Az 1970-es évek közepén az országban régiós, területi feladatokat ellátó épület- és hídfenntartó főnökségeket alapítottak, a pályafenntartási főnökségek magasépítményi és hidász feladataival foglalkozó szakaszaiból. Kivételt jelentett Budapest, ahol külön-külön önálló híd- és épületfenntartó főnökségeket hoztak létre. 1975-ben, a többi igazgatóságon elsőként Szegeden és Kaposváron alakult egy-egy Épület- és Hídfenntartó Főnökség, majd 1977-ben követték azt a további szervezetek, köztük a Budapesti Hídfenntartó Főnökség [1]. Az önálló szervezetek 1993-ig végezték a munkájukat, amikor a hidakkal kapcsolatos feladatok visszakerültek a pályagazdálkodási főnökségekre. A területi, illetve a régiós feladatokat ellátó volt hidász építésvezetőségek a pályás főnökségek hidász szakaszai lettek. Azóta, több szervezet- és névváltozás után, ma is végzik a hidak gondozását [2]. tovább »
A vasúti pálya átvezetése a hídon történhet a hézagnélküli sínszálak megszakítása nélkül vagy a sínszálak síndilatációs készülékkel történő megszakításával. Ha a pályát megszakítás nélkül vezetik át hídon, vagy a hídnak csak az egyik végéhez építenek síndilatációs készüléket, és a sínt a hídhoz szorító hatású sínleerősítéssel rögzítik, akkor a sín gátolja a híd felszerkezetének szabad mozgását. A járművek függőleges terhéből és a hőmérséklet-változásból hosszirányú erő ébred a sínszálban, a hídszerkezetben és a fix saruban. A híd tartószerkezete és a sínszálak együttesen viselik a vontatási és a fékezőerőből származó hosszirányú hatásokat, melyek egy részét a sínek közvetítik a hídfő mögötti háttöltésre, a másik részét pedig a támaszok továbbítják az alapozásra. tovább »
Együttműködő partnereink
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©