A cikk szerzője:

Szőke Ferenc alosztályvezető
MÁV ZRt. PVÜ

Busch Károly (1937–2022)

2022. november 27-én elhunyt Busch Károly, a MÁV igazgatója, aki 1937. november 17-én született Villányban. Gyermekéveit a közeli Kásádon töltötte.
1956-ban érettségizett Budapesten, a Damjanich utcában működő Vasútgépészeti Technikumban. Tanulmányait szintén a fővárosban, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen folytatta. A Közlekedési Üzemmérnöki Karon 1962-ben diplomázott. Egyetemi tanulmányait egy évre megszakítva, mozdonyfűtőként dolgozott. MÁV-os pályafutásának első szakmai lépcsőfokaként tartotta számon későbbiekben ezt az évet.
Az egyetem elvégzése után a kaposvári fűtőháznál gyakorlómérnök, majd mozdonyreszortos volt. 1965-től Dombóváron a Vontatási Főnökség vezetőmérnöke. 1977-ben már vontatási főnöki beosztásából helyezték be a Pécsi Vasútigazgatóságra a Vontatási Osztály vezetőjének. 1981-től a Vasútigazgatóság igazgatóhelyettese, 1991-től az igazgatója.
Közben folyamatosan képezte magát. 1965-ben nagyvasúti dízel- és villamosvontatási szakmérnöki oklevelet szerzett, 1983-ban a szerb-horvát nyelvből felsőfokú állami nyelvvizsgát szerzett, és 1996-ban megkapta az EU-mérnöki minősítést is.
1995–2001 között a MÁV horvátországi, szlovéniai és bosznia-hercegovinai képviseletét látta el. A déli szomszéd vasúttal már az 1980-as években közelebbről kapcsolatba került. Dolgozott a JZ-MÁV határforgalom szervezésében, majd vezette a két vasúttársaság állandó munkacsoportját is. 1995-től jelentős szerepet vállalt abban a Magyarország által Horvátországnak nyújtott munkában, amely hozzájárult a horvát vasúti infrastruktúra háború okozta kárainak felszámolásában. A három ország területén egyidejűleg képviselte a MÁV-ot. Ezt a munkáját úgy kellett végeznie, hogy egyik ország nemzeti önérzete se sérüljön. Az 1995-ben megkötött daytoni szerződést követő újjáépítésbe, valamint segítségnyújtásba a MÁV Rt. bekapcsolódása érdekében Pál József pályavasúti igazgató vezetésével kisebb küldöttség – Vörös József hídgazdálkodási divízióvezető és Csohány Antal MÁV Hídépítő Kft. igazgató részvételével – utazott Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába. A küldöttséget a háború sújtotta országokban Busch Károly kalauzolta. Ez a látogatás megalapozta a MÁV és horvát, valamint boszniai vasutak későbbi kapcsolatrendszerét. A MÁV képviselőjeként Busch Károlynak elévülhetetlenek az érdemei abban, hogy a délszláv háborúk után a MÁV leányvállalatai szolgáltatásaikkal, építési kapacitásaikkal, anyag- és eszköz- átadással megjelenhettek a térségben.
Busch Károly saját megítélése szerint nem vonzódott a tudományos és kutatómunkához, de mint szakmáját szerető mérnök támogatta, menedzselte a Közlekedéstudományi Egyesület munkáját. Dolgozott a KTE Gépészeti Szakcsoportjában, 1994–1998 között ő volt a KTE Baranya Megyei Területi Szervezet elnöke is. Magas szintű kapcsolatokat szervezett a KTE Elnöksége és külföldi – zágrábi, ljubljanai, szarajevói – társszervezetek között. Szakmai konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, szakmai kirándulásokat, üzemlátogatásokat szervezett. A Közlekedéstudományi Egyesület több évtizedes egyesületi munkáját Kerkápoly Endre-díjjal ismerte el.
Segítette a VATUKI, a Közlekedési Múzeum együttműködését horvát tudományos szervezetekkel és a Vasúti Múzeummal.
A délszláv háború után a korábban a jugoszláv vasút tulajdonában lévő első magyarországi 424-es gőzmozdonyt az újonnan alakult Horvát Vasutak zágrábi múzeumának tárolóvágányára állították ki. Busch Károly közvetítésével – cseremozdonyok felajánlása után – a 424,001 pályaszámú mozdony 52 év után visszatért Magyarországra. Jelenleg már a Vasúttörténeti Parkban látható.
Busch Károlynak az 1990-es évektől szakmai cikkei jelentek meg a Közlekedéstudományi Szemlében, a Sínek Világában, az Indóházban és a Vasút című műszaki lapban. Több könyv szerzője, társszerzője. Jesity Boriszlávval jelentették meg 1994-ben a Magyar–horvát vasútüzemi kéziszótárt.
A Helena Bunijevaccal írt Sínpárok a közös múltból című könyvét a Közlekedéstudományi Egyesület Czére Béla-díjban részesítette 2017-ben. A könyv olyan vasútvonalakat és vasúti létesítményeket mutat be, amelyek létesítése több – „közös múlttal” rendelkező – nemzethez kapcsolódik különböző közép-európai államalakulatok (Habsburg Monarchia, Osztrák-Magyar Monarchia, Magyar Királyság, Horvátország, Bosznia-Hercegovina) területén.
Az utóbbi időben egészségi állapota megromlott. A KTE Kerkápoly Endre-díjat ezért a KTE Baranya Megyei Területi Szervezetének vezetői 2021 nyarán a lakásán adták át számára.
Jó barátságot ápolt dr. Majdán János történésszel. Az ő ösztönzésére írta meg A háborúk árnyékában című önéletrajzi ihletésű könyvét, amelyben sikeresen rögzítette a kor történelmi hátterét. Egy másik könyvet már közösen írtak, de kiadását, sajnos, már nem élhette meg. Ennek a könyvnek címe: A Drávamellék vasútjai. Várhatóan idén jelenik meg.
Végakaratának megfelelően gyermekkora meghatározó helyszínén, Kásádon temették el, ahol a Magyar Államvasutak saját halottjaként búcsúzhattak el tőle pályatársai.
Emléke szívünkben tovább él.

Szőke Ferenc

A cikk folytatódik, lapozás:1
A teljes cikket megtalálja a folyóirat ában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©