A cikk szerzője:

Dávid Béla üzembiztonsági szakértő
GYSEV Zrt.

A szintbeni vasúti átjárók fejlesztése (5. rész) – A vasúti átjárók biztonsági vizsgálata a GYSEV Zrt. magyar és osztrák vasútvonalain

A Közlekedésbiztonsági Kuratórium (Kuratorium für Verkehrssicherheit, KFV) a Győr– Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt.-vel (GYSEV/Raaberbahn) és a győri Széchenyi István Egyetemmel (SZE) határon átívelően együttműködve valósította meg a SiEBa­BWe-projektet (Sicherheitsinspektionen bei Eisenbahnkreuzungen entlang der grenzüberschreitenden Bahnlinien im Burgenland und in Westungarn – Vasúti út­átjárók biztonsági vizsgálata a burgenlandi és nyugat-magyarországi határon átnyúló vasútvonalakon). A projekt célja a közlekedés biztonságának növelése a vasúti átjárókban, az ott tanúsítandó helyes magatartást elősegítő szemléletformálás és a lakosok szubjektív biztonságérzetének növelése. A vasúti átjárók – főleg a fénysorompóval nem ellátottak – balesetveszélyes helyzetet jelentenek a közúton és a vasúton közlekedők számára. A határ menti területeken ráadásul a közúti közlekedés vasúti átjárókra vonatkozó szabályai eltérőek Ausztriában és Magyarországon, ezért a járművezetők hely-, illetve szabályismeretének hiányosságai miatt esetenként végzetesek a következmények. Ezért voltak fontosak ezek a vizsgálatok, és a projektben elvégzett feladatok kézikönyvben való rögzítése.

A biztonsági vizsgálatokhoz a GYSEV Zrt. magyarországi vonalszakaszain 23, az ausztriai Raaberbahn és FHÉV (Fertővidéki Helyiérdekű Vasút) vonalain öt vasúti átjárót választottak ki.
Ezeknél az átjáróknál a két országot érintő jogi keretfeltételek alapján helyszíni műszaki felmérések, forgalomtechnikai vizsgálatok és forgalomszámlálások (kézi és gépi) adták a kiértékelés alapjait. Ezzel párhuzamosan a környező háztartásokra, lakosokra kiterjedő kérdőíves felmérések és a vasúti átjárót használókkal interjúk készültek a két ország vasúti útátjáróin való közlekedési szokások megismerése céljából. A válaszok (biztonságérzet, veszélytudat, magatartás) a szemléletformáló intézkedések kidolgozásához szolgáltak alapul.
Mindezek eredményeként olyan intéz­kedések váltak meghatározhatóvá, amelyek hozzájárulnak a vasúti átjárók közle­ke­dés­biz­ton­sá­gának növeléséhez.
A ki­­választott vasúti átjárók felújítására, a szükséges oktatás-képzés fő irányaira konkrét javaslatok születtek, valamint az osztrák‒magyar határ menti térségre szemléletformáló kampányt dolgoztak ki.

A projekt fő tanulságai

Jogszabályi környezetben található főbb eltérések a magyarországi jogszabályokhoz képest:

  • A költségek viselése: A meglévő átjáró szerkezetbeli átalakításának, annak jövőbeli megőrzési és fenntartási költségeit – ha nem történt közös megegyezésen alapuló szabályozás a vasúti vállalat és a közútkezelő között – fele-fele arányban kell elosztani a vasúti vállalat és a közútkezelő között (vasúti törvény 48. § 2. bekezdés). Kérelmet követően (három éven belül) a hatóságnak egy szakértői bizottság segítségével meg kell állapítania a költségeket a vasúti útátjáró közlekedési környékén végzett átalakítás költségeinek bevonásával (3. és 4. bekezdés).
  • Büntetőfeltételek: A vasúti törvény 162. paragrafusa meghatározza, hogy e szövetségi törvényben elfogadott, a szintbeni vasúti átjárók megközelítésekor és az azokon való áthaladáskor tanúsítandó magatartásra, illetve a szintbeni vasúti útátjárót biztosító közlekedési jelzőtáblák figyelembevételére vonatkozó előírások megsértése esetén 726 euróig (kb. 220 ezer forintig) terjedő pénzbüntetést kell kiszabni.
  • Biztosítási mód: Biztosítás a vasúti jármű által kibocsátott hangjelzéssel már csak olyan vasúti átjáróknál használható, ahol kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalom van, és ahol a pályaszakasz egész évben megfelelően belátható.
  • Műszakilag nem biztosított útátjárók: 17 éven belül korszerűsíteni kell a biztosítási módot az új rendeletben előírt szintre.
  • Gyalogosok, kerékpárosok: Csak gyalogosoknak kialakított vasúti átkelőhelyek, csak kerékpárosoknak kialakított vasúti átkelőhelyek vagy vasúti gyalogos- és kerékpáros-átkelőhelyek esetén három éven belül korszerűsíteni kell a biztosítási módot az új rendeletben előírt szintre.
  • Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla kiegészítő táblája (lásd a képet) azt jelenti, hogy ügyelni kell a vonat hangjelzésére. Az ilyen táblával jelölt vasúti útátjárók előtt látó- és hallószervünkkel meg kell győződnünk arról, hogy biztonságosan haladhatunk-e át. Adott esetben ki kell kapcsolni az autórádiót.

„Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla kiegészítő táblája

  • Ausztriában az útátjáró fényjelző készüléke alapesetben sötét, ami azt jelenti, hogy az útátjárón szabad az áthaladás. Ezzel szemben Magyarországon, ha nem villog a fehér fény (tehát sötét), akkor az a készülék műszaki hibáját jelenti. Ebben az esetben csak akkor szabad áthaladni a vasúti útátjárón, ha megállás után a vasúti útátjáró kellően belátható, és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.

Egységes útátjáró-vizsgálati lap elkészítése

A vasúti átjárók fenntartását végző pályafenntartási és biztosítóberendezési utasításokban szereplő felülvizsgálati lapokat a projekt szakemberei egységesítették, és kiegészítették az útátjáróra vonatkozó fontosabb adatokkal, így egységes „Útátjáró-vizsgálati lap”-ok alkalmazhatók, melyek egyúttal a hatósági nyilvántartások adatszolgáltatását is megkönnyítik.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • Aigner-Breuss, E.; Aleksa, M.; Braun, E.; Machata, K.; Knowles, D.; Runda, K.; Stefan, Ch., Tomasch, E. (2013): MANEUVER – Entwicklung von MAssnahmen zur Vermeidung von FehlverhalteN an EisenbahnkreUzungen mit Hilfe der VERkehrspsychologie. Ein Leitfaden für PraktikerInnen und EntscheidungsträgerInnen. Projekt finanziert im Rahmen der Pilotinitiative Verkehrsinfrastrukturforschung 2011 (VIF2011). Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie und ÖBB-Infrastruktur AG. Kuratorium für Verkehrssicherheit (KFV), Austrian Institute of Technology (AIT), TU Graz, Institut für Fahrzeugsicherheit. Wien.
  • Effix (2013) Beurteilung der Sicherheit von Eisenbahnkreuzungen. Interner Ergebnisbericht. Sopron.
  • Effix (2013) Bevölkerungsumfrage betreffend die Bewertung der Sicherheit von Eisenbahnkreuzungen in der West-Pannonischen Region. Interner Ergebnisbericht. Sopron.
  • Knowles, D. Tischler, Ch. (2009): Pilotprojekt: Wirksamkeit der Rotlichtüberwachung an einer ausgewählten Eisenbahnkreuzung mit Lichtzeichenanlage. Kuratorium für Verkehrssicherheit & ACTES Consultants Technology & Engineering Services GmbH. Im Auftrag der Niederösterreichischen Landesregierung, Gruppe Raumordnung, Umwelt und Verkehr. Wien.
  • Konrád, G. (2013): Vasúti útátjárók és balesetek a GYSEV Zrt. által üzemeltetett vasútvonalakon. Tanulmány, Sopron.
  • Kuratorium für Verkehrssicherheit, Raaberbahn Gesellschaft und Széchenyi Universität Győr (2013): Eisenbahnkreuzungen. Wichtige österreichische und ungarische Rechtsquellen. Bericht im Rahmen
  • des Projektes SiEBaBWe.
  • Kuratorium für Verkehrssicherheit, Raaberbahn Gesellschaft und Széchenyi Universität Győr (2013): SiEBaBWe AP03 – Erhebungen an EK. Seitenradarmessungen und Sicherheitsinspektionen an 28 Eisenbahnkreuzungen. Interner Arbeitspaketbericht.
  • Parker, D., Manstead, A. (1996): The Social Psychology of Driver Behavior.
  • In: Semin, G. und Fiedler, K. (Hrsg.): Applied Social Psychology. Sage, London, pp. 198–223.
  • Pripfl, J. (2009): Human Factors bei Eisenbahnkreuzungsunfällen: Ein Überblick über internationale Studienergebnisse. In: Gürtlich, G.H. & Thann, O. (Hrsg.): Sicherheit von Eisenbahnkreuzungen. Tagungsband 2008 und Ergebnisse der Arbeitsgruppen 2009. Österreichische Verkehrswissenschaftliche Gesellschaft, ÖVG Spezial Band 94, Wien, pp. 39–45.
  • Schlag, B., Rössger, L., Schade, J. (2012):
  • Regelbefolgung – Ein Modell der Einflussgrößen. Zeitschrift für Verkehrssicherheit 58, 2, pp. 62–67.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©