A XVIII. század közepén megindult a Tiszán a hajóforgalom. A hajók Szegedről a Tiszán, majd annak torkolatától a Dunán szállították a mezőgazdasági terményeket a pesti és a még távolabbi piacokra. Eb­ben az időben a Maroson jelentős áruszállítás volt tutajjal és hajóval. A gőzhajózás és a vasút megjelenése már a nagy gazdasági átalakulás előfutárai voltak. Szegedre a XIX. század ,50-es éveiben jutott el a vasút, az Osztrák Állami Vaspálya Társaság Délkeleti Államvasút Cegléd–Szeged vonalának építésével, amelyet Kiskunfélegyháza és Szeged között 1854. március 4-én nyitottak meg, majd továbbépítették, és 1857. november 15-én már Temesvárig közlekedtek a vonatok. tovább »
Az előző részben a nagyfolyami hidak jellemző alépítményi hibáit és meghibásodásait ismertette a szerző. A meghibásodások vizsgálata, javításuk tervezése, illetve a megfelelő műszaki tartalom megválasztása szempontjából elengedhetetlen a már eddig elvégzett beavatkozások összefoglalása, értékelése és közreadása. Ebből a célból az OSZZSD V. Infrastruktúra és Jármű Bizottság 2015. évi, Alépítmény és műtárgyak témájú szakértői értekezletére készített információs anyag alapján összeállított cikksorozat második része a Duna-hidak 110–140 éves alépítményi szerkezetein a közelmúltban elvégzett beavatkozások leírását, a tapasztalatok összefoglalását tartalmazza. tovább »
Együttműködő partnereink
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©