A cikk szerzője:

Vikár László osztályvezető
MÁV Zrt.

A XXV. Vasúti Építészeti és Magasépítményi Napok

Immár 25. alkalommal rendezték meg 2019. szeptember 25–26. között a MÁV magasépítményi és építészeti szakterületének konferenciáját. A szervezők változatos és tartalmas szakmai programmal várták a közel 120 résztvevőt. A vasúti építészeti és magasépítményi napok rendezvényének idén a miskolctapolcai Avalon Resort & Spa adott otthont.

A konferencia témájához illő, látványos természeti környezetben, rönkházakban (1. ábra) megtartott rendezvény házigazdája a miskolci területi igazgatóság volt. Garamvölgyi Mihály (2. ábra) területi igazgató és Tóth János, a Területi ingatlanüzemeltetési és magasépítményi osztály vezetője – aki aznap a levezető elnöki szerepkört is betöltötte – köszöntötte a résztvevőket, majd Sárvári Piroska (3. ábra) üzemeltetési főigazgató megnyitóbeszéde követte.

1. ábra. Az Avalon park
Az első előadást Somlói József beszerzési főigazgató (MÁV Zrt. Beszerzési főigazgatóság) tartotta az Ingatlanokkal kapcsolatos beszerzések tapasztalatairól címmel, s általa az építési beruházások és beszerzések rejtelmeibe pillanthattak be a megjelentek, így többek közt a beszerzés jellege (szolgáltatás vagy építési beruházás) és az egybeszámítás kérdéskörével ismerkedhettek.
A MÁV jellemzően vasútüzemet kiszolgáló ingatlanállománya kapcsán Bertalan Zsolt osztályvezető (MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság Forgalmi igazgatóság) a Szolgálati helyek típusai és azok építészeti és közműigényei című előadásában adott átfogó képet azokról az igényekről, amelyek a vasútállomások épített környezetét funkcionális szempontból meghatározzák. Előadásában elmondta, hogy a vasútállomás a település kapuja, de ez a szerep ma egészen mást jelent, mint száz évvel ezelőtt.

2. ábra. Garamvölgyi Mihály3. ábra. Sárvári Piroska4. ábra. Kiss Csaba

Kiss Csaba, a Vasút-Híd-Út Kft. ügyvezetője (4. ábra) a miskolci területi igazgatóságot érintő vasútfejlesztés, A 80c projekt bemutatása során az előkészítéstől a projektzárásig vezette végig a hallgatóságot a beruházás fontosabb eseményein, kitérve a vasútvonal magasépítményi vonatkozásaira, a helyi önkormányzati összefogás eredményeire, valamint a projekt kapcsán a vasútfejlesztési beruházásokkal kapcsolatos általános tanulságokra is. Elmondta, hogy az utazási szokások megváltoztak, ezért az utasforgalmi szempontok újragondolandók, és ez a meglévő épületek alaprajzi és funkcionális átalakítását is magával vonja. Hiányosságként említette meg, hogy a vasút-korszerűsítési beruházások sokszor nem terjednek ki egy-egy állomás egészére, valamennyi épületre és szakágra, így nem újul meg minden teljeskörűen.
A délelőtti blokk utolsó előadásaként dr. Rónai Péter igazgató (MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság, Pályavasúti szolgáltatások igazgatóság) az Ingatlanüzemeltetési tevékenység értékesítése a pályavasúti szolgáltatásokon keresztül című előadásában az értékesítésről mint láthatatlanul jelen levő, de a pályahálózat-működtetői tevékenység egyik bevételét jelentő tényezőről adott képet rendkívül hatásos és szemléletes módon. A humorral fűszerezett előadás egyik emlékezetes pillanata volt az „Arany Zsalukő díj” átadása a feltett kérdésre leghelyesebben tippelő hallgatónak (5. ábra).

5. ábra. Az Arany Zsalukő díj átadása
Az ebédet követően Szarka László ügyvezető (Ornament 2000 Építőipari Kft.) a Miskolc-Tiszai pályaudvar vasbeton perontetők karbantartási munkáinak bemutatása kapcsán beszélt az ütemezetten megvalósuló perontető-megújítás részleteiről, kiemelve a szerkezet egyediségéből adódó különleges kivitelezési megoldásokat (6. ábra).

6. ábra. Szarka LászlóDr. Kolláth Zoltán egyetemi tanár, fizikus-csillagász (ELTE, Savaria Egyetemi Központ) Fényszennyezés címmel helyezte más megvilágításba az éjszakai fénykibocsátás hatásait, mellékhatásait, valamint egy pályaudvari térvilágítás és a hazai, példaértékű megvilágítási beruházások eredményeit. A világítás, fénykibocsátás témakörében Árvai Tamás kereskedelmi vezető (HOFEKA Kft.) Okososzlopok című előadása zárta a blokkot innovatív megoldások bemutatásával.
A nap hátralévő részében a vasúti utasforgalmi létesítmények akadálymentesítésének témaköre kapott főszerepet. Három érintett csoport, a látásukban, hallásukban és mozgásukban korlátozottak szemszögéből ismerkedhetett a hallgatóság ezzel a mára már nagy hangsúlyt kapott kérdéskörrel. Németh Orsolya akadálymentesítési szakértő (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, MVGYOSZ) a Látható és láthatatlan akadályok – látássérült utasok a vasúti közlekedésben címmel tartott rendkívül szemléletes előadásában az egyetemes tervezés fontosságára, a látássérültek közlekedési tapasztalásaira és az őket segítő megoldásokra hívta fel a figyelmet, „Együtt formáljuk élhetőbbé a világot” szlogennel. Ormódi Róbert igazgató (Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, SINOSZ) Siket-Nagyothalló Vasúti Zrt. – egy utópisztikus szolgáltató címmel tartott előadásához elsősorban az akadálymentesítés külföldi iskolapéldáiból merített ötleteket (7. ábra).

7. ábra. Németh Orsolya és Ormódi RóbertA harmadik előadásban Nagy Bendegúz MEOSZ-elnökségi tag, akadálymentességi szakértő (Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, MEOSZ) nemzetközi példákkal gazdagon illusztrált Akadálymentes MÁV című előadásában saját tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel, görbe tükörben ábrázolva a hazai valóságot, a konferencia témájától elrugaszkodva nem is a magasépítményekre szorítkozva, hanem a vonatos utazások átfogó élményein keresztül.
A konferencia második napján levezető elnökként Madácsi Gábor osztályvezető (MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési osztály) gondoskodott a konferencia összefogottságáról és gördülékenységéről. Buella Csaba a MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési osztály építészeti fejlesztési szakértője Perontetők: Helyzetkép, jövőkép, nemzetközi példák címmel mutatta be a 2000-es évek elejétől készített hazai perontetők túlságosan is színes kavalkádját. Az előadást látva-hallva mindenki számára világossá vált, mit jelent, ha az egységes arculati megjelenés helyett a projektenként eltérő kivitelezői, tervezői és beruházói érdekek kerülnek előtérbe. Elgondolkodtató előadása nemzetközi típusmegoldásokat is felvonultatva hívta fel a figyelmet az egyedi megoldások kapcsán felmerülő vizsgálati szempontokra, kivitelezői és egyéb kockázatokra.
A nemzetközi példák sorát folytatva Kerényi Attila építészeti fejlesztési szakértő (MÁV Zrt. Üzemeltetési főigazgatóság Magasépítményi osztály) a kissé talányos Élet az EU-n kívül, Európa szívében című összeállításában a vasúton utazók oldaláról mutatta be a svájci vasútállomások EU-s és magyarországi szabályozásoktól eltérő, sokszor puritán, de ugyanakkor praktikus akadálymentesítési megoldásait. E nemzetközi kitekintéseket követően a hazai ingatlanüzemeltetési és építészeti arculati viszonyokat vette górcső alá Vikár László, a MÁV Zrt.

8. ábra. Vikár László9. ábra. Dományi Bálint

Üzemeltetési főigazgatóság Magasépítményi osztály vezetőjének (8. ábra) Állomási arculat és komfort – üzemeltetői szemszögből című előadása, amelyben elsősorban az utasoknak nyújtott szolgáltatások és azon keresztül a pályahálózatot működtető vasúttársaságról alkotott kép fontossága kapott hangsúlyt, valamint az, hogy az utas hogyan érzi magát az állomási környezetben.
A MÁV-os üzemeltetési tevékenységeknél maradva Bogdán László szervizvezető (Viessmann Fűtéstechnika Kft.) A korszerű kazánok üzemeltetése kapcsán a megfelelő hatásfokú, gazdaságos üzemeltetést közös célként definiálva, beszédes képekkel illusztráltan mutatta be a kazánfelügyelet és fűtési rendszer komplex üzemeltetésének szükségességét és a hibamegelőző intézkedések fontosságát.
Dományi Bálint (9. ábra) építész-településtervező (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) hozott példát egy összetett feladat kezelésére A Közlekedési Múzeum projekt-tervpályázat, eredmények, komplex gondolkodás az előkészítésben című előadásában, végigkísérve a múzeum történetét 1899-től napjainkig. Bemutatta az új közlekedési múzeum és helyszínének terveit. A konferencia utolsó előadásaiként Feld Márton építészeti fejlesztési szakértő (MÁV Zrt. Ingatlanfejlesztési osztály) Budapest-Keleti pályaudvar utastájékoztatás- és arculatfejlesztés című előadásában egy megvalósult projekttel, majd a vasúti ingatlanállomány egyik neuralgikus pontját érintően Őrhelykérdés megoldási lehetőségei, őrhelyek jövőképe címmel adott megoldási javaslatokat.

10. ábra. A stafétabotot jelképező műalkotás
A konferencia zárásaként a következő vasútépítészeti és magasépítményi konferencia házigazdái, a szombathelyi területi igazgatóság képviseletében Kovács Gyula osztályvezető (Területi ingatlanüzemeltetési és magasépítményi osztály) vette át a stafétát a miskolci házigazdákat képviselő Tóth János osztályvezetőtől, a hat területi igazgatóságnak egy-egy jeles épületét bemutató műalkotás (10. ábra) formájában.
Bízva a tradíció méltó folytatásában, várjuk a következő, XXVI. vasúti építészeti és magasépítményi napokat.

A cikk folytatódik, lapozás:1
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©