Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata

A Budapest–Szob–országhatár-vasútvonal a Szent Mihály-hegy lábánál, a Dunakanyarban, a folyam bal partján halad. A Szent Mihály-hegyen az alapkőzet eróziója az utóbbi 10-12 évben jelentősen megerősödött, aminek oka a klímaváltozás, a taposási kárt okozó nagyvadállomány túlszaporodása, valamint a hajdani kőbányák művelésének utóhatása. A közel 600 000 m2 területű vízgyűjtő katlanokban a májusban és júniusban lehulló nagy mennyiségű csapadék hatására villámárvizek alakulnak ki, és a víz akadálytalan lefutását az teszi lehetővé, hogy az erdő lombkoronája összezárt és a fák árnyéka miatt nem nő ki a fű és a lágyszárúak. 2010-től az eróziós károsodás rendszeressé vált, a hegyoldalról leomló törmelék és sár a vasúti pályára kerülve ellehetetlenítette a vasúti forgalmat. tovább »

Nem mindenki számára ismert, hogy a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. megalakulásához 1958-ban egy sínhibából bekövetkezett vasúti baleset vezetett, amely után a bíróság kötelezte a Magyar Államvasutakat a sínek belső anyagának vizsgálatára. Ezután, 1959. június 19-én megalakult a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Főnökség (KFF), a társaság elődszervezete (1. ábra). A KFF a MÁV egyik szervezeti egységeként működött 1993-ig, ezt követően a Pályagazdálkodási Főnökség keretein belül végezte tevékenységét 1996-ig. Az akkori elvárásoknak megfelelően 1996. szeptember 1-jén a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. megalapította a jelenlegi MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft.-t (továbbiakban MÁV KFV Kft.) tovább »