A cikk szerzője:

Kummer István okleveles építőmérnök, ny. főosztályvezető

Vikár László osztályvezető
MÁV Zrt.

A XXIII. Vasúti Építészeti Napok

2017. szeptember 27. és 29. között Esztergomban, a Bellevue Hotelben rendeztük meg a XXIII. Vasúti Építészeti Napokat. Az eredetileg két-három évente, változó helyszíneken tartott konferenciasorozat – korábbi nevén Magasépítményi Napok – 15 évi szünet után tavaly indult el ismét a MÁV Zrt. és a Vasúti Építészeti Alapítvány közös szervezésében. A konferencián közel 100 fő vett részt, 90%-ban a MÁV Zrt. alkalmazottai. A három nap alatt 16 előadás hangzott el, és a résztvevők megtekintették Esztergom vasútállomáson az intermodális csomópont kivitelezési munkáit, továbbá az ott folyó régészeti feltárásokat.

A konferenciát a MÁV Zrt. részéről Nagy Krisztián igazgató (Pályavasúti Területi Igazgatóság Budapest) nyitotta meg, majd Esztergom Város Önkormányzata képviseletében Besey László tartószerkezeti, geodéziai, geotechnikai, épületfizikai szak­értő, az építészeti tervzsűri tagja köszöntötte a résztvevőket.
Az első napon két blokkban hat előadás hangzott el.

Kormányos Anna építészmérnök, rehabilitációs környezettervező szakmérnök

Vasúti épületek és környezetük akadálymentesítése

A nyitó előadásból átfogó képet kaptunk a téma sokrétűségéről és kimeríthetetlenségéről. Az előadás rávilágított arra, hogy e téma érintettjei a mozgás-, látás-, hallássérültek körén túl az értelmi sérültek, a csökkent mozgásképességűek, idősek, gyerekek és kísérőik, a nagy csomaggal közlekedők vagy épp a helyismerettel nem rendelkezők (pl. külföldiek) is. Ezért az akadálymentesség jóval tágabb jelentésű, mint ahogy az a közgondolkodásban él. Akadálymentességen nemritkán csak az érintettek egy bizonyos körére vonatkozó részleges akadálymentességet értik. Az elhangzottak jó alapul szolgálhatnak a jövő utasforgalmi tereinek alakításához [1].

Koppányi László kiemelt szakértő, MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóság

Vagyonvédelmi rendszerek kialakításának lehetőségei a MÁV Zrt. épületeinek felújításával kapcsolatban

Az előadás a vasúti létesítményfelújítások vagyonvédelemmel összefüggő kérdéseit és megoldási lehetőségeit járta körbe, hangsúlyozva a társszervezetek vasútüzemi szakterületi sajátosságait és vagyonvédelmi szempontjait. Az előadó kitért a vagyonvédelem és a védett eszközök, értékek gazdasági, gazdaságossági összefüggéseire, valamint átfogóan ismertette a MÁV biztonsági szervezetének főbb feladatait tematikus csoportosításban, továbbá a tevékenység kereteit adó szabályozási rendszert és jogi hátteret. 

Braun Zoltán vezető, MÁV Zrt. Vagyonkezelési és gazdálkodási Igazgatóság

Az ingatlanok hasznosítása

Az előadó színes ábrákkal, diagramokkal illusztrálta a szervezet feladatait, eredményeit és stratégiai célkitűzéseit, elsősorban az utasforgalmi területekre fókuszálva. Ismertette az állomások, megállóhelyek kategóriába sorolását, valamint a létesítmények ezzel összefüggő hasznosítási lehetőségeit. Az ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztés és ingatlanüzemeltetés szoros összefüggéseiről is szó esett az előadásban azzal, hogy a téma továbbgondolásra érdemes a MÁV Zrt. ingatlanállományának egyéb területeit illetően is.

Lóczi Attila osztályvezető, MÁV Zrt. Területi ingatlanüzemeltetési és zöldterület karbantartási osztály Szeged

Békéscsaba állomás új felvételi épületének üzemeltetési kérdései

Az előadás jóvoltából bepillanthattunk az 1933-ra elkészült, majd 2016-ban megújult felvételi épület üzemeltetői átadás-átvételi folyamatainak kulisszatitkaiba, a felújítás óta eltelt időszak tapasztalataiba.

Káplár Tünde osztályvezető, MÁV Zrt. Területi Ingatlanüzemeltetési és Zöldterület-karbantartási Osztály Pécs

A felújítások, átépítések után megváltozott üzemeltetési feladatok és azok költségvonzatai

Az üzemeltetéssel összefüggő kérdéskört tovább boncolgatva az előadó az újjászülető létesítmények új kihívásaira és anyagi vonatkozásaira világított rá. A megújuló környezet, a korszerű épületszerkezetek, gépészeti rendszerek új feladatok és kihívások elé állítják az üzemeltetőket és felhasználókat egyaránt. Az új helyzet a fenntartáshoz szükséges források előteremtése mellett az ismeretek folyamatos bővítését és gyakorlati alkalmazását teszi szükségessé. Az előadó kitért a megújuló állomási létesítmények és környezetük gondozási, üzemeltetési, fenntartási kérdéseire, valamint ezek műszaki, technológiai, gazdasági és humán összefüggéseire is.

Vikár László osztályvezető, MÁV Zrt. Magasépítményi Osztály

A MÁV Zrt. épületfelügyeleti rendszerének múltja, jelene, jövője
   
A napzáró előadás az ingatlanfenntartás és üzemeltetés jogszabályi alapjaitól indulva az épületfelügyeleti tevékenység, épületvizsgálat-épületdiagnosztika általános és MÁV-specifikus ismertetésén keresztül részletes áttekintést adott az ezt a tevékenységet szabályozó MÁV-utasításokról és azok változásairól. Az előadó kitért a vasúti épületek, magasépítmények nyilvántartását támogató korábbi és jelenlegi informatikai rendszerek ismertetésére, a folyamatosan változó jogszabályi háttérre és belső szervezeti struktúrára, valamint a műszaki, technológiai környezetre és a felhasználói igényekre. Végül az épületfelügyeleti tevékenység szabályozásával kapcsolatban felvázolta a legfőbb célokat.

A konferencia második napján Veszprémi László, a MÁV Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettese, a konferencia fővédnöke köszöntötte a résztvevőket, utána két blokkban öt előadás hangzott el.

Falvai Balázs építészmérnök, DBM Műterem

Hatvan – a felvételi épület tervezett felújításának bemutatása

A tervező először röviden áttekintette a szocialista realizmus – mint ideológiai alapokon nyugvó, „hivatalos” művészeti irányzat –, illetve részletesebben a szocreál építészet hazai történetét, a különböző tervezői stratégiákat. Példákat mutatott be a skandináv klasszicizmus, a reformkori magyar klasszicizmus és a historizáló orosz minták alapján megépült hazai épületekre. Ezután ismertette a Hatvan állomáson a II. világháborúban megsemmisült felvételi épület helyére tervezett új épület tervezésének történetét, az 1948 és 1951 között készült különböző tervváltozatokat, valamint az 1955-ben megvalósult, ma is működő épület tervét. A rekonstrukció tervezésekor az épület tömegének, homlokzatainak megőrzése mellett fontos szempont volt a funkcionális átalakítással a kihasználatlan terek új tartalommal való megtöltése. Az intermodalitást illetően lényeges kötöttség, hogy a buszpályaudvar – a város döntése szerint – korábban nem a vasútállomás mellé épült, hanem attól mintegy 500 m-re északi irányban. A tetővel fedett vasúti peronok megközelítésére fedett felüljárót terveztek. A biztosítóberendezés elhelyezésére a tervező alternatív megoldást javasolt a felvételi épületben, amely előtt az állomási előtéren parkot, buszmegállót, taxiállomást és K+R parkolót alakítanának ki. Kétoldalt P+R és szolgálati parkolók épülnének. A terv egy pályafenntartási telep kialakítását is tartalmazza az állomásépület déli oldalán.

A cikk folytatódik, lapozás:123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Kormányos Anna: Vasúti épületek és környezetük akadálymentesítése. Sínek Világa, 2017/4.
  • [2] Hartmann Erik: Vác állomás korszerűsítése (3. rész) – A felvételi épület. Sínek Világa, 2016/4.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©