, amely makettszerű vagy fotórealisztikus kivitelben készült, esetleg mozgóképekkel, videókkal egészült ki. Ez a tervadatcsere egy új szintre kezd lépni, amelyet ma BIM-nek nevezünk.
A BIM egy angol mozaikszó: building information modeling/management, azaz épület/építmény információs modell/menedzsment. Egy olyan folyamat, amely az építmények és más eszközök fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolását és kezelését foglalja magában:
- folyamat: nem szoftver vagy technológia;
- építmények: épületek, hidak, utak, eszközök, gépészet, technológia stb.;
- fizikai és funkcionális: mindenről tudni, hogy mi, hol van, és mire jó;
- digitális ábrázolása és kezelése: adatalapú és több mint egy terv.
A folyamat lényege és lelke a háromdimenziós modell. Azaz egy minél teljesebben leképzett digitális másolata az eredeti végtelen bonyolult valóságnak. Az alapképletből kiolvasható, hogy ez a másolás a végtelenig bővíthető, végtelen adattal feltölthető. Erre a végtelen adatmennyiségre ugyanakkor nincs szükségünk, ebből mindig a legmegfelelőbb mennyiséget, a szükséges minimumot vagy az optimális maximumot szeretnénk látni. Ez az, amit jelen pillanatban még az emberi oldal dönt el, de részben a digitális fejlődésnek köszönhetően, ebben már a mesterséges intelligencia is segítségünkre lesz/lehet. Ez részben egy jövőkép, főleg Magyarországon, most jelenleg azt az optimumot kell megtalálnunk, ami a BIM-adatbevitel és BIM-adatkinyerés szempontjából a munkánkat és az eredményt a legjobban segíteni tudja. Ugyanis itt jegyzem meg, és ez fontos lesz a jövőben, mind a szakmai, mind a minisztériumi döntéshozói szinteken, hogy a BIM a végtelenig bonyolítható, és bármennyi külső és belső erőforrást fel tud emészteni, de erre sokszor nincs szükség. Ugyanakkor optimális mennyiségben a folyamatokat segíteni tudja, és nyilván nagy precizitású, magas hozzáadott értékű munkák esetén jelentős hasznot is termelhet, ugyanakkor ez nem minden folyamatra igaz és ez nagyon fontos. Egy BIM-folyamatábrán a rendszer egyszerűsített felépítése gyorsan megérthető, még a buktatói, a nagyon nagy belső és külső erőforrásigényére is rámutat (1. ábra).
Hogyan kapcsolódik a 3D tervezéshez és magához a BIM-hez a Nyugati pályaudvar keresztaluljáró-projektje? Az első gondolatoknál sokkal jobban, ugyanis a MÁV és benne a MÁV Műszaki Tervezése is követi a technológiai fejlődést és használja is annak vívmányait.
Nyugati keresztaluljáró tervezés- kivitelezés és a 3D tervezés kapcsolódása
A Nyugati pályaudvar keresztaluljárója az évek során jelentős mértékben elhasználódott, álmennyezete, padló- és falburkolata tönkrement, korrodálódott.
A 2021-es évben a Nyugati pályaudvar nagycsarnokát (Eiffel csarnok) restaurálták és a nagycsarnokból a keresztaluljáróba vezető lépcsők oldalfalát ki is cserélték, 2022-ben a Márványcsarnokot felújították. A felújítási és karbantartási munkák igénye és pénzügyi fedezete elérkezett a keresztaluljáróhoz is. Első körben az álmennyezet felújítási-kiépítési munkáira szólt a megbízás, mert ekkor az első feladatmeghatározás esetén nem tudott prioritás lenni az aluljáró koncepcionális fejlesztése és építészeti átgondolása, mert a későbbi mélyállomási és egyéb beruházások miatt egy karbantartás jellegű beavatkozás volt az előirányzott feladat. Az eredeti arculat megtartása mellett, csak az elhasználódott elemek és anyagok minimális mértékű cseréje a cél. 2022 októberében a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára megbízásából több építészeti konzultáció történt, mert a megváltozott gazdasági helyzet miatt a mélyállomási terv megvalósulásának későbbre tolódásával hosszabb távon megnyugtató képet adó felújítás és átalakítás vált az új elvárássá. A már elkészült és előkészített felújítási tervek fő elemeinek megtartásával, annak kiegészítésével egy, a kor igényeit hosszabb távon is kielégítő felújítási terv megalkotása vált az új feladattá.
Ezek alapján elkészültek a módosított tervek és megkezdődött a kivitelezés pályáztatása. A tervek ekkor még teljesen átlagos, pdf-alapú, kézzel aláírt és visszaszkennelt, azaz nem is vektoros alapú tervadat-szolgáltatások voltak, az akkori és még a jelenleg is használatos ISO-elvek szerint (2. ábra).
Kivitelezés
A kivitelezés a próbabontások megkezdésével 2023 augusztusában kezdődött. A kivitelezésre mindösszesen hat hónap volt kijelölve (3. ábra).
A bontási munkák előrehaladtával felszínre kerültek azok a várható problémák, amelyek – a korszakhoz kapcsolódó minden más projekthez hasonlóan, ahol teljes előzetes feltárás nem történt vagy történhet – már megszokottak. Előkerültek a különböző síkkoordinációs nehézségek, a szerkezeti pontatlanságok, a közmű- és technológiai anomáliák. A szoros és zárt határidővel rendelkező projektek esetén ilyenkor a megbízó és a tervező-művezető sorozatos akadályoztatási fenyegetettségben van vagy kerül egy adott ponton. Az idő-ár-kivitelezhetőségi háromszögben a legtöbbször nem a műszaki-építészeti és/vagy pénzügyi szempontok válnak döntővé, elsődlegessé, mert általában kiszolgáltatott a megrendelő az időnek és a kivitelezőnek. Ilyenkor egy segítsége, de az kifejezetten nagy előnye lehet a megbízó-tervező részlegnek, ha a háromdimenziós technológiákkal támogatott azonnali problémamegoldó képességgel rendelkezik.
A teljes kivitelezési folyamatot lefedő, azonnali beavatkozásra és tervezésre is képes művezetői tevékenység elengedhetetlen. Így a kivitelezés előrehaladtával folyamatosan pontos és atombiztos adatok alapján azonnali és megfelelő műszaki, valamint egyúttal költséghatékony döntések hozhatók, a kivitelezői egyszerűsítések és változtatások (részben) kivédhetők, mert ebben az esetben a megbízó nem lesz teljesen kiszolgáltatott a kivitelező által és felé. Ez a jövőben a BIM-tervezéssel és kivitelezéskövetéssel még jobbá, komplexebbé válhat. A MÁV ezeket az új technológiákat is kihasználva vitte sikerre a keresztaluljáró-projektjét, mert a tervezés és a kivitelezés közti hosszú pályáztatási időszakban a MÁV Műszaki Tervezés beszerzett egy térszkennerflottát, amely 2023 végén már majdnem egy éve bevethető volt. 2023 októberében a bontási munkák előrehaladtával az egész aluljáró beszkennelésre került.
A bevezetőben látható ábrán így a BIM-folyamatokban egészen a negyedik lépcsőig eljutott a projekt. Azaz a beszkennelt állományból ArchiCAD-specifikus pontfelhőállomány készült, amelyből egy szerkeszthető modellt épített fel a MÁV Műszaki Tervezése.
A Leica RTC360 térszkennerrel (4. ábra) a több mint 100 méter hosszú aluljárószakasz és feljárói, jelen esetben 27 darab állásból, felszkennelésre kerültek.
Az adatmennyiség Leica Cyclone REGISTER 360+ programmal került kiolvasásra, amelynek a nyers adatmennyisége 11,8 GB nagyságú fájlból egy 30 GB-os kiolvasott fájlt készített (5. és 6. ábra). Így egy .raf kiterjesztésű fájlt kaptunk. Ebből egy .e57 típusú fájl készült, amely már beolvasható az építészek által használatos ArchiCAD-be. Ennek a fájlmérete ekkora adatmennyiség esetén 1-3 GB, de mi a használhatóság miatt ritkább adatmennyiséggel, egy körülbelül 1 GB-os pontfelhőfájlt készítettünk a .e57-es fájlba.
A térszkenner 360 fokban gömbre vetített fotódokumentációt is készít, amely beépül a színes pontfelhőalapú fájlba (.raf). Ezt különböző, jelenleg ingyenes nézegetőprogramokkal tudjuk behívni, mi jelen esetben TruView nevű nézegetővel dolgoztunk (7. ábra).
Általában a nézegető és az ArchiCAD-be behívott pontfelhőállományt egyszerre használjuk. Az ArchiCAD-be importált fájlt ezután mint szerkesztési segédhálót tudjuk használni a modellezéshez és az esetlegesen szükséges kétdimenziós precíziós metszetek, alaprajzok vagy homlokzatok elkészítéséhez, részletrajzok alapraszterének. Az importálást követően a pontfelhőállományt mint tárgyat kezeli a program. Lehet szeletelni, metszeni, axonometrikus vagy perspektivikus nézeteket venni róla, körbe- vagy bejárni azt.
Jelen projektben a háromdimenziós, azaz BIM-hez köthető tervfeldolgozás és menedzsment ezen a szinten még megállt.
A pontfelhő alapján készült modell egyéb adatmennyiséggel nem került feltöltésre, amelyből alapvetően költségvetés és további üzemeltetésre alkalmas háromdimenziós adatfájl készíthető, de így is sok, a projektben felmerülő probléma volt orvosolható vele, és a látványtervezési alapoknak megfelelő volt.
Nézzük konkrétan, mely, a jelen projektben felmerülő problémakörök segítségében volt a háromdimenziós szkennelés adatai alapján a pontfelhő vagy a belőle készülő modell a segítségünkre:
- lejtésviszonyok és síkmeghatározási kérdések;
- közmű- és elektromos rendszerek elhelyezései, ütközésvizsgálatok;
- alacsony vagy szűk keresztmetszetek esetén a maximális szélességi és/vagy magassági geometria kihasználása a közművek és technológiák megfelelő elhelyezésével;
- burkolati síkok, találkozási pontok, fugaképek, beépített bútorok precíziós elhelyezései;
- akár 100 m hossz feletti egyenetlen felületek burkolási síkmeghatározásai, síkkoordinációi, változó burkolástechnikák összeegyeztetései minimális térveszteséggel;
- búvóterekkel, maradék terekkel való tervezési lehetőség, bevonása a hasznos terek területébe, pontos burkolási és közműfelhasználási módokkal;
- meglévő-megmaradó lépcső, lift és egyéb síkok precíziós koordinálása a tervezett síkokkal, burkolatokkal, fugaképekkel, lejtésviszonyokkal;
- minimalizált álmennyezeti terekben és szakaszokban, változó álmennyezeti síkokban elhelyezendő technológiák és közművek elhelyezése;
- meglévő közművekhez való csatlakozás, új vízelvezető rendszerek és aknák precíziós kialakításai, meglévő-megmaradó szerkezeti keresztmetszetekben, műtárgyakban;
- folyamatos háromdimenziós skiccek és látványtervek készítése, vezetői és minisztériumi beszámolók készítése pontos adatok alapján.
ArchiCAD-ben pontfelhőadatok alapján modell felépítése és modellalapú színezett 3D axonometrikus kivágat árnyékolva.
axonometrikus térszelet nézeteként
A 8–11. ábrákon bemutatott ponthalmazból több lépésben elkészített modellel eljutunk a kivitelezésig, amelyet a 12–16. ábrák szemléltetnek.
Összegzés
A felvázoltak alapján eljutottunk egy olyan még észszerű idő- és munkamennyiség-befektetéshez a háromdimenziós eszközökkel, amely a projekt esetén úgymond megtérülő befektetésnek nevezhető. Jelen szóhasználattal hivatalosan ez nem „BIM”, de a háromdimenziós tervezés és a háromdimenziós adatok észszerű és hasznos felhasználásának a köre, a BIM előszobája. Az ez után következő adatokkal és információkkal való modellkiegészítések, különböző információkkal való feltöltések és a kizárólag háromdimenziós adatforgalom a szereplők között jelenleg kimutatható hasznot nem hoznának, hoznak, sőt mint inkább felesleges időt, IT-kapacitást és emberi erőforrást kötnek, kötnének le, azaz veszteséget generálnának. Ahhoz, hogy ez egy pont felett ne veszteséges legyen, az építőipar egyéb szereplőinek és a teljes társtervezői szegmensnek egyazon háromdimenziós adatforgalmon alapuló tervezés-kivitelezés-üzemeltetési ügymenetre kellene átállnia. Mint látjuk, ez minisztériumi elvárás már, ezért állunk elébe, de addig is ügyelve az ár-érték és a költséghatékonyság szegmenseire, vegyesen használjuk a „klasszikus” kétdimenziós – legyen az papíralapú vagy digitális – és az elektronikus háromdimenziós technológiákat, mert a legfontosabb szegmensünk és célunk a tervezés és annak megvalósulása, nem a túlterjengő digitalizáció kiszolgálása. Ezt nem szabad elfelejtenünk!
Stáblista
Projektmenedzser: Hangya Éva Zsuzsanna – MÁV Zrt. Projektiroda
Építésztervező: Soós Gergely – MÁV Zrt. Műszaki Tervezés
Egyéb tervezői munkák: MÁV Műszaki Tervezés
3D szkennelés: Kardos Zsuzsanna, Suhajda Richárd – MÁV Zrt. Műszaki Tervezés
Kivitelezés: Mega-Logistic Zrt.
Műszaki előkészítés: MÁV Zrt.
Műszaki lebonyolítás: MÁV Zrt. Debreceni Mérnöki Iroda